﻿<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=R%C3%B3zsa_Mikl%C3%B3s</id>
		<title>Rózsa Miklós - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=R%C3%B3zsa_Mikl%C3%B3s"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=R%C3%B3zsa_Mikl%C3%B3s&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-18T01:30:08Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.24.1</generator>

	<entry>
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=R%C3%B3zsa_Mikl%C3%B3s&amp;diff=7318&amp;oldid=prev</id>
		<title>Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „RÓZSA Miklós, Rosenthal Miklós (Pápa, 1874. márc. 10.–Budapest, 1945. febr. 9.) író, újságíró, művészettörténész.  =Élete=  Ifjúságát Pápán töltö...”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=R%C3%B3zsa_Mikl%C3%B3s&amp;diff=7318&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2011-07-05T09:28:52Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „RÓZSA Miklós, Rosenthal Miklós (Pápa, 1874. márc. 10.–Budapest, 1945. febr. 9.) író, újságíró, művészettörténész.  =Élete=  Ifjúságát Pápán töltö...”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;RÓZSA Miklós, Rosenthal Miklós (Pápa, 1874. márc. 10.–Budapest, 1945. febr. 9.) író, újságíró, művészettörténész.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Élete=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ifjúságát Pápán töltötte, a Pápai Lapok szerkesztője, a Pápai Hírlap munkatársa. 1891-től Budapesten élt, néhány évig a Hazánk c. lap munkatársa, majd a Hét segédszerkesztője. Közben három évet Münchenben töltött és művészeti tanulmányokat folytatott. Egy ideig Munkácsy Mihály titkára. Több jelentős művészeti egyesületet alapított. Hatvan éves korában a budapesti egyetemen jogi doktorátust szerzett és a fővárosban, művészeti perekben védőügyvédként szerepelt. Drámákat is írt. A hit c. drámáját 1902-ben, a Népszínházban mutatták be, a Két Bolyai c. darabja baloldali mondanivalója miatt csak könyv-alakban 1932-ben jelent meg. Kritikáiban bátran harcolt legnagyobb modern művészeink Derkovits Gyula, Egry József, Medgyessy Ferenc, Mészáros László elismertetéséért.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Művei==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Szélcsend. (v. JUSTH Zsigmond előszavával.) Budapest, 1894.&lt;br /&gt;
*Nászút hármasban. Budapest, 1890.&lt;br /&gt;
*A magyar impresszionista festészet. Budapest, 1914.&lt;br /&gt;
*Művészeti kistükör. Budapest, 1922.&lt;br /&gt;
*Művészet és szépség. Budapest, 1943.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Irodalom==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*FELVINCZI TAKÁCS Zoltán: ~ könyve a magyar impresszionista festőkről. = Nyugat, 1914. 1. sz. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{DEFAULTSORT:Rozsa Miklos}}&lt;br /&gt;
[[Category:Életrajzok]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Solti Gábor</name></author>	</entry>

	</feed>