Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház - Laptörténet

Benczikne, 2016. november 23., 14:50-n

2016-11-23T14:50:46Z

Benczikne, 2016. november 23., 14:50-n

2016-11-23T14:50:23Z

Benczikne, 2015. február 19., 08:27-n

2015-02-19T08:27:01Z

Fdanko, 2013. április 4., 16:56-n

2013-04-04T16:56:44Z

Fdanko, 2013. április 4., 16:28-n

2013-04-04T16:28:27Z

Ambruslivi: /* A múzeum története: */

2011-09-28T09:10:11Z

‎ A múzeum története:

Ambruslivi, 2011. szeptember 20., 13:40-n

2011-09-20T13:40:02Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 20., 13:32-n

2011-09-20T13:32:56Z

Ambruslivi: Új oldal, tartalma: „== A múzeum története: == Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõ-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az ...”

2011-09-20T13:28:21Z

Új oldal, tartalma: „== A múzeum története: == Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõ-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az ...”

Új lap

==  A múzeum története: ==

     Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselõ-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az elõterjesztést, amely Reguly Antal szülõházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képezõ földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentõ, értékmegõrzõ intézménye helyszínévé.      A védett műemlék épületet 1766-ban Dubniczay István veszprémi éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A mûemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ terek elveszítették mûemlékértéküket, a földszintes épület udvari homlokzatának eltûnt a szép íves, tornácos jellege.       1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népmûvészete címû állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint elhelyezték.      1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató Reguly Antal életútjáról szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnénk gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ felébõl származó több metszet.      Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl is egyértelmûen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta magát. A Bakony népmûvészete c. állandó kiállítás Reguly szülõházának padlásterében kapott helyet.      1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a Bakony népmûvészete címû állandó kiállítás (160 nm). Hét tartalmi egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztormûvészet, a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai, a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek a népi kismesterségek mûhelyeiben készültek. Látható a padlástér gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak. (A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)      A Bakony népmûvészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi kismesterségek mûhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését. 

     Ahogy gyarapodtak a népi kismesterségek mûhelyei, és alkalmassá váltak a forgószínpadszerû foglalkozások biztosítására, egyre többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat. (A mûhelyek területe 400 nm.) Az intézmény látogatottsága évrõl évre növekszik,  2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300 diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben.  A mûhelyek mesterei türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek. a Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövõben a Reguly Antal Múzeum és Népmûvészeti Alkotóház?

Reguly élete, utazásai, tudományos kutatásai, a Bakony népmûvészete c. állandó kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövõ, a fûzvesszõ, a csuhé, a gyékény, a népi bõrös, a kovács, a bognár, a mézeskalács, a gyertyaöntõ, a méhész barkács mûhelyekben. Pihenésként ajánljuk a bakonyi népdalok, népmesék tanulását, de van lehetõség klasszikus zene hallgatására is. Az intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és Mûvelõdési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos működésüket jelentik.  Bér Júlia zirci születésû grafikus, festõmûvész alkotószobájátnak az alapítását (2001). Itt õrizzük a Zircnek adományozott alkotásokat, amelyekrõl hiteles katalógus készült. A kiállított mûvek, a mûvésznõ munkaeszközei ébren tartják bennünk a képzõmûvészet szeretetét, ápolását. A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertõl májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különbözõ témákról a résztvevõk.  

== Forrás: ==

Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám

Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők.
-Honlap: http://http://regulymuzeum.hu/
+Honlap: http://regulymuzeum.hu/
 == Forrás: ==

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők.
-Honlap: http://ramnah.zircportal.hu/
+Honlap: http://http://regulymuzeum.hu/
 == Forrás: ==

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága szeptembertől májusig szervez havonta egy-egy alkalommal összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak szót különböző témákról a résztvevők.
 == Forrás: ==
-Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám
+Illés Ferenc: A Reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám
 Illés Ferenc: A természettudományi múzeum története II. (téves cím, elírás) In.: Zirc és Vidéke 2002. 3 szám
 [[Category:Zirc]][[Category:Múzeum]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 == A múzeum története:  ==
-Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegõrzõ&nbsp;intézménye helyszínévé.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi&nbsp;éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat&nbsp;halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet&nbsp;1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába.&nbsp;A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször,&nbsp;engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ&nbsp;terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari<br>homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy&nbsp;tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon&nbsp;az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum.&nbsp;Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé&nbsp;alakítani, ahol a Bakony népművészete címû állandó kiállítás&nbsp;anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly&nbsp;életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható&nbsp;dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén&nbsp;a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel&nbsp;nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a&nbsp;finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról'''&nbsp;szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A&nbsp;vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg&nbsp;tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján&nbsp;fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az&nbsp;anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ&nbsp;felébõl származó több metszet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként&nbsp;egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl&nbsp;is egyértelműen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta&nbsp;magát. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "'''Bakony népmûvészete'''" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi&nbsp;egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet,&nbsp;a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok&nbsp;remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai,&nbsp;a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek&nbsp;a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér&nbsp;gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak.&nbsp;(A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Bakony népművészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének&nbsp;folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi&nbsp;kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Ahogy gyarapodtak a '''népi kismesterségek mûhelyei''', és alkalmassá&nbsp;váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre&nbsp;többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat.&nbsp;(A mûhelyek területe 400 nm.)<br>Az intézmény látogatottsága&nbsp;évrõl évre növekszik, &nbsp;2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300&nbsp;diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben.&nbsp;A mûhelyek mesterei&nbsp;türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;
+A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi éneklő kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet 1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába. A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször, engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belső terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövõben a Reguly Antal&nbsp;Múzeum és Népmûvészeti Alkotóház?<br>Reguly élete, utazásai,&nbsp;tudományos kutatásai, a Bakony népmûvészete c. állandó&nbsp;kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek&nbsp;bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövõ, a&nbsp;fûzvesszõ, a csuhé, a gyékény, a népi bõrös, a kovács, a bognár, a&nbsp;mézeskalács, a gyertyaöntõ, a méhész barkács mûhelyekben.<br>Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását,&nbsp;de van lehetõség klasszikus zene hallgatására is.<br>Az&nbsp;intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a&nbsp;népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT&nbsp;Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és&nbsp;Mûvelõdési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész<br>Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum&nbsp;épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos&nbsp;működésüket jelentik.&nbsp;<br>Bér Júlia zirci születésû grafikus, festõmûvész alkotószobájátnak&nbsp;az alapítását (2001). Itt õrzik a Zircnek&nbsp;adományozott alkotásokat, amelyekrõl hiteles katalógus készült.&nbsp;A kiállított mûvek, a mûvésznõ munkaeszközei ébren tartják&nbsp;bennünk a képzõmûvészet szeretetét, ápolását.<br>A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága&nbsp;szeptembertõl májusig szervez havonta egy-egy alkalommal<br>összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak&nbsp;szót különbözõ témákról a résztvevõk.&nbsp;<br>
+-től az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy tervezték meg, hogy a lakóház első emeletének belső tereiben visszaálljon az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum. Alig több mint fél év alatt a szülőház első emeletét sikerült kiállítóhellyé alakítani, ahol a Bakony népművészete című állandó kiállítás anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly életéről, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható dokumentumok sora, amiket a tudós szülőházának első emeletén a kiállítás forgatókönyvének rendezőelvei szerint helyeztek el.
-== Forrás:<br>  ==
+. december 7-én Észak Kőrösi-Csomája hazaköltözött címmel nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság őshazáját, a finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról''' szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A vendégkönyvbe írt szövegekből az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak először a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján főképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század első feléből származó több metszet.
 Illés Ferenc: A reguly Antal Múzeum története I. In.: Zirc és Vidéke 2002. 1 szám

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-== &nbsp;A múzeum története:  ==
+== A múzeum története:  ==
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1990-ben&nbsp;megválasztott önkormányzati képviselõ-testület egyhangú döntéssel&nbsp;fogadta el azt az elõterjesztést, amely Reguly Antal szülõházát&nbsp;és a barokk lakóházzal szerves egységet képezõ földszintes épületegyüttest&nbsp;jelölte ki a népi kultúra értékmentõ, értékmegõrzõ&nbsp;intézménye helyszínévé.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi&nbsp;éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat&nbsp;halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet&nbsp;1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába.&nbsp;A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször,&nbsp;engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ&nbsp;terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari<br>homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy&nbsp;tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon&nbsp;az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum.&nbsp;Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé&nbsp;alakítani, ahol a Bakony népművészete címû állandó kiállítás&nbsp;anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly&nbsp;életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható&nbsp;dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén&nbsp;a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel&nbsp;nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a&nbsp;finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról'''&nbsp;szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A&nbsp;vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg&nbsp;tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján&nbsp;fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az&nbsp;anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ&nbsp;felébõl származó több metszet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként&nbsp;egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl&nbsp;is egyértelműen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta&nbsp;magát. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "'''Bakony népmûvészete'''" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi&nbsp;egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet,&nbsp;a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok&nbsp;remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai,&nbsp;a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek&nbsp;a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér&nbsp;gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak.&nbsp;(A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Bakony népművészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének&nbsp;folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi&nbsp;kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Ahogy gyarapodtak a '''népi kismesterségek mûhelyei''', és alkalmassá&nbsp;váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre&nbsp;többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat.&nbsp;(A mûhelyek területe 400 nm.)<br>Az intézmény látogatottsága&nbsp;évrõl évre növekszik, &nbsp;2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300&nbsp;diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben.&nbsp;A mûhelyek mesterei&nbsp;türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;
+Az 1990-ben megválasztott önkormányzati képviselő-testület egyhangú döntéssel fogadta el azt az előterjesztést, amely Reguly Antal szülőházát és a barokk lakóházzal szerves egységet képező földszintes épületegyüttest jelölte ki a népi kultúra értékmentő, értékmegõrzõ&nbsp;intézménye helyszínévé.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A védett műemlék épületet 1766-ban [[Dubniczay István|Dubniczay István]] veszprémi&nbsp;éneklõ kanonok építette és úgy végrendelkezett, hogy a lakóházat&nbsp;halála után a ciszterci apátságra hagyományozza. Az épületet&nbsp;1946 után államosították, így került az önkormányzat tulajdonába.&nbsp;A műemlék lakóházat és a hozzáépült földszintes épületet is többször,&nbsp;engedély nélkül átalakították, amelynek következtében a belsõ&nbsp;terek elveszítették műemlékértéküket, a földszintes épület udvari<br>homlokzatának eltűnt a szép íves, tornácos jellege.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1992-tõl az épület új funkciójához szükséges átalakításokat úgy&nbsp;tervezték meg, hogy a lakóház elsõ emeletének belsõ tereiben visszaálljon&nbsp;az eredetihez közeli rend. 1992. szeptember 26-án nyitotta meg kapuit a Reguly Antal Múzeum.&nbsp;Alig több mint fél év alatt a szülõház elsõ emeletét sikerült kiállítóhellyé&nbsp;alakítani, ahol a Bakony népművészete címû állandó kiállítás&nbsp;anyaga kapott ideiglenesen helyet. Közben gyarapodott a Reguly&nbsp;életérõl, utazásairól, tudományos kutatásairól is a bemutatható&nbsp;dokumentumok sora, amiket a tudós szülõházának elsõ emeletén&nbsp;a kiállítás forgatókönyvének rendezõelvei szerint helyeztek el.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1996. december 7-én Észak Kõrösi-Csomája hazaköltözött címmel&nbsp;nyílt kiállítás 140 négyzetméteren. A magyarság õshazáját, a&nbsp;finnugor rokonságot nyolc évig kutató '''Reguly Antal életútjáról'''&nbsp;szóló állandó kiállítás elnyerte a múzeum látogatóinak tetszését. A&nbsp;vendégkönyvbe írt szövegekbõl az derül ki, hogy nagyon sokan Zircen találkoztak elõször a nagy tudós nevével és ismerkedtek meg&nbsp;tudományos munkásságával. A kiállítás anyagát a kész tervek alapján&nbsp;fõképpen néprajzi tárgyakkal szeretnék gyarapítani, mivel az&nbsp;anyag nagyobb része írásos dokumentáció és a XIX. század elsõ&nbsp;felébõl származó több metszet.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Reguly Antal jogi diplomát szerzett Budapesten, de jogászként&nbsp;egyetlen percet sem dolgozott. Tudós barátainak, szüleinek írt leveleibõl&nbsp;is egyértelműen kivehetõ, hogy etnográfusnak vallotta&nbsp;magát. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1997. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között megnyílt a "'''Bakony népmûvészete'''" című állandó kiállítás, Reguly szülőházának padlásterében (160 nm). Hét tartalmi&nbsp;egységben látható a kiállított anyag: a bakonyi pásztorművészet,&nbsp;a népi kendermunka eszközei és a végtermékek, a bakonyi fazekasok&nbsp;remekei, a paraszti tisztaszoba, a kovácsok míves munkadarabjai,&nbsp;a sokoldalú háziipar és azoknak a tárgyaknak a kiállítása, amelyek&nbsp;a népi kismesterségek műhelyeiben készültek. Látható a padlástér&nbsp;gerendaszerkezete is, ami szerves részét alkotja a kiállításnak.&nbsp;(A zirci, bakonyi ácsok dicsérete.)<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Bakony népművészete címû kiállítás elõkészületeivel, rendezésének&nbsp;folyamatával egy idõben sikerült elindítani a bakonyi népi&nbsp;kismesterségek műhelyeinek a kialakítását, felszereléseinek megteremtését.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Ahogy gyarapodtak a '''népi kismesterségek mûhelyei''', és alkalmassá&nbsp;váltak a forgószínpadszerű foglalkozások biztosítására, egyre&nbsp;többen igényelték a népi kézmûves foglalkozásokat.&nbsp;(A mûhelyek területe 400 nm.)<br>Az intézmény látogatottsága&nbsp;évrõl évre növekszik, &nbsp;2001 nyarán a XII. Kárpát-medencei regös-cserkésztábor 300&nbsp;diákját és vezetõit látták vendégül az intézményben.&nbsp;A mûhelyek mesterei&nbsp;türelmesen, szeretettel adták át tudásukat a vendégeknek.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;Mit is ajánlhat a látogatóknak a jövõben a Reguly Antal&nbsp;Múzeum és Népmûvészeti Alkotóház?<br>Reguly élete, utazásai,&nbsp;tudományos kutatásai, a Bakony népmûvészete c. állandó&nbsp;kiállítások megtekintését és a Bakonyi népi kismesterségek&nbsp;bemutatóit, mesterségek gyakorlását, a fazekas, a szövõ, a&nbsp;fûzvesszõ, a csuhé, a gyékény, a népi bõrös, a kovács, a bognár, a&nbsp;mézeskalács, a gyertyaöntõ, a méhész barkács mûhelyekben.<br>Pihenésként ajánlják a bakonyi népdalok, népmesék tanulását,&nbsp;de van lehetõség klasszikus zene hallgatására is.<br>Az&nbsp;intézmény Zirc egyik sajátos profilú szellemi központja, ahol a&nbsp;népi kultúra értékeinek ápolása mellett székhelyet adott a TIT&nbsp;Reguly Társaságnak, a Békefi Antal Bakonyi Honismereti és&nbsp;Mûvelõdési Társaskörnek és a Magas-Bakonyi Méhész<br>Egyesületnek. A felsorolt civil szervezetek a Reguly Múzeum&nbsp;épületében tartják azokat a rendezvényeiket, amelyek folyamatos&nbsp;működésüket jelentik.&nbsp;<br>Bér Júlia zirci születésû grafikus, festõmûvész alkotószobájátnak&nbsp;az alapítását (2001). Itt õrzik a Zircnek&nbsp;adományozott alkotásokat, amelyekrõl hiteles katalógus készült.&nbsp;A kiállított mûvek, a mûvésznõ munkaeszközei ébren tartják&nbsp;bennünk a képzõmûvészet szeretetét, ápolását.<br>A TIT Reguly Társaság és a Békefi Társaskör közös tagsága&nbsp;szeptembertõl májusig szervez havonta egy-egy alkalommal<br>összejöveteleket, amelyeken tudományos igényességgel váltanak&nbsp;szót különbözõ témákról a résztvevõk.&nbsp;<br>