Protiwinsky Ferenc - Laptörténet

Scheer, 2014. február 18., 20:49-n

2014-02-18T20:49:24Z

Scheer, 2014. február 18., 20:43-n

2014-02-18T20:43:50Z

Scheer, 2014. február 18., 20:35-n

2014-02-18T20:35:43Z

Scheer, 2014. február 18., 20:33-n

2014-02-18T20:33:19Z

Scheer, 2014. február 18., 20:32-n

2014-02-18T20:32:01Z

Scheer, 2014. február 18., 20:28-n

2014-02-18T20:28:12Z

Scheer: Új oldal, tartalma: „ Protiwinsky Ferenc festõmûvész (Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.). Családi neve valószínüleg lengyel eredetû. Öccse, Sán...”

2014-02-18T20:25:10Z

Új oldal, tartalma: „ Protiwinsky Ferenc festõmûvész (Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.). Családi neve valószínüleg lengyel eredetû. Öccse, Sán...”

Új lap

Protiwinsky Ferenc festõmûvész (Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.). Családi neve valószínüleg lengyel eredetû. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektõl a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglõ bérlõje volt, a festõ ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglõ „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparmûvészeti Iskolán díszítõfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festõakadémián tanult, 1911-tõl számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban
Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-tõl ismét Münchenben élt, sikeres festõ, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következõ években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyûjtött képeibõl kiállítást rendeztek.

←Régebbi változat		A lap 2014. február 18., 20:49-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.		Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.

−	[[Category: Életrajzok ~~\| Balatonfüred~~]]	+	[[Category:Életrajzok]]

←Régebbi változat		A lap 2014. február 18., 20:43-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.		Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.

−	[[Category:~~Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:~~Balatonfüred]]	+	[[Category: Életrajzok \| Balatonfüred]]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 = Élete =
-Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban
+Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.
 Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.
 [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Balatonfüred]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 PROTIWINSKY Ferenc
@@ 8. sor: / 7. sor: @@
 Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban
 Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.

←Régebbi változat		A lap 2014. február 18., 20:32-kori változata
1. sor:		1. sor:

		+	PROTIWINSKY Ferenc

−	~~Protiwinsky Ferenc festőművész~~ (Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.). Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban	+	(Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.) festőművész
		+
		+	= Élete =
		+
		+	Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban
	Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.		Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+Protiwinsky Ferenc festőművész (Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.). Családi neve valószínüleg lengyel eredetű. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektől a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglő bérlője volt, a festő ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglő „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festőakadémián tanult, 1911-től számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban
-Protiwinsky Ferenc festõmûvész (Balatonfüred, 1884. július 30. – Balatonfüred, 1947. március 28.). Családi neve valószínüleg lengyel eredetû. Öccse, Sándor Balatonfüred I. világháborús áldozatainak egyike. Apja az 1880-as évektõl a mai római katolikus templom helyén álló Beszálló-vendéglõ bérlõje volt, a festõ ott született. (Blaha Lujza naplójában szeretettel emlékezik az apára, a vendéglõ „híres jó konyhájára” és boraira.) Középiskoláit Veszprémben és Pesten végezte. 1900-1904 között az Országos Iparmûvészeti Iskolán díszítõfestészetet és restaurálást tanult, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában képezte magát. 1909-1913-ig a müncheni Bajor Királyi Festõakadémián tanult, 1911-tõl számos kiállításon szerepelt. Az I. világháborúban katonai szolgálatra hazatért. 1920-ban
+Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-től ismét Münchenben élt, sikeres festő, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következő években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyűjtött képeiből kiállítást rendeztek.
-Budapesten a Nemzeti Szalonban szerepelt, Füreden önálló kiállítása volt. 1922-tõl ismét Münchenben élt, sikeres festõ, restaurátor. 1934-ben szívbaja miatt települt vissza Füredre. Megbízást kapott a római katolikus templom stációképeinek megfestésére, amellyel 1935 áprilisában készült el. A következõ években számos kiállításon szerepelt. Arcképeket készített, de legszívesebben a füredi tájat, a Balatont festette. A 1940-es években az egykori „Bagolyvár”-ban élt (ma Jókai u. 10.), szegényen és elhagyatva ott halt meg. Születésének 120. évfordulóján összegyûjtött képeibõl kiállítást rendeztek.