Országzászló emlékmű - Laptörténet

Benczikne, 2020. november 5., 11:17-n

2020-11-05T11:17:06Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. július 19., 12:31-n

2011-07-19T12:31:29Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. július 19., 12:28-n

2011-07-19T12:28:10Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. július 19., 12:05-n

2011-07-19T12:05:21Z

Ambruslivi, 2011. július 19., 11:52-n

2011-07-19T11:52:49Z

Ambruslivi, 2011. július 19., 11:44-n

2011-07-19T11:44:01Z

Ambruslivi, 2011. július 19., 11:43-n

2011-07-19T11:43:11Z

Ambruslivi, 2011. július 19., 09:33-n

2011-07-19T09:33:19Z

Ambruslivi, 2011. július 19., 09:28-n

2011-07-19T09:28:48Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. július 19., 09:27-n

2011-07-19T09:27:29Z

Változtatások megtekintése

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Az országzászló faragott kövét zirci vörösmárvány kőből faragták és építették fel. A zirci vöröskő, a vörösmárvány és a zirci márványkő között sok különbség van. Zirc épületein mind a három fajta kő megtalálható.
-. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a zirci gazdák díjtalanul végezték.<br>&nbsp; &nbsp;&nbsp;A fém szerekezeti részeket, zászlótartót, zászlófelvonót&nbsp;Ott László lakatosmester készítette feltehetően, de elképzelhető, hogy részt vettek benne még&nbsp;Wolf Károly és Nesztinger Vilmos&nbsp;lakatosmesterek is.&nbsp;<br>A faragott kövek közötti hézagokat&nbsp;hasonló színűre készített anyaggal hézagolták (fugázták) ki,&nbsp;mint amilyen színűek a kövek. Tehát igazi mesteri munka.<br>Az országzászlónak van egy kiegészítő faragott köve, melyet&nbsp;eredetileg sem építettek be a zászlótartó oszlopkőbe, hanem<br>eléje a talapzatra helyezték el. E kő mellé helyezték el ünnepek&nbsp;alkalmával a koszorúkat, virágokat. A kb. 150—200 kg-os<br>kőbe faragták bele a 325 000 négyzetkilométerű&nbsp;úgynevezett nagy Magyarország térképét és feliratát: Ilyen&nbsp;volt, ilyen lesz.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az országzászlókat hazánk feldarabolásának (megcsonkításának)&nbsp;emlékére építették az ország falvaiban, városaiban<br>(Trianon, 1920). A II. világháború alatt vagy közvetlen utána&nbsp;a jelmondatos követ valaki, eddig ismeretlen személy (személyek)&nbsp;betették az országzászló előtt lévő vízmedencébe,&nbsp;amit később valamiért betemettek a kővel együtt, így a kő<br>épségben megmaradt. 1991-ben a követ a medence kiásása&nbsp;közbe találták meg, melyet a városvédő és szépítő egyesület,<br>valamint a polgármesteri hivatal szállította el biztonságos&nbsp;helyre további megőrzés céljából.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1937 májusában az építés megkezdésekor felavatási napot&nbsp;is megjelöltek, 1937. június 6-át. E határidő eltolódott valamivel&nbsp;későbbre. Az 1937. június 6-án megjelenő Zirc és Vidéke&nbsp;újságba az országzászló-bizottság az országzászló<br>felavatási ünnepélyére tesz közzé meghívót.<br>Meghívó:<br>„Zirc társadalmi egyesületei és a község lakói hazafias áldozatkészségének&nbsp;eredményeként folyó évi június 20.-án&nbsp;Zirc község közönsége országzászló avatási ünnepséget rendez.&nbsp;Ez az országzászló legyen magyar lelkiismeretünk örök<br>figyelmeztetője, amelyre ha feltekintünk, jusson eszünkbe a&nbsp;múlt sok mulasztása, a jelen minden szomorúsága és jobb jövő<br>ígérete. Ha ily lélekkel álljuk körül ezt a zászlót és a nemzetépítő&nbsp;munkát áldozatos szívvel vállaljuk, végezzük, meg&nbsp;fogjuk érni széttépett, megcsonkított hazánk feltámadását.<br>Hazafias szeretettel hív és vár mindenkit a zirci országzászló-bizottság."<br>&nbsp; &nbsp; A meghívó&nbsp;után még a tér rendezését, díszítését végezték el.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1937. június 20-án felavatott zirci országzászló ünnepségére&nbsp;az országzászló-bizottság az ünnepség sorrendjét is előre&nbsp;meghatározta, melyet a község lakosságának és a meghívott&nbsp;vendégeknek közzétettek.<br>Az ünnepség sorrendje:<br>1. Ünnepi istentisztelet<br>2. Az emlékmű és zászló megáldása<br>3. Ének<br>4. Szavalat<br>5. Ünnepi beszéd<br>6. Ének<br>7. Az emlékmű átadása a községnek<br>8. Az emlékmű átvétele<br>9. Az emlékmű megkoszorúzása<br>10. Himnusz<br>11. Díszelvonulás<br>Az ünnepi beszédet dr. Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos&nbsp;az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke mondta. 1937. június 27-én a Zirc és Vidéke újságban ismeretlen&nbsp;tudósító Ünnepre ébredt címmel foglalja össze az ünnepi&nbsp;eseményeket.<br>"Ünnepre ébredt a község apraja, nagyja. Országzászlót avatunk.&nbsp;Özönlik a nép az ünnepélyes istentiszteletre. A &nbsp;templomot&nbsp;is az alkalomhoz illően díszítették fel. A templomban zászlóik&nbsp;alatt tömött sorokban állnak a cserkészek, leventék, tűzoltók. A&nbsp;templomi szertartás végén a közönség a meghívott vendégekkel&nbsp;együtt kivonult a Rákóczi térre s elkezdődött az avatás. Az országzászló&nbsp;talapzata körül a veszprémi Turul Bajtársi Egyesület&nbsp;fekete sapkás tagjai állnak díszőrséget. (A fekete sapka a trianoni&nbsp;gyászt jelképezi). Az ünnepség a magyar hiszekeggyel kezdődött.&nbsp;Ezután az országzászló talpazatára lépett Cser Cézár&nbsp;zirci esperes plébános, aki az országzászló építményét és zászlóját&nbsp;felszentelte, megáldotta. Következett a szavalat, melyet&nbsp;Drkosch Sándor hazafias lelkesedéssel adott elő. A közönség&nbsp;feszült érdeklődése közben kezdte meg ünnepi beszédét dr. Javornitzky&nbsp;Jenő miniszteri tanácsos az Ereklyés Országzászló&nbsp;Nagybizottság társelnöke. A beszéd után a Cecilia énekkar művészi&nbsp;előadásban hazafias dalt énekelt Létray Gyula karnagy vezetésével,&nbsp;majd dr. Gál Sándor a veszprémi Turul egyesület&nbsp;nevébe szépen felépített, nagyhatású beszédet mondott. Ezt követően&nbsp;dr. Rimaszombati Imre, a zirci országzászló-bizottság elnöke&nbsp;állt az országzászló elé, és lelkes szavak kíséretében Zirc&nbsp;lakosságának nevében adta át az országzászlót a község képviselőjének,&nbsp;Wolf Károly községi bírónak. Ő a lakosság bizalmát&nbsp;képviselve vette át az országzászlót. A község és a vendégek&nbsp;koszorúinak elhelyezése után az ünneplő közönség elénekelte a&nbsp;himnuszt, majd a leventék, a Turul egyesület, a cserkészek és a&nbsp;tűzoltók díszmenetben vonultak el a jobb jövőbe vetett hitet jelképező&nbsp;országzászló előtt. A jelenlevők egy szép ünnep emlékével,&nbsp;hazafias érzésekben megerősödve hagyták el a község szép&nbsp;parkját, hogy az országzászlóval tovább hirdessék a feltámadás&nbsp;útját. Vitéz Gajzágó Gyula elgondolása, fáradságos munkája&nbsp;nyomán és a község lakosságának hazafias összefogása révén<br>testet öltött... áll Zircen is az országzászló. 1937 novemberében&nbsp;az országzászló-bizottság közzétette az országzászló építésével&nbsp;kapcsolatos végelszámolást, mely szerint bevétel adományokból&nbsp;1182 pengő 55 fillér. Kiadások 1173 pengő. Készpénzmaradvány:&nbsp;9 pengő 55 fillér, mely összeget az országzászló&nbsp;bizottság a község pénztárában helyez el az országzászló további&nbsp;fenntartásának költségei fedezésére. Rencz István főszolgabíró&nbsp;úr adományozott egy úgynevezett hétköznapi zászlót állandó&nbsp;használatra. A bizottság újból felsorolta azon gazdák nevét,&nbsp;akik díjtalanul fuvaroztak anyagokat az országzászló építéséhez.<br>Ezek után már&nbsp;rendszeressé vált az ünnepségek tartása, cserkészek, leventék,&nbsp;tűzoltók őrségbe állása az országzászlónál. Az Ereklyés Országzászló&nbsp;Nagybizottság 100/938 Budapest 2105 ikt. szám alatt&nbsp;1938. január 24-én elrendeli az országzászlóknál az őrségnapokat.<br>Zircen 1938. január 26-án tudomásul vették. 1938. április&nbsp;24-én 100x 150 cm nagyságba, zászlót rendeltek a Tolnai Textilművektől.<br>2127 ikt. szám: 1938. XI. 8-án a Magyar Szöv. Ereklyés&nbsp;Országzászló Nagybizottság 3830/938 az országzászlónál&nbsp;tartandó ünnepséget rendel el. Zircen tudomásul vették XI. hó&nbsp;10-én. Emlékezés, elmondás szerint 1945-ben a pártok megalakulása&nbsp;alkalmából volt ünnepség, 1956-ban, majd 1994-től&nbsp;újból vannak ünnepségek az országzászló előtt. 1991-ben felújították&nbsp;az országzászlót. &nbsp;<br> <br>
+. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a zirci gazdák díjtalanul végezték.<br>&nbsp; &nbsp;&nbsp;A fém szerekezeti részeket, zászlótartót, zászlófelvonót&nbsp;Ott László lakatosmester készítette feltehetően, de elképzelhető, hogy részt vettek benne még&nbsp;Wolf Károly és Nesztinger Vilmos&nbsp;lakatosmesterek is.&nbsp;<br>A faragott kövek közötti hézagokat&nbsp;hasonló színűre készített anyaggal hézagolták (fugázták) ki,&nbsp;mint amilyen színűek a kövek. Tehát igazi mesteri munka.<br>Az országzászlónak van egy kiegészítő faragott köve, melyet&nbsp;eredetileg sem építettek be a zászlótartó oszlopkőbe, hanem<br>eléje a talapzatra helyezték el. E kő mellé helyezték el ünnepek&nbsp;alkalmával a koszorúkat, virágokat. A kb. 150—200 kg-os<br>kőbe faragták bele a 325 000 négyzetkilométerű&nbsp;úgynevezett nagy Magyarország térképét és feliratát: Ilyen&nbsp;volt, ilyen lesz.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az országzászlókat hazánk feldarabolásának (megcsonkításának)&nbsp;emlékére építették az ország falvaiban, városaiban<br>(Trianon, 1920). A II. világháború alatt vagy közvetlen utána&nbsp;a jelmondatos követ valaki, eddig ismeretlen személy (személyek)&nbsp;betették az országzászló előtt lévő vízmedencébe,&nbsp;amit később valamiért betemettek a kővel együtt, így a kő<br>épségben megmaradt. 1991-ben a követ a medence kiásása&nbsp;közbe találták meg, melyet a városvédő és szépítő egyesület,<br>valamint a polgármesteri hivatal szállította el biztonságos&nbsp;helyre további megőrzés céljából.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1937 májusában az építés megkezdésekor felavatási napot&nbsp;is megjelöltek, 1937. június 6-át. E határidő eltolódott valamivel&nbsp;későbbre. Az 1937. június 6-án megjelenő Zirc és Vidéke&nbsp;újságba az országzászló-bizottság az országzászló<br>felavatási ünnepélyére tesz közzé meghívót.<br>Meghívó:<br>„Zirc társadalmi egyesületei és a község lakói hazafias áldozatkészségének&nbsp;eredményeként folyó évi június 20.-án&nbsp;Zirc község közönsége országzászló avatási ünnepséget rendez.&nbsp;Ez az országzászló legyen magyar lelkiismeretünk örök<br>figyelmeztetője, amelyre ha feltekintünk, jusson eszünkbe a&nbsp;múlt sok mulasztása, a jelen minden szomorúsága és jobb jövő<br>ígérete. Ha ily lélekkel álljuk körül ezt a zászlót és a nemzetépítő&nbsp;munkát áldozatos szívvel vállaljuk, végezzük, meg&nbsp;fogjuk érni széttépett, megcsonkított hazánk feltámadását.<br>Hazafias szeretettel hív és vár mindenkit a zirci országzászló-bizottság."<br>&nbsp; &nbsp; A meghívó&nbsp;után még a tér rendezését, díszítését végezték el.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1937. június 20-án felavatott zirci országzászló ünnepségére&nbsp;az országzászló-bizottság az ünnepség sorrendjét is előre&nbsp;meghatározta, melyet a község lakosságának és a meghívott&nbsp;vendégeknek közzétettek.<br>Az ünnepség sorrendje:<br>1. Ünnepi istentisztelet<br>2. Az emlékmű és zászló megáldása<br>3. Ének<br>4. Szavalat<br>5. Ünnepi beszéd<br>6. Ének<br>7. Az emlékmű átadása a községnek<br>8. Az emlékmű átvétele<br>9. Az emlékmű megkoszorúzása<br>10. Himnusz<br>11. Díszelvonulás<br>Az ünnepi beszédet dr. Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos&nbsp;az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke mondta. 1937. június 27-én a Zirc és Vidéke újságban ismeretlen&nbsp;tudósító Ünnepre ébredt címmel foglalja össze az ünnepi&nbsp;eseményeket.<br>"Ünnepre ébredt a község apraja, nagyja. Országzászlót avatunk.&nbsp;Özönlik a nép az ünnepélyes istentiszteletre. A &nbsp;templomot&nbsp;is az alkalomhoz illően díszítették fel. A templomban zászlóik&nbsp;alatt tömött sorokban állnak a cserkészek, leventék, tűzoltók. A&nbsp;templomi szertartás végén a közönség a meghívott vendégekkel&nbsp;együtt kivonult a Rákóczi térre s elkezdődött az avatás. Az országzászló&nbsp;talapzata körül a veszprémi Turul Bajtársi Egyesület&nbsp;fekete sapkás tagjai állnak díszőrséget. (A fekete sapka a trianoni&nbsp;gyászt jelképezi). Az ünnepség a magyar hiszekeggyel kezdődött.&nbsp;Ezután az országzászló talpazatára lépett Cser Cézár&nbsp;zirci esperes plébános, aki az országzászló építményét és zászlóját&nbsp;felszentelte, megáldotta. Következett a szavalat, melyet&nbsp;Drkosch Sándor hazafias lelkesedéssel adott elő. A közönség&nbsp;feszült érdeklődése közben kezdte meg ünnepi beszédét dr. Javornitzky&nbsp;Jenő miniszteri tanácsos az Ereklyés Országzászló&nbsp;Nagybizottság társelnöke. A beszéd után a Cecilia énekkar művészi&nbsp;előadásban hazafias dalt énekelt Létray Gyula karnagy vezetésével,&nbsp;majd dr. Gál Sándor a veszprémi Turul egyesület&nbsp;nevébe szépen felépített, nagyhatású beszédet mondott. Ezt követően&nbsp;dr. Rimaszombati Imre, a zirci országzászló-bizottság elnöke&nbsp;állt az országzászló elé, és lelkes szavak kíséretében Zirc&nbsp;lakosságának nevében adta át az országzászlót a község képviselőjének,&nbsp;Wolf Károly községi bírónak. Ő a lakosság bizalmát&nbsp;képviselve vette át az országzászlót. A község és a vendégek&nbsp;koszorúinak elhelyezése után az ünneplő közönség elénekelte a&nbsp;himnuszt, majd a leventék, a Turul egyesület, a cserkészek és a&nbsp;tűzoltók díszmenetben vonultak el a jobb jövőbe vetett hitet jelképező&nbsp;országzászló előtt. A jelenlevők egy szép ünnep emlékével,&nbsp;hazafias érzésekben megerősödve hagyták el a község szép&nbsp;parkját, hogy az országzászlóval tovább hirdessék a feltámadás&nbsp;útját. Vitéz Gajzágó Gyula elgondolása, fáradságos munkája&nbsp;nyomán és a község lakosságának hazafias összefogása révén<br>testet öltött... áll Zircen is az országzászló. 1937 novemberében&nbsp;az országzászló-bizottság közzétette az országzászló építésével&nbsp;kapcsolatos végelszámolást, mely szerint bevétel adományokból&nbsp;1182 pengő 55 fillér. Kiadások 1173 pengő. Készpénzmaradvány:&nbsp;9 pengő 55 fillér, mely összeget az országzászló&nbsp;bizottság a község pénztárában helyez el az országzászló további&nbsp;fenntartásának költségei fedezésére. Rencz István főszolgabíró&nbsp;úr adományozott egy úgynevezett hétköznapi zászlót állandó&nbsp;használatra. A bizottság újból felsorolta azon gazdák nevét,&nbsp;akik díjtalanul fuvaroztak anyagokat az országzászló építéséhez.<br>Ezek után már&nbsp;rendszeressé vált az ünnepségek tartása, cserkészek, leventék,&nbsp;tűzoltók őrségbe állása az országzászlónál. Az Ereklyés Országzászló&nbsp;Nagybizottság 100/938 Budapest 2105 ikt. szám alatt&nbsp;1938. január 24-én elrendeli az országzászlóknál az őrségnapokat.<br>Zircen 1938. január 26-án tudomásul vették. 1938. április&nbsp;24-én 100x 150 cm nagyságba, zászlót rendeltek a Tolnai Textilművektől.<br>2127 ikt. szám: 1938. XI. 8-án a Magyar Szöv. Ereklyés&nbsp;Országzászló Nagybizottság 3830/938 az országzászlónál&nbsp;tartandó ünnepséget rendel el. Zircen tudomásul vették XI. hó&nbsp;10-én. Emlékezés, elmondás szerint 1945-ben a pártok megalakulása&nbsp;alkalmából volt ünnepség, 1956-ban, majd 1994-től&nbsp;újból vannak ünnepségek az országzászló előtt. 1991-ben felújították&nbsp;az országzászlót. &nbsp;<br> 2004-ben az Országzászló Alapítvány Zirc összefogásával újította fel. Újraszentelése 2004. június 5-én volt Keszthelyi Vazul atya által.
-−
-Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben.&nbsp;Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.&nbsp;
-−
-Ünnepélyes felavatására 1937. június 20-án került sor. Cser Cézár zirci esperes áldotta meg és szentelte fel.
-−
 -ben az Országzászló Alapítvány Zirc összefogásával újította fel. Újraszentelése 2004. június 5-én volt Keszthelyi Vazul atya által.
 <br>

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Az országzászló faragott kövét zirci vörösmárvány kőből faragták és építették fel. A zirci vöröskő, a vörösmárvány és a zirci márványkő között sok különbség van. Zirc épületein mind a három fajta kő megtalálható.
-. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a zirci gazdák díjtalanul végezték.<br>&nbsp; &nbsp;&nbsp;A fém szerekezeti részeket, zászlótartót, zászlófelvonót&nbsp;Ott László lakatosmester készítette feltehetően, de elképzelhető, hogy részt vettek benne még&nbsp;Wolf Károly és Nesztinger Vilmos&nbsp;lakatosmesterek is.&nbsp;<br>A faragott kövek közötti hézagokat&nbsp;hasonló színűre készített anyaggal hézagolták (fugázták) ki,&nbsp;mint amilyen színűek a kövek. Tehát igazi mesteri munka.<br>Az országzászlónak van egy kiegészítő faragott köve, melyet&nbsp;eredetileg sem építettek be a zászlótartó oszlopkőbe, hanem<br>eléje a talapzatra helyezték el. E kő mellé helyezték el ünnepek&nbsp;alkalmával a koszorúkat, virágokat. A kb. 150—200 kg-os<br>kőbe faragták bele a 325 000 négyzetkilométerű&nbsp;úgynevezett nagy Magyarország térképét és feliratát: Ilyen&nbsp;volt, ilyen lesz.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az országzászlókat hazánk feldarabolásának (megcsonkításának)&nbsp;emlékére építették az ország falvaiban, városaiban<br>(Trianon, 1920). A II. világháború alatt vagy közvetlen utána&nbsp;a jelmondatos követ valaki, eddig ismeretlen személy (személyek)&nbsp;betették az országzászló előtt lévő vízmedencébe,&nbsp;amit később valamiért betemettek a kővel együtt, így a kő<br>épségben megmaradt. 1991-ben a követ a medence kiásása&nbsp;közbe találták meg, melyet a városvédő és szépítő egyesület,<br>valamint a polgármesteri hivatal szállította el biztonságos&nbsp;helyre további megőrzés céljából.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1937 májusában az építés megkezdésekor felavatási napot&nbsp;is megjelöltek, 1937. június 6-át. E határidő eltolódott valamivel&nbsp;későbbre. Az 1937. június 6-án megjelenő Zirc és Vidéke&nbsp;újságba az országzászló-bizottság az országzászló<br>felavatási ünnepélyére tesz közzé meghívót.<br>Meghívó:<br>„Zirc társadalmi egyesületei és a község lakói hazafias áldozatkészségének&nbsp;eredményeként folyó évi június 20.-án&nbsp;Zirc község közönsége országzászló avatási ünnepséget rendez.&nbsp;Ez az országzászló legyen magyar lelkiismeretünk örök<br>figyelmeztetője, amelyre ha feltekintünk, jusson eszünkbe a&nbsp;múlt sok mulasztása, a jelen minden szomorúsága és jobb jövő<br>ígérete. Ha ily lélekkel álljuk körül ezt a zászlót és a nemzetépítő&nbsp;munkát áldozatos szívvel vállaljuk, végezzük, meg&nbsp;fogjuk érni széttépett, megcsonkított hazánk feltámadását.<br>Hazafias szeretettel hív és vár mindenkit a zirci országzászló-bizottság."<br>&nbsp; &nbsp; A meghívó&nbsp;után még a tér rendezését, díszítését végezték el. Elérkezett&nbsp;1937. június 20. az országzászló avatásának napja.&nbsp;Zirc közönsége június 20-án avatta fel országzászlóját.&nbsp;Az ünnepség fél tíz órakor&nbsp;az apátsági templomban ünnepélyes nagymisével kezdődiött,&nbsp;mely után az emlékműnél hazafias műsoros ünnepély tartottak.<br> <br>
+. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a zirci gazdák díjtalanul végezték.<br>&nbsp; &nbsp;&nbsp;A fém szerekezeti részeket, zászlótartót, zászlófelvonót&nbsp;Ott László lakatosmester készítette feltehetően, de elképzelhető, hogy részt vettek benne még&nbsp;Wolf Károly és Nesztinger Vilmos&nbsp;lakatosmesterek is.&nbsp;<br>A faragott kövek közötti hézagokat&nbsp;hasonló színűre készített anyaggal hézagolták (fugázták) ki,&nbsp;mint amilyen színűek a kövek. Tehát igazi mesteri munka.<br>Az országzászlónak van egy kiegészítő faragott köve, melyet&nbsp;eredetileg sem építettek be a zászlótartó oszlopkőbe, hanem<br>eléje a talapzatra helyezték el. E kő mellé helyezték el ünnepek&nbsp;alkalmával a koszorúkat, virágokat. A kb. 150—200 kg-os<br>kőbe faragták bele a 325 000 négyzetkilométerű&nbsp;úgynevezett nagy Magyarország térképét és feliratát: Ilyen&nbsp;volt, ilyen lesz.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az országzászlókat hazánk feldarabolásának (megcsonkításának)&nbsp;emlékére építették az ország falvaiban, városaiban<br>(Trianon, 1920). A II. világháború alatt vagy közvetlen utána&nbsp;a jelmondatos követ valaki, eddig ismeretlen személy (személyek)&nbsp;betették az országzászló előtt lévő vízmedencébe,&nbsp;amit később valamiért betemettek a kővel együtt, így a kő<br>épségben megmaradt. 1991-ben a követ a medence kiásása&nbsp;közbe találták meg, melyet a városvédő és szépítő egyesület,<br>valamint a polgármesteri hivatal szállította el biztonságos&nbsp;helyre további megőrzés céljából.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1937 májusában az építés megkezdésekor felavatási napot&nbsp;is megjelöltek, 1937. június 6-át. E határidő eltolódott valamivel&nbsp;későbbre. Az 1937. június 6-án megjelenő Zirc és Vidéke&nbsp;újságba az országzászló-bizottság az országzászló<br>felavatási ünnepélyére tesz közzé meghívót.<br>Meghívó:<br>„Zirc társadalmi egyesületei és a község lakói hazafias áldozatkészségének&nbsp;eredményeként folyó évi június 20.-án&nbsp;Zirc község közönsége országzászló avatási ünnepséget rendez.&nbsp;Ez az országzászló legyen magyar lelkiismeretünk örök<br>figyelmeztetője, amelyre ha feltekintünk, jusson eszünkbe a&nbsp;múlt sok mulasztása, a jelen minden szomorúsága és jobb jövő<br>ígérete. Ha ily lélekkel álljuk körül ezt a zászlót és a nemzetépítő&nbsp;munkát áldozatos szívvel vállaljuk, végezzük, meg&nbsp;fogjuk érni széttépett, megcsonkított hazánk feltámadását.<br>Hazafias szeretettel hív és vár mindenkit a zirci országzászló-bizottság."<br>&nbsp; &nbsp; A meghívó&nbsp;után még a tér rendezését, díszítését végezték el.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1937. június 20-án felavatott zirci országzászló ünnepségére&nbsp;az országzászló-bizottság az ünnepség sorrendjét is előre&nbsp;meghatározta, melyet a község lakosságának és a meghívott&nbsp;vendégeknek közzétettek.<br>Az ünnepség sorrendje:<br>1. Ünnepi istentisztelet<br>2. Az emlékmű és zászló megáldása<br>3. Ének<br>4. Szavalat<br>5. Ünnepi beszéd<br>6. Ének<br>7. Az emlékmű átadása a községnek<br>8. Az emlékmű átvétele<br>9. Az emlékmű megkoszorúzása<br>10. Himnusz<br>11. Díszelvonulás<br>Az ünnepi beszédet dr. Javornitzky Jenő miniszteri tanácsos&nbsp;az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke mondta. 1937. június 27-én a Zirc és Vidéke újságban ismeretlen&nbsp;tudósító Ünnepre ébredt címmel foglalja össze az ünnepi&nbsp;eseményeket.<br>"Ünnepre ébredt a község apraja, nagyja. Országzászlót avatunk.&nbsp;Özönlik a nép az ünnepélyes istentiszteletre. A &nbsp;templomot&nbsp;is az alkalomhoz illően díszítették fel. A templomban zászlóik&nbsp;alatt tömött sorokban állnak a cserkészek, leventék, tűzoltók. A&nbsp;templomi szertartás végén a közönség a meghívott vendégekkel&nbsp;együtt kivonult a Rákóczi térre s elkezdődött az avatás. Az országzászló&nbsp;talapzata körül a veszprémi Turul Bajtársi Egyesület&nbsp;fekete sapkás tagjai állnak díszőrséget. (A fekete sapka a trianoni&nbsp;gyászt jelképezi). Az ünnepség a magyar hiszekeggyel kezdődött.&nbsp;Ezután az országzászló talpazatára lépett Cser Cézár&nbsp;zirci esperes plébános, aki az országzászló építményét és zászlóját&nbsp;felszentelte, megáldotta. Következett a szavalat, melyet&nbsp;Drkosch Sándor hazafias lelkesedéssel adott elő. A közönség&nbsp;feszült érdeklődése közben kezdte meg ünnepi beszédét dr. Javornitzky&nbsp;Jenő miniszteri tanácsos az Ereklyés Országzászló&nbsp;Nagybizottság társelnöke. A beszéd után a Cecilia énekkar művészi&nbsp;előadásban hazafias dalt énekelt Létray Gyula karnagy vezetésével,&nbsp;majd dr. Gál Sándor a veszprémi Turul egyesület&nbsp;nevébe szépen felépített, nagyhatású beszédet mondott. Ezt követően&nbsp;dr. Rimaszombati Imre, a zirci országzászló-bizottság elnöke&nbsp;állt az országzászló elé, és lelkes szavak kíséretében Zirc&nbsp;lakosságának nevében adta át az országzászlót a község képviselőjének,&nbsp;Wolf Károly községi bírónak. Ő a lakosság bizalmát&nbsp;képviselve vette át az országzászlót. A község és a vendégek&nbsp;koszorúinak elhelyezése után az ünneplő közönség elénekelte a&nbsp;himnuszt, majd a leventék, a Turul egyesület, a cserkészek és a&nbsp;tűzoltók díszmenetben vonultak el a jobb jövőbe vetett hitet jelképező&nbsp;országzászló előtt. A jelenlevők egy szép ünnep emlékével,&nbsp;hazafias érzésekben megerősödve hagyták el a község szép&nbsp;parkját, hogy az országzászlóval tovább hirdessék a feltámadás&nbsp;útját. Vitéz Gajzágó Gyula elgondolása, fáradságos munkája&nbsp;nyomán és a község lakosságának hazafias összefogása révén<br>testet öltött... áll Zircen is az országzászló. 1937 novemberében&nbsp;az országzászló-bizottság közzétette az országzászló építésével&nbsp;kapcsolatos végelszámolást, mely szerint bevétel adományokból&nbsp;1182 pengő 55 fillér. Kiadások 1173 pengő. Készpénzmaradvány:&nbsp;9 pengő 55 fillér, mely összeget az országzászló&nbsp;bizottság a község pénztárában helyez el az országzászló további&nbsp;fenntartásának költségei fedezésére. Rencz István főszolgabíró&nbsp;úr adományozott egy úgynevezett hétköznapi zászlót állandó&nbsp;használatra. A bizottság újból felsorolta azon gazdák nevét,&nbsp;akik díjtalanul fuvaroztak anyagokat az országzászló építéséhez.<br>Ezek után már&nbsp;rendszeressé vált az ünnepségek tartása, cserkészek, leventék,&nbsp;tűzoltók őrségbe állása az országzászlónál. Az Ereklyés Országzászló&nbsp;Nagybizottság 100/938 Budapest 2105 ikt. szám alatt&nbsp;1938. január 24-én elrendeli az országzászlóknál az őrségnapokat.<br>Zircen 1938. január 26-án tudomásul vették. 1938. április&nbsp;24-én 100x 150 cm nagyságba, zászlót rendeltek a Tolnai Textilművektől.<br>2127 ikt. szám: 1938. XI. 8-án a Magyar Szöv. Ereklyés&nbsp;Országzászló Nagybizottság 3830/938 az országzászlónál&nbsp;tartandó ünnepséget rendel el. Zircen tudomásul vették XI. hó&nbsp;10-én. Emlékezés, elmondás szerint 1945-ben a pártok megalakulása&nbsp;alkalmából volt ünnepség, 1956-ban, majd 1994-től&nbsp;újból vannak ünnepségek az országzászló előtt. 1991-ben felújították&nbsp;az országzászlót. &nbsp;<br> <br>
 Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben.&nbsp;Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.&nbsp;
@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 Dombi Ferenc kutatásai alapján
-Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. In.: Zirc és Vidéke 1997. 04., 05., 06., 07., 08., 09., 10., &nbsp;szám<br>
+Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. In.: Zirc és Vidéke 1997. 04., 05., 06., 07., 08., 09., 10., 11. szám<br>
 [[Category:Zirc]] [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]]

@@ 25. sor: / 25. sor: @@
 Dombi Ferenc kutatásai alapján
-Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. In.: Zirc és Vidéke 1997. 04., 05., 06., 07., szám<br>
+Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. In.: Zirc és Vidéke 1997. 04., 05., 06., 07., 08., 09., 10., &nbsp;szám<br>
 [[Category:Zirc]] [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]]

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Az országzászló faragott kövét zirci vörösmárvány kőből faragták és építették fel. A zirci vöröskő, a vörösmárvány és a zirci márványkő között sok különbség van. Zirc épületein mind a három fajta kő megtalálható.
-. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a felsorolt zirci gazdák díjtalanul végezték: id. Wetzl Nándor, Hoffer Imre, Wittmann János, Mülbauer Mihály, Tell Ferenc, Keserű Ferenc, Gfellner Jakab, Szalay János, Gfellner György, Máj Ferenc, Gfellner Gyula, Punk Antal, Braun János, Kovács János, Kersch György, Rommer János, Wittmann Nándor, Bauenfeind József, Kersch Ferenc.<br> <br>
+. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a zirci gazdák díjtalanul végezték.<br>&nbsp; &nbsp;&nbsp;A fém szerekezeti részeket, zászlótartót, zászlófelvonót&nbsp;Ott László lakatosmester készítette feltehetően, de elképzelhető, hogy részt vettek benne még&nbsp;Wolf Károly és Nesztinger Vilmos&nbsp;lakatosmesterek is.&nbsp;<br>A faragott kövek közötti hézagokat&nbsp;hasonló színűre készített anyaggal hézagolták (fugázták) ki,&nbsp;mint amilyen színűek a kövek. Tehát igazi mesteri munka.<br>Az országzászlónak van egy kiegészítő faragott köve, melyet&nbsp;eredetileg sem építettek be a zászlótartó oszlopkőbe, hanem<br>eléje a talapzatra helyezték el. E kő mellé helyezték el ünnepek&nbsp;alkalmával a koszorúkat, virágokat. A kb. 150—200 kg-os<br>kőbe faragták bele a 325 000 négyzetkilométerű&nbsp;úgynevezett nagy Magyarország térképét és feliratát: Ilyen&nbsp;volt, ilyen lesz.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az országzászlókat hazánk feldarabolásának (megcsonkításának)&nbsp;emlékére építették az ország falvaiban, városaiban<br>(Trianon, 1920). A II. világháború alatt vagy közvetlen utána&nbsp;a jelmondatos követ valaki, eddig ismeretlen személy (személyek)&nbsp;betették az országzászló előtt lévő vízmedencébe,&nbsp;amit később valamiért betemettek a kővel együtt, így a kő<br>épségben megmaradt. 1991-ben a követ a medence kiásása&nbsp;közbe találták meg, melyet a városvédő és szépítő egyesület,<br>valamint a polgármesteri hivatal szállította el biztonságos&nbsp;helyre további megőrzés céljából.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1937 májusában az építés megkezdésekor felavatási napot&nbsp;is megjelöltek, 1937. június 6-át. E határidő eltolódott valamivel&nbsp;későbbre. Az 1937. június 6-án megjelenő Zirc és Vidéke&nbsp;újságba az országzászló-bizottság az országzászló<br>felavatási ünnepélyére tesz közzé meghívót.<br>Meghívó:<br>„Zirc társadalmi egyesületei és a község lakói hazafias áldozatkészségének&nbsp;eredményeként folyó évi június 20.-án&nbsp;Zirc község közönsége országzászló avatási ünnepséget rendez.&nbsp;Ez az országzászló legyen magyar lelkiismeretünk örök<br>figyelmeztetője, amelyre ha feltekintünk, jusson eszünkbe a&nbsp;múlt sok mulasztása, a jelen minden szomorúsága és jobb jövő<br>ígérete. Ha ily lélekkel álljuk körül ezt a zászlót és a nemzetépítő&nbsp;munkát áldozatos szívvel vállaljuk, végezzük, meg&nbsp;fogjuk érni széttépett, megcsonkított hazánk feltámadását.<br>Hazafias szeretettel hív és vár mindenkit a zirci országzászló-bizottság."<br>&nbsp; &nbsp; A meghívó&nbsp;után még a tér rendezését, díszítését végezték el. Elérkezett&nbsp;1937. június 20. az országzászló avatásának napja.&nbsp;Zirc közönsége június 20-án avatta fel országzászlóját.&nbsp;Az ünnepség fél tíz órakor&nbsp;az apátsági templomban ünnepélyes nagymisével kezdődiött,&nbsp;mely után az emlékműnél hazafias műsoros ünnepély tartottak.<br> <br>
 Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben.&nbsp;Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.&nbsp;

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Az országzászló faragott kövét zirci vörösmárvány kőből faragták és építették fel. A zirci vöröskő, a vörösmárvány és a zirci márványkő között sok különbség van. Zirc épületein mind a három fajta kő megtalálható.
-. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>Hujber András és Kassza István l-l munkanapot vállaltak.<br>Kár, hogy az 1930-as éveknek megfelelő szép összegeket befizetők<br>nevét jelenleg még nem sikerült kinyomoznom, így az olvasókkal<br>sem tudathatom. Még tovább kutatom nevüket, hátha<br>valahol rátalálok.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven<br>Nesztinger Vilmos, Drkosch Sándor és Kormos György már nevek<br>feltüntetésével a felsorolt összegeket gyűjtötték össze, melyért<br>az országzászló-bizottság köszönetet mond, majd a Zirc és<br>Vidéke újságba közzétette az adományozók nevét.<br>Kadnár János 34 fillér, Szemmelveisz Lajos 0,50 fillér, névjegyírással<br>N. N. 0,50 fillér, Gfellner Mihály, Rezeli Ferenc,<br>Holly Emil, Zászló Imre, Kirsteuer Mária, ifj. Szabó Jenő, Pataky<br>Sándor, Csertek János 1 -1 pengőt fizettek = 8 pengő.<br>Pidl János, Stolcz János, Dompf Gyula, Ott László, Kauffmann<br>János, Streibl Miklós, Nesztinger Vilmos 1,50-1,50 pengőt<br>fizettek 7 x 1,50 = 10,50 pengő.<br>Rehus János, Pidl András, Fejér György, Borenich Kálmán,<br>Varga József 2-2 pengőt fizettek 5 x 2 = 1 0 pengő.<br>Kohl Mór, Szokoly János, Bársony József, Gasparics Vince,<br>Drkosch Adolf, Tóth Sándor, Fauszl Imre 3-3 pengőt fizettek 7<br>x 3 = 21 pengő.<br>Kovacsoczy István, dr. Sült Lajos, dr. Győrke Géza, vitéz dr.<br>Gábor Ödön, névjegy írással N. M. 5-5 pengőt fizettek 5 x 5 =<br>25 pengőt.<br>Dr. Halász Ferenc, Scherer Endre, dr. Cseresnyés Jenő, Grottó<br>Mór, dr. Luksz Sándor, dr. Szemmelveisz Ferenc 6 x 10 = 60<br>pengő.<br>Zirc Pénzügyőrség 2 pengőt fizetett. Csendőrőrs 5 pengőt,<br>Szent Bernát cserkészcsapat 10 pengőt fizetett.<br>Zircvidéki Takarékpénztár 40 pengőt fizetett a gyűjtőknek.<br>Összesen 202 pengő 84 fillér.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt,<br>hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal találtam<br>pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló<br>felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű<br>ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött,<br>de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést<br>Vándor Ferenc építészmérnök irányította. Időt és fáradságot<br>nem kímélve az országzászló építéséhez szükséges kövek és<br>egyéb anyagok fuvarozását a felsorolt zirci gazdák díjtalanul<br>végezték: id. Wetzl Nándor, Hoffer Imre, Wittmann János, Mülbauer<br>Mihály, Teli Ferenc, Keserű Ferenc, Gfellner Jakab, Szalay<br>János, Gfellner György, Máj Ferenc, Gfellner Gyula, Punk<br>Antal, Braun János, Kovács János, Kersch György, Romme<br> <br>
+. április 25-ig a zirci országzászló építése javára Forrai Mihály, Kassza István, Vízer József, Holl András, Villányi István és Kerschbaummayer Károly gyűjtőívén a következő adományokat gyűjtötték be, mely adományokért az országzászlóbizottság köszönetét fejezte ki.<br>Zirc Járási Takarékpénztár Rt. 20 pengőt fizetett, névtelenül pedig 116 pengőt. Összesen: 116 pengő + 20 pengő = 136 pengőt gyűjtöttek össze.<br>1937. május 2-án a zirci országzászló javára adott gyűjtőíven további összesen 202 pengő 84 fillér újabb gyűtési összeg szerepel.<br>Az országzászló építése javára már annyi pénz összegyűlt, hogy az építését megkezdhették. 1937. május 9-i dátummal található pársoros írást, mely a következőt írja: Az országzászló felállításának munkálatai a héten megkezdődnek. Az emlékmű ünnepélyes felavatása június 6-án lesz. Az építés megkezdődött, de az avatás napja más későbbi időpontra tevődött át. Az építést Vándor Ferenc építészmérnök irányította. A szükséges kövek és egyéb anyagok fuvarozását a felsorolt zirci gazdák díjtalanul végezték: id. Wetzl Nándor, Hoffer Imre, Wittmann János, Mülbauer Mihály, Tell Ferenc, Keserű Ferenc, Gfellner Jakab, Szalay János, Gfellner György, Máj Ferenc, Gfellner Gyula, Punk Antal, Braun János, Kovács János, Kersch György, Rommer János, Wittmann Nándor, Bauenfeind József, Kersch Ferenc.<br> <br>
 Az emlékművet Vándor Ferenc és Stumpf János építette 1937-ben.&nbsp;Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.&nbsp;