Benczikne: Új oldal, tartalma: „Nádasdy Tana (1914-2006) 200px =Élete= Gróf Nádasdy Pálné született Augner Antóniára a zirciek Nádasdy Tanaként emlékezn…”

2019-06-25T09:20:09Z

Új oldal, tartalma: „Nádasdy Tana (1914-2006) 200px =Élete= Gróf Nádasdy Pálné született Augner Antóniára a zirciek Nádasdy Tanaként emlékezn…”

Új lap

Nádasdy Tana (1914-2006)
[[Image: Nádasdy Tana.jpg|right|200px]]

=Élete=
Gróf Nádasdy Pálné született Augner Antóniára a zirciek Nádasdy Tanaként emlékeznek. A Nádasdy család egyike volt azon arisztokrata nagyúri családoknak, akiknek Zirc környékén is volt birtokuk, kastélyuk. Az 1700-as évek elejétől a Nádasdy család lepsényi hitbizományi uradalmának része volt Bakonynána, Pere, Dudar. A 19. században gróf Nádasdy Ferenc mintaszerű vadaskertet tartott fenn, majd 1860 körül kisebb vadászkastélyt építettek Alsóperén. Híres úri körvadászatokat tartottak. Nádasdy Ferenc elhunytakor a nánai uradalmat fia, gróf Nádasdy Pál örökölte. A lepsényi kúriában lakott családjával, Tanával és két lányukkal, Erzsébettel és Borbálával, de ők is rendeztek vadászatokat Alsóperén. A második világháború után Nádasdy Pál gróf szovjet hadifogságba esett, felesége, Tana és két kislánya Örzse (12 éves) és Borcsi (8 éves) az alsóperei kúriába mentek, mivel a lepsényi kúriát lebombázták, és nem volt hol lakniuk. Pál gróf a fogságból szabadulva próbált munkát találni Budapesten. 1952-ben Perén sem maradhattak tovább, kitelepítették őket, el kellett költözniük Almádiba. A két lányuk emigrált 1956-ban, majd Pál gróf is Németországba távozott. Tana visszaköltözött Alsóperébe. Mivel fenn kellett tartania magát, balettórákat tartott Zircen.

Balett-tanfolyam Zircen

Nádasdy Tana az 1960-as évek elején a zirci kisiskolások számára balett-tanfolyamok szervezését kezdte, később nagyobbakkal, pici óvodásokkal és fiúkkal is foglalkozott. Mesternőnek kellett szólítani, megvolt a képesítése a tánctanításhoz. Az akkori művelődési ház nagytermében (ma a Békefi Antal Városi Könyvtár nagyterme) tartotta a tanfolyamokat. Magas színvonalon oktatott, a balett szakszavai franciául hangzottak el (plié-térdhajlítás, glissé-siklólépés, sauté-szökkenés, tourné-forgás stb). Rúd mellett tanította az öt láb- és a három kézpozíciót. A balett ruhákat az édesanyák készítették el, fehér atlétatrikóra varrták a tütüt, amit széles kikeményített gézcsíkból alkottak meg. A rózsaszín spicc cipőket viszont Budapesten méret után készítették. A tanfolyamok színvonalára jellemző, hogy a klasszikus balettzenét Létray Gyula egykori apátsági karnagy zongorán játszotta.
A balettosok időnként tartottak bemutatókat a szülőknek, de szerepeltek az akkori községi rendezvényeken is. Év végén egész estés balett-előadás is volt, jelmezekkel, díszletekkel.
A „Babatündér” produkcióban például egy nagyon helyes pici lány egy dobozban állt a színpad közepén. A történet szerint jöttek a vevők, akik babát szerettek volna vásárolni. A babák közt volt néger baba, spanyol baba, kínai baba, sőt egy igazi farkaskutya is szerepelt Piroska baba kísérőjeként. A szereplők nagy része még ma is szívesen emlékezik ezekre a produkciókra.
Másik emlékezetes produkció volt a „Hamupipőke”. A meghívón minden szereplőt feltüntettek, csak éppen Nádasdy Tana neve nem volt rajta. Fiúk is jártak balettórákra, emlékezetes produkciójuk volt Hacsaturján: Kardtánc előadása. Irodalmi estet is tartottak, Ascher Oszkár híres fővárosi színész verset mondott, nagyobb lányok égszínkék ruhában bécsi keringőt táncoltak.
A kurzuson részt vett gyerekek nemcsak a klasszikus táncot, zenét, de szép mozdulatokat, ritmusérzéket, fegyelmet is tanultak, javult a testtartásuk, szép alakjuk lett, és kicsit a francia nyelvvel is ismerkedtek.
A hatvanas években Tana a családjához költözött Németországba. Bregenz városában balett iskolát szervezett, ideális volt a helyszín, a Bodeni-tó partján, négy ország (Ausztria, Németország, Svájc és Lichtenstein) közelében. Saját maga készítette a koreográfiát, Tana de Nádasdy néven szerepelt.
Tana férje halála után (1973) egyre inkább visszakívánkozott a Bakonyba. Az 1970-es évek vége felé újból talált szállást egykori szobalányánál, Csóka Rozikánál Perén. Befogadták, segítették, szerették. Zircen újból kezdte a balett tanítást, de mivel igény volt a társastáncok tanulására, ezt is vállalta. Németet is tanított. Vasárnaponként Bakonynánán részt vett a szentmisén, mindig ugyanabban a Nádasdy család számára fenntartott padban ült.
Az Alsóperére vadászni érkezett német vendégek tolmácsa, és feleségeik kísérője volt. Sokat és szívesen sétált az erdőben, élvezte a sok zöld színt, azt mondta, javítja a szemét. Volt egy szép gordon szetter kutyája, Arnónak hívták, mint a folyót Itáliában. Kis kocsijával gyakran jött Zircre ügyeket intézni. Sokan ismerték, szerették, becsülték. Bátor, majdnem vakmerő nő volt, az 1960-as években a balettórák után busszal csak Olaszfaluig jutott, onnan éjszaka az erdőn át gyalog ment Alsóperére. Tartása, fellépése volt, mint igazi úri nőre emlékezünk rá.
Amikor az egykori vadászkastélyukat modernizálták, átépítették 2002-ben, egyszer nézte meg, de azt mondta, hogy ez már nem az ő világa, és többet nem ment oda. A puszta egyik házában élt 92 éves koráig. Utolsó akaratának megfelelően hamvait Alsóperén, a temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírján kopjafa van, rajta a felirat: „Maradok e táj lelkiismerete, a múlt, a jelen, a jövő, az örök szeretet”. Mellette nyugszik férje, gróf Nádasdy Pál, és veje, Jean Poyeton.
= Forrás =
*Tana emlékét felidézték: Steindl Zsuzsa, Szabó Irénke, Takács Panni, Baumann Margit, Lőrincz Mária, Pallai Ágnes, dr. Szántó Józsefné Csöpi néni, Jármai Péter. Az életrajzot összeállította: Cuhavölgyi Klára
*Gróf Nádasdy Borbála: Zagolni szabad? – Méry Ratio, 2008
*Veress D. Csaba: Bakonynána története. Veszprém, 2002.
*Tollner György – dr. Hautzinger Gyula: Nádasdy Antónia (1914-2006). Magyar Vadászlap 2006. augusztus. Nekrológ.
[[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]
[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
Fájl:Balett1.jpg
Fájl:Balett2.jpg
Fájl:Balett3.jpg
Fájl:Balett4.jpg
Fájl:Balett5.jpg
</gallery>

Nádasdy Tana - Laptörténet

Benczikne: Új oldal, tartalma: „Nádasdy Tana (1914-2006) 200px =Élete= Gróf Nádasdy Pálné született Augner Antóniára a zirciek Nádasdy Tanaként emlékezn…”