Reguly Antal - Laptörténet

Ambruslivi, 2011. szeptember 30., 12:37-n

2011-09-30T12:37:58Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:31-n

2011-09-28T11:31:43Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:29-n

2011-09-28T11:29:06Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:27-n

2011-09-28T11:27:47Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:25-n

2011-09-28T11:25:08Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:22-n

2011-09-28T11:22:29Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:07-n

2011-09-28T11:07:48Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 28., 11:04-n

2011-09-28T11:04:08Z

Ambruslivi: /* Élete: */

2011-09-28T10:49:52Z

‎Élete:

Ambruslivi, 2011. szeptember 26., 13:04-n

2011-09-26T13:04:38Z

@@ 77. sor: / 77. sor: @@
 *ILLYÉS Gyula: Bölcsőkutatók. = Ingyen lakoma, 1. Köt. Bp., 1964.
 *KRASZNAY József: ~ és Villax Ferdinánd. = Vigília, 1970. 4. sz.
 *[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00016/pdf/vmm_16_1982_12_hudi.pdf HUDI József: ~ északi útja és Veszprém megye. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 16. Veszprém, 1982.]
-*[http://hu.wikipedia.org/wiki/Budenz_J%C3%B3zsef HUDI József: ~ utazásai 1839-ben. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 17. 1984. Veszprém, 1985.]
+*[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00017/pdf/vmm_17_1984_22_hudi.pdf HUDI József: ~ utazásai 1839-ben. = Vp. Megy. Múz. Közlem. 17. 1984. Veszprém, 1985.]
 *NÉMETH Imre: Az ősi szó nyomában. (r.) Bp., 1956.

←Régebbi változat		A lap 2011. szeptember 28., 11:31-kori változata
84. sor:		84. sor:

	== Forrás: ==		== Forrás: ==
		+
		+	Illés Ferenc: Nyelvész és utazó : Az ismeretlen ismerős: Reguly Antal, 1819-1858. In.: Zirc és Viidéke, 2000. 1-4. szám

	[http://helyismeret.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=R Veszprém megyei életrajzi lexikon]		[http://helyismeret.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=R Veszprém megyei életrajzi lexikon]

@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 === Ural-térképe  ===
 Szentpétervárra visszaérkeztekor - amint megromlott egészségi állapota engedte - hozzáfogott az Ural északi fele első részletes térképének elkészítéshez. Három év alatt kb. 385 ezer km2-t járt be, 30 ezer kilométer utat téve meg. Erről készülő földabrosza határait a környező területeket ábrázoló korábbi térképek segítségével vonta meg. A részletes kidolgozáshoz közigazgatási lajstromok mellett csak saját adataira támaszkodhatott. &nbsp;A térkép nemcsak a földrajzi objektumokat, hanem azok neveit, valamint a vidék bizonyos néprajzi jellemzőit is tartalmazza, így például az állattartás és a földművelés határát. A minden műszeres mérést nélkülöző térképet a későbbi felmérések csak pontosítani tudták, részletgazdagságát azonban nem múlták felül. <br>Az Orosz Földrajzi Társaság felkérésére végzett munkával 1847 januárjában készült el. Szöveget nem írt a térképhez; a tudományos élet Köppenhez intézett, majd publikált részletes leveléből tudhatta meg a magyarázatokat.<br>Itthon a Magyar Tudományos Akadémia 1856 június 2-i, illetve június 30-i előadásán mutatta be térképét.
 === Pesten  ===

@@ 39. sor: / 39. sor: @@
 === Mordvinok, marik, csuvasok között  ===
 Kimerülten, betegen érkezett Kazanyba. Itt az Akadémia új megbízása várta: felkérés a mordvin, a mari (cseremisz) és a csuvas nyelv tanulmányozására.&nbsp;Olyan vidékeken végzett gyűjtőmunkát, ahol előtte még nem járt európai utazó.&nbsp;Az orosz birodalom területén élő népek nyelvét először a keresztény misszionáriusok tanulmányozták. Elsőként Biblia-részletek és imák fordításai készültek el az írásbeliséggel nem rendelkező népek nyelvén. Mari nyelvtanulmányait Reguly a rajfai kolostorban kezdte meg, amely a mari területen folyó misszionáriusmunka központja volt. A kolostorban munkája mellett egészségére is nagyobb gondot fordíthatott. Ősszel betegen indult útnak a mordvin nép kutatására. A mezőgazdasági munkák miatt kedvezőtlen időpont nehezítette munkáját, anyagi gondok keserítették életét. Télre Kazanyba visszatérve folytatja csuvas tanulmányait, a tavaszt viszont ismét úton, a hegyi marik között töltötte. A Volga-vidéki népek körében gyűjtött gazdag nyelvészeti anyag, és rendezett jegyzetek birtokában 1846 nyarán érkezett vissza Szentpétervárra.
 === Ural-térképe  ===

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 === Obi-ugor kutatásai<br>  ===
 . október 9-én végül is elindult az Urálon túlra, az ott élő rokon&nbsp;népekhez. Útja Moszkván át Kazanyba vezetett, ahol pár hetet&nbsp;tölt el, a csuvas és cseremisz nyelvtannal ismerkedett. (Közben&nbsp;átutazott a votjákok vagy udmurtok földjén, ahol megragadta&nbsp;a figyelmét a votjákok népviselete, ami a magyarokéhoz&nbsp;nagyon hasonlatos volt.)&nbsp;Kazanyból Permbe utazott, ahol Balugyánszky ajánlására&nbsp;megkapta a kormányzóság topográfiai és néprajzi térképét, ami&nbsp;később nagy segítég volt kutatásaihoz.
-december 4-én kelt át az Uralon, és érte el Verchoturjét. Ahonnan&nbsp;Bogoszlovszkojen át Vszevolodszkojéba utazott és itt találta meg&nbsp;a keresett vogulokat is. A hercegi jószágkormányzó támogatásával&nbsp;több mint három hónapot töltött el a Lozva folyó völgyében.&nbsp;Itt kezdte meg manysi (vogul) kutatásait. Két kísérője, Jurkina és Baktjár segítségével hamar jártas lett a nyelvben. Szótári és nyelvtani adatok mellett folklórszövegeket is feljegyzett. A hősénekek tartalmából az obi-ugor történelem addig nem is sejtett részleteire derít fényt. A medveénekek alapján pedig feltárult előtte a medvekultusz. Még dallamokat is lekottázott. 1844 tavaszán Tobolszkba utazott az Irtis mellé, ahol az utolsó&nbsp;kondai vogul fejedelem fiát kereste föl, hogy őseiről vallassa.<br>Itt találkozott a Helsinkiben megismert Castrénnel is, aki vele&nbsp;azonos időben tanulmányozta az osztyákok nyelvét.&nbsp;Baktyárral együtt még a tavaszi hóolvadás előtt a Konda&nbsp;menti vogul települések felé&nbsp;igyekeztek, majd a Pelim mellékére mentek&nbsp;tovább. A meglátogatott falvakban nagy buzgalommal folytatta&nbsp;a nyelvészeti, föld- és néprajzi anyag gyűjtését. Hűséges&nbsp;kísérői a vidék minden lényeges ismérvéről beszámoltak&nbsp;Regulynak. Az ő segítségükkel részletes domborzati, vízrajzi&nbsp;vázlatokat készített a vidékről, feljegyezte a településeket is.&nbsp;A felsoroltakon kívül antropológiai méréseket is végzett.<br>1844 nyarán a Tapszija folyón érték el az Északi Szoszvát, ahol az északi vogulok&nbsp;halászatát tanulmányozhatta. Felkereste a Szigva-menti&nbsp;vogulokat is, és itt a már kiveszőben lévő medveénekeket jegyezhette&nbsp;fel. Felbecsülhetetlen értékű anyagot gyűjtött össze&nbsp;az északi vogulok ősi kultúrájából. Szibériai állomáshelyére&nbsp;visszatérve egyik levelében így ír erról: „Ily roppant kiterjedést&nbsp;nyert szteppe-utazásom: ethnographiai és anthropologiai&nbsp;tekintetben teljesen kielégítvén, Berezovban egész buzgósággal&nbsp;feküdtem osztyák stúdiumaimnak."&nbsp;<br>Októbertől a hanti (osztják) nép megismerésébe kezdett. Obdorszkba (ma Szalehard) utazott, az északi hantik egyik központjába. Amint az Ob befagyott, átkelt rajta, és az Ural északi területeit járta be. Geográfiai adatok mellett a rénszarvasaikkal nomadizáló hantik és nyenyecek életére vonatkozó gyűjtéseket végzett. A hosszú telet Berjozovban töltötte a hanti nyelv és kultúra tanulmányozásával. 1845 március 3-án indult vissza Kazanyba.
+december 4-én kelt át az Uralon, és érte el Verchoturjét. Ahonnan&nbsp;Bogoszlovszkojen át Vszevolodszkojéba utazott és itt találta meg&nbsp;a keresett vogulokat is. A hercegi jószágkormányzó támogatásával&nbsp;több mint három hónapot töltött el a Lozva folyó völgyében.&nbsp;Itt kezdte meg manysi (vogul) kutatásait. Két kísérője, Jurkina és Baktjár segítségével hamar jártas lett a nyelvben. Szótári és nyelvtani adatok mellett folklórszövegeket is feljegyzett. A hősénekek tartalmából az obi-ugor történelem addig nem is sejtett részleteire derít fényt. A medveénekek alapján pedig feltárult előtte a medvekultusz. Még dallamokat is lekottázott. 1844 tavaszán Tobolszkba utazott az Irtis mellé, ahol az utolsó&nbsp;kondai vogul fejedelem fiát kereste föl, hogy őseiről vallassa.<br>Itt találkozott a Helsinkiben megismert Castrénnel is, aki vele&nbsp;azonos időben tanulmányozta az osztyákok nyelvét.&nbsp;Baktyárral együtt még a tavaszi hóolvadás előtt a Konda&nbsp;menti vogul települések felé&nbsp;igyekeztek, majd a Pelim mellékére mentek&nbsp;tovább. A meglátogatott falvakban nagy buzgalommal folytatta&nbsp;a nyelvészeti, föld- és néprajzi anyag gyűjtését. Hűséges&nbsp;kísérői a vidék minden lényeges ismérvéről beszámoltak&nbsp;Regulynak. Az ő segítségükkel részletes domborzati, vízrajzi&nbsp;vázlatokat készített a vidékről, feljegyezte a településeket is.&nbsp;A felsoroltakon kívül antropológiai méréseket is végzett.<br>1844 nyarán a Tapszija folyón érték el az Északi Szoszvát, ahol az északi vogulok&nbsp;halászatát tanulmányozhatta. Felkereste a Szigva-menti&nbsp;vogulokat is, és itt a már kiveszőben lévő medveénekeket jegyezhette&nbsp;fel. Felbecsülhetetlen értékű anyagot gyűjtött össze&nbsp;az északi vogulok ősi kultúrájából. Szibériai állomáshelyére&nbsp;visszatérve egyik levelében így ír erról: „Ily roppant kiterjedést&nbsp;nyert szteppe-utazásom: ethnographiai és anthropologiai&nbsp;tekintetben teljesen kielégítvén, Berezovban egész buzgósággal&nbsp;feküdtem osztyák stúdiumaimnak."&nbsp;<br>1844 őszén Obdorszkba, az osztyákok központjába utazott.&nbsp;A település vonzáskörzetében népköltészeti anyagot gyűjtött.<br>Amikor az Ob folyó befagyott, át tudott kelni az Ural legészakibb&nbsp;területeire, eljutott a Jeges-tenger partjáig.&nbsp;Geográfiai adatok mellett a rénszarvasaikkal nomadizáló hantik és nyenyecek életére vonatkozó gyűjtéseket végzett.&nbsp;Hosszúra nyúlt&nbsp;kutatómunka után elfáradva visszatér Berozovba. Ekkor veheti&nbsp;kézbe az Akadémia küldeményét, az ezer forintot.&nbsp;Itt töltötte a telet a hanti nyelv és kultúra tanulmányozásával. 1845 március 3-án indult vissza Kazanyba.
 === Mordvinok, marik, csuvasok között  ===

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 A támogatási összeget Reguly csak jóval később, részletekben kapta meg, így a támogatás ígéretével és Baer személyes kölcsöne segítségével indult el 1843 október 9-én az Ural felé.
-=== Obi-ugor kutatásai  ===
+=== Obi-ugor kutatásai<br>  ===
-december 4-én kelt át az Uralon, és érte el Verchoturjét. Itt kezdte meg manysi (vogul) kutatásait. Két kísérője, Jurkina és Baktjár segítségével hamar jártas lett a nyelvben. Szótári és nyelvtani adatok mellett folklórszövegeket is feljegyzett. A hősénekek tartalmából az obi-ugor történelem addig nem is sejtett részleteire derít fényt. A medveénekek alapján pedig feltárult előtte a medvekultusz. Még dallamokat is lekottázott. Bejárta a Konda folyó vidékén lévő manysi településeket, majd Pelimszkojéban időzött, ahol antropológiai és néprajzi gyűjtéseket is végzett. 1844 nyarán pedig a Szoszva folyó mentén folytatta kutatásait. <br>Októbertől a hanti (osztják) nép megismerésébe kezdett. Obdorszkba (ma Szalehard) utazott, az északi hantik egyik központjába. Amint az Ob befagyott, átkelt rajta, és az Ural északi területeit járta be. Geográfiai adatok mellett a rénszarvasaikkal nomadizáló hantik és nyenyecek életére vonatkozó gyűjtéseket végzett. A hosszú telet Berjozovban töltötte a hanti nyelv és kultúra tanulmányozásával. 1845 március 3-án indult vissza Kazanyba.
+. október 9-én végül is elindult az Urálon túlra, az ott élő rokon&nbsp;népekhez. Útja Moszkván át Kazanyba vezetett, ahol pár hetet&nbsp;tölt el, a csuvas és cseremisz nyelvtannal ismerkedett. (Közben&nbsp;átutazott a votjákok vagy udmurtok földjén, ahol megragadta&nbsp;a figyelmét a votjákok népviselete, ami a magyarokéhoz&nbsp;nagyon hasonlatos volt.)
 === Mordvinok, marik, csuvasok között  ===

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 === Szentpétervár  ===
-Szentpéterváron Reguly az orosz mellett a mari (cseremisz), mordvin és komi (zürjén) nyelv tanulmányozásához látott, és számos tudományágban képezte magát. Tanítómesterei és pártfogói közül legjelentősebb talán a német származású Karl Maximovics Baer akadémikus, akitől az embertan akkori legkorszerűbb módszereit sajátította el.<br>1841. június 11-től 1843 őszéig időzött Péterváron. Tervei és reményei mellett azonban kétségek és állandósuló pénzhiány gyötrik. A megfeszített munka és a bizonytalanság súlyos betegségbe sodorja. Megnyugvást ekkor is egy magyar származású magas rangú hivatalnok, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Balugy%C3%A1nszky_Mih%C3%A1ly Balugyánszky Mihály] házában talált. <br>Munkájának új lendületet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának híre adott, amely&nbsp;200 forint segélyt küldött Regulynak, a további támogatást pedig Reguly beszámolójától tették függővé.<br>1842 május 2-án érkezett Pestre Reguly „Jelentése a Magyar Akadémiához”. Ebben felvázolta a finnugor rokonság kérdésének eddigi kutatási eredményeit, és bemutatta az elvégzendő feladatokat. A világosan szerkesztett tudományos mű mindenkit meggyőzött Reguly terveinek fontosságáról, ám a Magyar Tudományos Akadémia anyagi források hiányában nem tudott támogatást nyújtani. Végül a Magyar Tudományos Akadémia 1842 novemberi gyűlése gróf Széchenyi István és Mednyánszky Alajos pártfogása révén 1000 pengő forint támogatást ajánlott meg számára. Az Akadémia az ígért pénzösszeg előteremtésére országos gyűjtést indított, aminek szervezésével Veszprém megyét bízta meg. Az udvar 300 váltó forinttal járult hozzá az út sikeréhez. Emellett megalakult a Reguly-társaság, amely egy Reguly-könyv kiadásával kívánta támogatni az utazót. 1843-tól Reguly az Akadémia levelező tagja.
+Szentpéterváron Reguly az orosz mellett a mari (cseremisz), mordvin és komi (zürjén) nyelv tanulmányozásához látott, és számos tudományágban képezte magát. Tanítómesterei és pártfogói közül legjelentősebb talán a német származású Karl Maximovics Baer akadémikus, akitől az embertan akkori legkorszerűbb módszereit sajátította el.<br>1841. június 11-től 1843 őszéig időzött Péterváron. Tervei és reményei mellett azonban kétségek és állandósuló pénzhiány gyötrik. A megfeszített munka és a bizonytalanság súlyos betegségbe sodorja. Megnyugvást ekkor is egy magyar származású magas rangú hivatalnok, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Balugy%C3%A1nszky_Mih%C3%A1ly Balugyánszky Mihály] házában talált. <br>Munkájának új lendületet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának híre adott, amely&nbsp;200 forint segélyt küldött Regulynak, a további támogatást pedig Reguly beszámolójától tették függővé.<br>1842 május 2-án érkezett Pestre Reguly „Jelentése a Magyar Akadémiához”. Ebben felvázolta a finnugor rokonság kérdésének eddigi kutatási eredményeit, és bemutatta az elvégzendő feladatokat. Levelében az alábbiakat írta:<br>„Egy grammaticájával és lexikonával e nyelveknek meg&nbsp;volna úgy hiszem munkám alapja vetve, s egy nagy lépés a&nbsp;finn népek öszves ismeretére téve. Különös figyelmet kívánok&nbsp;fordítani e népek természettani viszonyaira, s e népcsaládból&nbsp;egy koponyagyűjteményt szerezni össze, fejméréseket&nbsp;tenni s gipsznyomatokat venni, minek csínját itt magamévá&nbsp;tettem. Ezt szép volna a többi borealis népekre, tán Szibéria&nbsp;minden népeire kiterjeszteni (ha t. i. módom lenne egész Szibériát&nbsp;megjárni): melly úton idővel a poláris népekről, vagy&nbsp;tán tovább is menve a túrán népclassisról, mi bizonyosan nem&nbsp;haladja még túl nemzeti érdekeinket, olly munka támadhatna,&nbsp;melly Mortonnak az amerikai népekről írt munkáját bizonyosan&nbsp;felülhaladná."&nbsp;<br>A világosan szerkesztett tudományos mű mindenkit meggyőzött Reguly terveinek fontosságáról, ám a Magyar Tudományos Akadémia anyagi források hiányában nem tudott támogatást nyújtani. Végül a Magyar Tudományos Akadémia 1842 novemberi gyűlése gróf Széchenyi István és Mednyánszky Alajos pártfogása révén 1000 pengő forint támogatást ajánlott meg számára. Az Akadémia az ígért pénzösszeg előteremtésére országos gyűjtést indított, aminek szervezésével Veszprém megyét bízta meg. Az udvar 300 váltó forinttal járult hozzá az út sikeréhez. Emellett megalakult a Reguly-társaság, amely egy Reguly-könyv kiadásával kívánta támogatni az utazót. 1843-tól Reguly az Akadémia levelező tagja.
 A támogatási összeget Reguly csak jóval később, részletekben kapta meg, így a támogatás ígéretével és Baer személyes kölcsöne segítségével indult el 1843 október 9-én az Ural felé.
 === Obi-ugor kutatásai  ===

@@ 2. sor: / 2. sor: @@
 == Élete:  ==
 === Diákévei:  ===
-Gyermekkorát Zircen töltötte, ahol apja az apátság ügyvédje volt és fiát is a jogász pályára irányította. <br>1828-1833 között Reguly Antal a cisztercita rend székesfehérvári gimnáziumába járt, a hatodik osztályt pedig Nagyszombatban végezte el. Ezt követően a győri akadémián tanult bölcsletet.&nbsp;A tudományok mellett a művészetek és a sport is vonzották. Győri tanulmányai alatt az ásványtannal is megismerkedett. Magyarország vármegyéiről, azok természeti környezetéről, történelmi nevezetességeiről külön füzetet kezdett el vezetni már ebben az időben.<br>Tanárai közül [[Maár_János_Bonifác|Maár Bonifác]], a győri akadémia történelemtanára játszotta a legfontosabb szerepet Reguly pályájának alakulásában. Reguly az iskola elhagyása után is tartotta vele a kapcsolatot. [[Maár_János_Bonifác|Maár Bonifác]] az, aki elsőként értesítette a magyar tudományos életet Reguly nyugat- és észak-európai útjáról, tudományos kutatási terveiről, és ő kért számára először támogatást.
+Gyermekkorát Zircen töltötte, ahol apja az apátság ügyvédje volt és fiát is a jogász pályára irányította. 1828-1833 között Reguly Antal a cisztercita rend székesfehérvári gimnáziumába járt, a hatodik osztályt pedig Nagyszombatban végezte el. Ezt követően a győri akadémián tanult bölcsletet.&nbsp;A tudományok mellett a művészetek és a sport is vonzották. Győri tanulmányai alatt az ásványtannal is megismerkedett. Magyarország vármegyéiről, azok természeti környezetéről, történelmi nevezetességeiről külön füzetet kezdett el vezetni már ebben az időben.<br>Tanárai közül [[Maár János Bonifác|Maár Bonifác]], a győri akadémia történelemtanára játszotta a legfontosabb szerepet Reguly pályájának alakulásában. Reguly az iskola elhagyása után is tartotta vele a kapcsolatot. [[Maár János Bonifác|Maár Bonifác]] az, aki elsőként értesítette a magyar tudományos életet Reguly nyugat- és észak-európai útjáról, tudományos kutatási terveiről, és ő kért számára először támogatást.
 === Pesti egyetemi évei, bécsi és észak-magyarországi,&nbsp;  ===
--1839-ig a pesti egyetem jogi fakultásának lett hallgatója. A jogi pálya azonban egyáltalán nem vonzotta. Már egyetemi hallgató korában nagyobb tanulmányutakat tett. 1837 nyarán [[Villax_Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] zirci apát támogatása jóvoltából egy hónapot töltött Bécsben.&nbsp;1838-ban meglátogatta a magyar bányavárosokat és eljutott Krakkóig. [[Villax_Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] a későbbiek során is hathatósan segítette Reguly pályájának alakulását.<br>Kezdetben a Garam völgyén keresztül Lubló érintésével Késmárkig haladt. Ezután azonban ahelyett, hogy hazafelé indult volna, Bártfán át Lemberg és Krakkó felé indult. 1838 augusztus 12-én megkezdett utazásáról valószínűleg csak szeptember végén-október elején tért vissza.&nbsp;Ezen útjának első felén Reguly magyar nyelvű feljegyzéseket készített. Naplója a korra jellemző útirajzok modorában készült, ám az irodalmias színezetű tájleírások és elbeszélések mellett részletes tudományos megfigyeléseket is tartalmaz a legkülönbözőbb témákban, a természetrajztól az ásványtanon át a bányászat és pénzverés technikájáig.<br>
+-1839-ig a pesti egyetem jogi fakultásának lett hallgatója. A jogi pálya azonban egyáltalán nem vonzotta.<br>A jogi diploma biztos egzisztenciát jelentett volna az ifjú&nbsp;Regulynak, de már középiskolás korától formálódó érdeklődése,<br>a vakációk alatti utazások, a világlátás vágya más életutat&nbsp;jelölt ki számára.<br>Már egyetemi hallgató korában nagyobb tanulmányutakat tett. 1837 nyarán [[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] zirci apát támogatása jóvoltából egy hónapot töltött Bécsben.&nbsp;1838-ban meglátogatta a magyar bányavárosokat és eljutott Krakkóig. [[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] a későbbiek során is hathatósan segítette Reguly pályájának alakulását.<br>Kezdetben a Garam völgyén keresztül Lubló érintésével Késmárkig haladt. Ezután azonban ahelyett, hogy hazafelé indult volna, Bártfán át Lemberg és Krakkó felé indult. 1838 augusztus 12-én megkezdett utazásáról valószínűleg csak szeptember végén-október elején tért vissza.&nbsp;Ezen útjának első felén Reguly magyar nyelvű feljegyzéseket készített. Naplója a korra jellemző útirajzok modorában készült, ám az irodalmias színezetű tájleírások és elbeszélések mellett részletes tudományos megfigyeléseket is tartalmaz a legkülönbözőbb témákban, a természetrajztól az ásványtanon át a bányászat és pénzverés technikájáig.<br>
-=== Nyugat-európai útja  ===
+„Törvény tanulmányait a pesti egyetemen három év által&nbsp;1839ki évben végezte. Utazási szándéka elöljárói&nbsp;előtt tudva lévén, azon kedvezést nyerte&nbsp;el, hogy siettetése végett legelső tehette le próbatételeit,&nbsp;az utazási öt hóra szóló levele Mlgos<br>Uzovics János, N. mlgu helytartó tanácsnok, 's&nbsp;egyetemi Direckor úr által néki átadván, onnan&nbsp;azonal, haza sem menvén Posony, Bécs, Prága-felé vevé&nbsp;útját. Stokholmba érkezvén a 'kir. könyvtár látogatása' alkalmával&nbsp;a 'főkönyvtárnokkal beszédve eredvén, ki is a 'magyar&nbsp;és finnus szavak hasonlatosságait fejtegetvén a' finnus nyelv&nbsp;tanulására és a magyar közti hasonlatosság nyomozására bírni&nbsp;igyekezve és annyira gerjeszté vágyát, hogy egynehány nap&nbsp;múlva Finnia fő városábul Helsingforsbul érkezett atyafiával&nbsp;csak ugyan el is ment, így támadván benne a' vágy a magyarok&nbsp;eredte utáni nyomozásra".
-Eredeti terveiben a cseh és német városok bejárása, majd Dánia, Skandinávia megismerése szerepelt. Néhány hónapra tervezett tanulmányútjáról azonban csak 1847-ben tért haza újra Magyarországra.<br>Utazásáról ismét készített feljegyzéseket, és részletes beszámolók találhatók szüleinek írott leveleiben is. Útjának legfontosabb állomásai Párga, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm voltak. Svédországba a skandináv mitológia vonzotta. A táj megismerésével szerette volna jobban megérteni az északi népek kultúráját. Stockholmban azonban egész életét meghatározó élményben volt része: a királyi könyvtárban megismerkedett Arvidson száműzetésben élő finn tudóssal. Ő volt az, aki Reguly figyelmét felhívta a finnugor nyelvrokonság tényére. Reguly azonnal hozzákezdett a téma tanulmányozásához: elolvasta [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sajnovics_J%C3%A1nos Sajnovics János] [http://mek.oszk.hu/06800/06848/ “Demonstratio”]-ját, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyarmathi_S%C3%A1muel Gyarmathi Sámuel] “Affinitas”-át. Arvidson bíztatására elhatározta, hogy - hazautazás helyett - Finnországba indul.
+Eredeti terveiben a cseh és német városok bejárása, majd Dánia, Skandinávia megismerése szerepelt. Néhány hónapra tervezett tanulmányútjáról azonban csak 1847-ben tért haza újra Magyarországra.<br>Utazásáról ismét készített feljegyzéseket, és részletes beszámolók találhatók szüleinek írott leveleiben is. Útjának legfontosabb állomásai Párga, Berlin, Hamburg, Koppenhága, Stockholm voltak. Svédországba a skandináv mitológia vonzotta. A táj megismerésével szerette volna jobban megérteni az északi népek kultúráját. Stockholmban azonban egész életét meghatározó élményben volt része: a királyi könyvtárban megismerkedett Arvidson száműzetésben élő finn tudóssal.&nbsp;Ő volt az, aki Reguly figyelmét felhívta a finnugor nyelvrokonság tényére. Reguly azonnal hozzákezdett a téma tanulmányozásához: elolvasta [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sajnovics_J%C3%A1nos Sajnovics János] [http://mek.oszk.hu/06800/06848/ “Demonstratio”]-ját, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyarmathi_S%C3%A1muel Gyarmathi Sámuel] “Affinitas”-át. Arvidson bíztatására elhatározta, hogy - hazautazás helyett - Finnországba indul.
 === Finnországi tartózkodása  ===
 Reguly 1839 november 8-án lépett finn földre.&nbsp;Itt először az akkori Finnországban nélkülözhetetlen svéd, majd a finn nyelvet sajátította el, később a számi (lapp) és az észt nyelvvel ismerkedett meg, közben pedig a nyelvészeti, néprajzi, földrajzi, antropológiai és történelmi szakirodalmat tanulmányozta. <br>Finnországi utazásai során személyesen is megismerkedett a finn népköltészettel, lappföldi utazásán pedig már néprajzi tárgyakat is gyűjtött. Karjalába, a Kalevala szülőhazájába is eljutott, sőt a vótok között is végzett folklórgyűjtést. Finnországi naplójában értékes megfigyeléseket rögzített a bejárt vidékről. <br>Két évet töltött Finnországban, s valójában ezalatt alakultak ki tudományos tervei. A megismert balti-finn nyelveket összevetve a magyarral arra a következtetésre jutott, hogy nyelvünk legközelebbi rokonságát nem ott, hanem a keleti finnugor, leginkább az obi-ugor nyelvek körében kell keresnie. A Finn Irodalmi Társaság levelező tagjává választotta az akkor 21 éves Regulyt, aki a legjobb ajánlólevelekkel indul az oroszországi tudományos élet központja, Szentpétervár felé.
 === Szentpétervár  ===
@@ 23. sor: / 29. sor: @@
 Szentpéterváron Reguly az orosz mellett a mari (cseremisz), mordvin és komi (zürjén) nyelv tanulmányozásához látott, és számos tudományágban képezte magát. Tanítómesterei és pártfogói közül legjelentősebb talán a német származású Karl Maximovics Baer akadémikus, akitől az embertan akkori legkorszerűbb módszereit sajátította el.<br>1841. június 11-től 1843 őszéig időzött Péterváron. Tervei és reményei mellett azonban kétségek és állandósuló pénzhiány gyötrik. A megfeszített munka és a bizonytalanság súlyos betegségbe sodorja. Megnyugvást ekkor is egy magyar származású magas rangú hivatalnok, [http://hu.wikipedia.org/wiki/Balugy%C3%A1nszky_Mih%C3%A1ly Balugyánszky Mihály] házában talált. <br>Munkájának új lendületet a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának híre adott, amely&nbsp;200 forint segélyt küldött Regulynak, a további támogatást pedig Reguly beszámolójától tették függővé.<br>1842 május 2-án érkezett Pestre Reguly „Jelentése a Magyar Akadémiához”. Ebben felvázolta a finnugor rokonság kérdésének eddigi kutatási eredményeit, és bemutatta az elvégzendő feladatokat. A világosan szerkesztett tudományos mű mindenkit meggyőzött Reguly terveinek fontosságáról, ám a Magyar Tudományos Akadémia anyagi források hiányában nem tudott támogatást nyújtani. Végül a Magyar Tudományos Akadémia 1842 novemberi gyűlése gróf Széchenyi István és Mednyánszky Alajos pártfogása révén 1000 pengő forint támogatást ajánlott meg számára. Az Akadémia az ígért pénzösszeg előteremtésére országos gyűjtést indított, aminek szervezésével Veszprém megyét bízta meg. Az udvar 300 váltó forinttal járult hozzá az út sikeréhez. Emellett megalakult a Reguly-társaság, amely egy Reguly-könyv kiadásával kívánta támogatni az utazót. 1843-tól Reguly az Akadémia levelező tagja.
 A támogatási összeget Reguly csak jóval később, részletekben kapta meg, így a támogatás ígéretével és Baer személyes kölcsöne segítségével indult el 1843 október 9-én az Ural felé.
 === Obi-ugor kutatásai  ===
@@ 39. sor: / 45. sor: @@
 === Pesten  ===
 Az MTA 1843-ban, 24 éves korában levelező-, 1850-ben rendes taggá választotta.&nbsp;1847 szeptemberében látogatott először haza szüleihez, utána pedig németországi gyógyfürdőkbe utazott, hogy egészségi állapotát helyrehozza. Haláláig szinte évente részt vett különböző kúrákon.<br>Távollétében az Akadémia novemberi ülésén az első magyarországi néprajzi kiállításként bemutatták az általa gyűjtött tárgyakat. Az anyag a Nemzeti Múzeumba került, ahol az 1872-ben megalakuló Néprajzi Tár alapjait vetette meg. <br>1848 júniusában a forradalmi kormány kultuszminisztere, [http://hu.wikipedia.org/wiki/E%C3%B6tv%C3%B6s_J%C3%B3zsef Eötvös József ]kinevezte az Egyetemi Könyvtár első őrévé. A szabadságharc leverése után a döntést átmenetileg érvénytelenítették, így az 1849-ben végleg hazatérő Reguly csak 1950 januárjában foglalta el állását.<br>Itthon Reguly nem fogott gyűjtött anyaga feldolgozásához, hanem újabb kutatásokat végzett. Akadémiai székfoglalóját a „dzsungár nép” magyarral való állítólagos rokonságáról írta, ám a finnugor nyelvrokonság kérdéséről itt sem nyilatkozik.<br>Az Akadémia nyomására 1857 őszén [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hunfalvy_P%C3%A1l Hunfalvy Pál] segítségével nekifogott manysi (vogul) anyaga rendezéséhez. A kezdeti nehézségek után a munka jól haladt. A feldolgozást váratlan halála szakította félbe. 1858 augusztus 23-án agyvérzés oltotta ki életét.
 === Magyarországi kutatásai  ===