Nemzeti Ünnepünk - Laptörténet

Fdanko, 2017. május 3., 16:26-n

2017-05-03T16:26:42Z

Fdanko, 2017. május 3., 14:59-n

2017-05-03T14:59:11Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-01-23T21:03:41Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. március 29., 17:17-n

2013-03-29T17:17:08Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Bizonyára valamennyi magyar állampolgár tudja, milyen esemény évfordulóját ünnepeljük március 15-én, és miért ...”

2011-08-25T10:17:27Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Bizonyára valamennyi magyar állampolgár tudja, milyen esemény évfordulóját ünnepeljük március 15-én, és miért ...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Bizonyára valamennyi magyar állampolgár tudja, milyen esemény évfordulóját ünnepeljük március 15-én, és miért e nap szerepel nemzeti ünnep megjelöléssel a naptárban. Azt, hogy ez mióta van így, nagy valószínűséggel csak a történelemmel foglalkozók, illetve történészek tudják. Ha visszatekintünk a múltba, igen érdekes adatokat találhatunk. Nézzünk ezek közül néhányat.

Nemzeti ünnepünkről először az 1898. évi V. Törvénycikk rendelkezik, amelyik 1898. április 7-én került kihirdetésre. Az 1. §-ban az indokolás rövidítve így hangzik: „A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén... az 1848. évi törvénykezési alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosíttatott,... s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának fél évszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás április hava 11-ik napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, nemzeti ünneppé nyilvánítja.”

[[Image:Kossuth-bankó.jpg|thumb|A 100 Ft-os Kossuth-bakó egyik...]]
[[Image:Kossuth-bankó_hátoldal.jpg|thumb|...és másik oldala]]

A korabeli újságokban viszont teljesen mást találunk. Például a Veszprémi Hírlap 1896 márciusában megjelent 11. számában nagyon hosszú, a teljes programot közlő cikkben ismertetik: „A katolikus kör és legényegylet nagyobbszabású ünnepségekkel üli meg a március 15-ét. A tagok de. 10 órakor gyülekeznek az egylet helyiségeiben, honnan együttesen vonulnak fel a kegyesrendiek templomába 1/2 11 -kor tartandó szentmisére.” Utána visszatértek a kör helyiségeibe, ahol hazafias beszédet hallgattak meg. Az este 6 órakor kezdődő estélyen szavalatok, zeneszámok, énekek hangzottak el. Utána társasvacsorát rendeztek, melynek részvételi díja 1 Ft volt, borral együtt.

Az 1897. március 15-i eseményeket még részletesebben megismerteti velünk az előbb említett újság. Leírja, hogy mi lesz a főgimnáziumban, a katolikus körben, az állami polgári iskolában, a felsővárosi iparos barátsági körben, az iparos ifjak önképző egyletében, a Zsák-féle vendéglőben, amelyik a polgári kaszinó épületének földszintjén működött, hogy csak a jelentősebbeket említsük.

Alapos ellentmondás feszül a törvény és a tényleges gyakorlat között, amely hosszú ideig fennállt, és csak az 1927. évi XXI. Törvénycikk oldotta fel. Az új törvény bevezető részében olvashatjuk: „A törvényhozás — a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzetét követve — március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja." Ezzel az 1898. évi V.T.c. április 11-ét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezése hatályát veszti. Az ünnepségek megrendezésére csak vasárnap kerülhetett sor, mert akkoriban március 15-e nem volt munkaszüneti nap. Csak később, a '30-as évektől kezdődően volt pirosbetűs ünnep a naptárban, ami csupán iskolai szünetet jelentett. Április 11. mint nemzeti ünnep leginkább csak a törvényben létezett.

Befejezésül annyit, hogy az 1848-ban kiadott Kossuth-bankók ötnyelvű — magyar, német, román, szlovák, horvát — szövege is bizonyítja az 1848-as törvényekjelentőségét és azt, hogy az akkori Magyarország minden nemzetiségét egyenlőként kezeli.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 3. szám, 2. oldal

[[Category:Cikk, tanulmányok]]

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Nemzeti ünnepünkről először az 1898. évi V. Törvénycikk rendelkezik, amelyik 1898. április 7-én került kihirdetésre. Az 1. §-ban az indokolás rövidítve így hangzik: „A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén... az 1848. évi törvénykezési alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosíttatott,... s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának fél évszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás április hava 11-ik napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, nemzeti ünneppé nyilvánítja.”
-[[Image:Kossuth-banko.jpg|thumb]] [[Image:Kossuth-bankó hátoldal.jpg|thumb]]
+[[Image:Kossuth-banko.jpg|thumb]] [[Image:Kossuth-banko hatoldal.jpg|thumb]]
 A korabeli újságokban viszont teljesen mást találunk. Például a Veszprémi Hírlap 1896 márciusában megjelent 11. számában nagyon hosszú, a teljes programot közlő cikkben ismertetik: „A katolikus kör és legényegylet nagyobbszabású ünnepségekkel üli meg a március 15-ét. A tagok de. 10 órakor gyülekeznek az egylet helyiségeiben, honnan együttesen vonulnak fel a kegyesrendiek templomába 1/2 11 -kor tartandó szentmisére.” Utána visszatértek a kör helyiségeibe, ahol hazafias beszédet hallgattak meg. Az este 6 órakor kezdődő estélyen szavalatok, zeneszámok, énekek hangzottak el. Utána társasvacsorát rendeztek, melynek részvételi díja 1 Ft volt, borral együtt.

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 Nemzeti ünnepünkről először az 1898. évi V. Törvénycikk rendelkezik, amelyik 1898. április 7-én került kihirdetésre. Az 1. §-ban az indokolás rövidítve így hangzik: „A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén... az 1848. évi törvénykezési alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosíttatott,... s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának fél évszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás április hava 11-ik napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, nemzeti ünneppé nyilvánítja.”
-[[Image:Kossuth-bankó.jpg|thumb]] [[Image:Kossuth-bankó hátoldal.jpg|thumb]]
+[[Image:Kossuth-banko.jpg|thumb]] [[Image:Kossuth-bankó hátoldal.jpg|thumb]]
 A korabeli újságokban viszont teljesen mást találunk. Például a Veszprémi Hírlap 1896 márciusában megjelent 11. számában nagyon hosszú, a teljes programot közlő cikkben ismertetik: „A katolikus kör és legényegylet nagyobbszabású ünnepségekkel üli meg a március 15-ét. A tagok de. 10 órakor gyülekeznek az egylet helyiségeiben, honnan együttesen vonulnak fel a kegyesrendiek templomába 1/2 11 -kor tartandó szentmisére.” Utána visszatértek a kör helyiségeibe, ahol hazafias beszédet hallgattak meg. Az este 6 órakor kezdődő estélyen szavalatok, zeneszámok, énekek hangzottak el. Utána társasvacsorát rendeztek, melynek részvételi díja 1 Ft volt, borral együtt.

@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 == Forrás  ==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 3. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_03.pdf 1993. (5. évf.) 3. sz. 2. p.]
 [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-Bizonyára valamennyi magyar állampolgár tudja, milyen esemény évfordulóját ünnepeljük március 15-én, és miért e nap szerepel nemzeti ünnep megjelöléssel a naptárban. Azt, hogy ez mióta van így, nagy valószínűséggel csak a történelemmel foglalkozók, illetve történészek tudják. Ha visszatekintünk a múltba, igen érdekes adatokat találhatunk. Nézzünk ezek közül néhányat.
+Nemzeti ünnepünkről először az 1898. évi V. Törvénycikk rendelkezik, amelyik 1898. április 7-én került kihirdetésre. Az 1. §-ban az indokolás rövidítve így hangzik: „A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén... az 1848. évi törvénykezési alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosíttatott,... s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának fél évszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás április hava 11-ik napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, nemzeti ünneppé nyilvánítja.”
-Nemzeti ünnepünkről először az 1898. évi V. Törvénycikk rendelkezik, amelyik 1898. április 7-én került kihirdetésre. Az 1. §-ban az indokolás rövidítve így hangzik: „A nemzet kegyelettel és hálás érzelemmel emlékezvén... az 1848. évi törvénykezési alkotásokról, melyekkel az alkotmányos jogok a nemzet minden osztályára kiterjesztettek, a képviseleti alapon nyugvó felelős kormányrendszer behozatott, a közteherviselés általánosíttatott,... s általában a politikai és polgári szabadság magasztos elvei érvényre jutottak: ezen alapvető törvények megalkotásának fél évszázados évfordulója alkalmából a törvényhozás április hava 11-ik napját, mint azt a napot, amelyen dicső emlékezetű V. Ferdinánd király az 1848-ik évi korszakot alkotó törvényeket szentesítette, nemzeti ünneppé nyilvánítja.”
+[[Image:Kossuth-bankó.jpg|thumb]] [[Image:Kossuth-bankó hátoldal.jpg|thumb]]
-[[Image:Kossuth-bankó.jpg|thumb|A 100 Ft-os Kossuth-bakó egyik...]]
+A korabeli újságokban viszont teljesen mást találunk. Például a Veszprémi Hírlap 1896 márciusában megjelent 11. számában nagyon hosszú, a teljes programot közlő cikkben ismertetik: „A katolikus kör és legényegylet nagyobbszabású ünnepségekkel üli meg a március 15-ét. A tagok de. 10 órakor gyülekeznek az egylet helyiségeiben, honnan együttesen vonulnak fel a kegyesrendiek templomába 1/2 11 -kor tartandó szentmisére.” Utána visszatértek a kör helyiségeibe, ahol hazafias beszédet hallgattak meg. Az este 6 órakor kezdődő estélyen szavalatok, zeneszámok, énekek hangzottak el. Utána társasvacsorát rendeztek, melynek részvételi díja 1 Ft volt, borral együtt.
-[[Image:Kossuth-bankó_hátoldal.jpg|thumb|...és másik oldala]]
-A korabeli újságokban viszont teljesen mást találunk. Például a Veszprémi Hírlap 1896 márciusában megjelent 11. számában nagyon hosszú, a teljes programot közlő cikkben ismertetik: „A katolikus kör és legényegylet nagyobbszabású ünnepségekkel üli meg a március 15-ét. A tagok de. 10 órakor gyülekeznek az egylet helyiségeiben, honnan együttesen vonulnak fel a kegyesrendiek templomába 1/2 11 -kor tartandó szentmisére.” Utána visszatértek a kör helyiségeibe, ahol hazafias beszédet hallgattak meg. Az este 6 órakor kezdődő estélyen szavalatok, zeneszámok, énekek hangzottak el. Utána társasvacsorát rendeztek, melynek részvételi díja 1 Ft volt, borral együtt.
+Az 1897. március 15-i eseményeket még részletesebben megismerteti velünk az előbb említett újság. Leírja, hogy mi lesz a főgimnáziumban, a katolikus körben, az állami polgári iskolában, a felsővárosi iparos barátsági körben, az iparos ifjak önképző egyletében, a Zsák-féle vendéglőben, amelyik a polgári kaszinó épületének földszintjén működött, hogy csak a jelentősebbeket említsük.
-Az 1897. március 15-i eseményeket még részletesebben megismerteti velünk az előbb említett újság. Leírja, hogy mi lesz a főgimnáziumban, a katolikus körben, az állami polgári iskolában, a felsővárosi iparos barátsági körben, az iparos ifjak önképző egyletében, a Zsák-féle vendéglőben, amelyik a polgári kaszinó épületének földszintjén működött, hogy csak a jelentősebbeket említsük.
+Alapos ellentmondás feszül a törvény és a tényleges gyakorlat között, amely hosszú ideig fennállt, és csak az 1927. évi XXI. Törvénycikk oldotta fel. Az új törvény bevezető részében olvashatjuk: „A törvényhozás — a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzetét követve — március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja." Ezzel az 1898. évi V.T.c. április 11-ét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezése hatályát veszti. Az ünnepségek megrendezésére csak vasárnap kerülhetett sor, mert akkoriban március 15-e nem volt munkaszüneti nap. Csak később, a '30-as évektől kezdődően volt pirosbetűs ünnep a naptárban, ami csupán iskolai szünetet jelentett. Április 11. mint nemzeti ünnep leginkább csak a törvényben létezett.
-Alapos ellentmondás feszül a törvény és a tényleges gyakorlat között, amely hosszú ideig fennállt, és csak az 1927. évi XXI. Törvénycikk oldotta fel. Az új törvény bevezető részében olvashatjuk: „A törvényhozás — a nemzet kezdettől fogva önként megnyilvánult közérzetét követve — március hó tizenötödik napját nemzeti ünneppé nyilvánítja." Ezzel az 1898. évi V.T.c. április 11-ét nemzeti ünneppé nyilvánító rendelkezése hatályát veszti. Az ünnepségek megrendezésére csak vasárnap kerülhetett sor, mert akkoriban március 15-e nem volt munkaszüneti nap. Csak később, a '30-as évektől kezdődően volt pirosbetűs ünnep a naptárban, ami csupán iskolai szünetet jelentett. Április 11. mint nemzeti ünnep leginkább csak a törvényben létezett.
+Befejezésül annyit, hogy az 1848-ban kiadott Kossuth-bankók ötnyelvű — magyar, német, román, szlovák, horvát — szövege is bizonyítja az 1848-as törvényekjelentőségét és azt, hogy az akkori Magyarország minden nemzetiségét egyenlőként kezeli.
-Befejezésül annyit, hogy az 1848-ban kiadott Kossuth-bankók ötnyelvű — magyar, német, román, szlovák, horvát — szövege is bizonyítja az 1848-as törvényekjelentőségét és azt, hogy az akkori Magyarország minden nemzetiségét egyenlőként kezeli.
+== Forrás  ==
-==Forrás==
+[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 3. sz. 2. p.
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 3. szám, 2. oldal
+[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
-−
-[[Category:Cikk, tanulmányok]]