Strandélet kezdetei Almádiban... - Laptörténet

Fdanko, 2018. június 18., 12:26-n

2018-06-18T12:26:49Z

Fdanko, 2018. június 18., 12:18-n

2018-06-18T12:18:17Z

Fdanko, 2018. június 18., 12:11-n

2018-06-18T12:11:03Z

Fdanko, 2018. június 18., 11:37-n

2018-06-18T11:37:14Z

Fdanko, 2018. június 18., 11:34-n

2018-06-18T11:34:45Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-13T14:43:14Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 2., 15:00-n

2013-04-02T15:00:16Z

Fdanko, 2011. március 10., 20:22-n

2011-03-10T20:22:21Z

Fdanko, 2010. augusztus 4., 13:14-n

2010-08-04T13:14:40Z

Fdanko, 2010. augusztus 4., 13:10-n

2010-08-04T13:10:08Z

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 {{Szöveg_sorkizárt|szöveg=A hivatalos balatoni szezon július és augusztus hónapokra terjedt ki régente. E két hónapra szervezték az egész nyári programot, de a „hivatalostól" függetlenül a strandolás a jó idő beköszöntével megkezdődött. Ez lényegében ma is így van, de nézzük miként volt ez hajdanában.
-Az első adatokat Almádi fürdőéletéről a „VESZPRÉM" című hetilapban találjuk „Almádi, 1877. júl. 21-én" cím alatt. Ebben az -r-r monogrammal jelzett szerző a T. Szerkesztő úrnak írott hosszú cikkben mondja el tapasztalatait és véleményét. Teljes terjedelmében nincs mód a közlésére, de kivonatos ismertetése alapján képet kapunk az akkori Almádiról, illetve az itt folyó fürdőéletről. Almádi folyton változik, ami „a haladás jellegével bír oly annyira, hogy túlságosan imádóinak képzeletében ... a világfürdők vetélytársa legyen: - még eddig egyéb ugyan nincs benne a fürdőintézetből, mint Brenner és Christian urak által állított 8 bérbódé és a Balaton...", amelynek talaja köves. Ez nem zavarja a közönséget és az alvás és evés idejét leszámítva csak úgy hemzseg a tarka-barka seregtől nem, személy és rang különbség nélkül". A fürdőközönség nagyobbik részét a gyengébb nem képezi. „Ők azt szeretik Almádi előnyére Füred fölött felhozni, hogy nem kell naponként 3-4-szer öltözködniök..." Szó esik még a cikkben 4-5 eladó szőlőről, meg arról az előnyről, hogy Almádiban bárki bátran eljárhat kvaterkázni pincéről pincére „anélkül, hogy a lump tisztességes címet kapná..."
+Az első adatokat Almádi fürdőéletéről a „VESZPRÉM" című hetilapban találjuk ''„Almádi, 1877. júl. 21-én"'' cím alatt. Ebben az -r-r monogrammal jelzett szerző a T. Szerkesztő úrnak írott hosszú cikkben mondja el tapasztalatait és véleményét. Teljes terjedelmében nincs mód a közlésére, de kivonatos ismertetése alapján képet kapunk az akkori Almádiról, illetve az itt folyó fürdőéletről. Almádi folyton változik, ami ''„a haladás jellegével bír oly annyira, hogy túlságosan imádóinak képzeletében ... a világfürdők vetélytársa legyen: - még eddig egyéb ugyan nincs benne a fürdőintézetből, mint Brenner és Christian urak által állított 8 bérbódé és a Balaton..."'', amelynek talaja köves. Ez nem zavarja a közönséget és az alvás és evés idejét leszámítva csak úgy hemzseg a tarka-barka seregtől nem, személy és rang különbség nélkül". A fürdőközönség nagyobbik részét a gyengébb nem képezi. ''„Ők azt szeretik Almádi előnyére Füred fölött felhozni, hogy nem kell naponként 3-4-szer öltözködniök..."'' Szó esik még a cikkben 4-5 eladó szőlőről, meg arról az előnyről, hogy Almádiban bárki bátran eljárhat kvaterkázni pincéről pincére ''„anélkül, hogy a lump tisztességes címet kapná..."''
-következő évben „Almádi, 1878. aug. 1." címen írt cikkből kapunk frissebb tájékoztatást az Almádi állapotokról. Miután két napja szakad az eső, fürdeni nem lehet, ''„sétára gondolni még valóságos kofaesernyő alatt is a megismert igazság elleni tusakodás lenne itt, hol a járda még ma is csaknem azon eredeti állapotban van, mint amikor a tengerek először hagyták el a szárazföldet"''. Majd az eresz alatt ülve „a jövő év reformjaira" fejti ki nézeteit... Fürdőben rendet kell teremteni, azaz külön időt kitűzni a nőknek és a férfiaknak. Vagy - ajánlja a fürdőtulajdonos Brenner úrnak - a fürdőépület és a Balaton kis része deszkafallal ''„osztassák két részre, egyik legyen a nőké, a másik a férfiaké és csak akkor legyen a víz közös birtok, ha bizonyos mélységet elér"''. Indítványozza még, hogy a nem fürdő közönséget ne tűrjék meg az épületben, mikor ott mások, különösen nők fürdenek.
+következő évben „Almádi, 1878. aug. 1." címen írt cikkből kapunk frissebb tájékoztatást az Almádi állapotokról. Miután két napja szakad az eső, fürdeni nem lehet, ''„sétára gondolni még valóságos kofaesernyő alatt is a megismert igazság elleni tusakodás lenne itt, hol a járda még ma is csaknem azon eredeti állapotban van, mint amikor a tengerek először hagyták el a szárazföldet"''. Majd az eresz alatt ülve ''„a jövő év reformjaira"'' fejti ki nézeteit... Fürdőben rendet kell teremteni, azaz külön időt kitűzni a nőknek és a férfiaknak. Vagy - ajánlja a fürdőtulajdonos Brenner úrnak - a fürdőépület és a Balaton kis része deszkafallal ''„osztassák két részre, egyik legyen a nőké, a másik a férfiaké és csak akkor legyen a víz közös birtok, ha bizonyos mélységet elér"''. Indítványozza még, hogy a nem fürdő közönséget ne tűrjék meg az épületben, mikor ott mások, különösen nők fürdenek.
 A cikk szerzője így ír [[Brenner Lőrinc - 1. rész|Brenner Lőrincről]] ''„...olyan udvarias ember, mint Brenner Lőrincz úr, kinek, ha Almádi egykor nagy lesz, emléke ott is élni fog..."'' Majd ezzel zárja mondanivalóját: ''„Végezetére engedje meg t. Szerkesztő úr, hogy egy éljent kiáltsak, - tessék elhinni, valósággal meg is teszem - Brenner úrra, ki annyi szakértelem-, buzgóság- és áldozattal létesített annyit Almádiban, mennyit egy évtized előtt még álmodni sem mertünk volna."''

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 Remélem a cikkekből vett idézetekkel sikerült érzékeltetni, milyen volt az élet Almádiban, a 112 évvel ezelőtti szezonban.}}
-== Forrás ==
+<gallery class="center" mode="packed" heights="260px" perrow="5" >
 [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1990/UAU_1990_08.pdf 1990. (2. évf.) 8. sz. p. 2-3.]

←Régebbi változat		A lap 2018. június 18., 12:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
−	<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>	+	<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
		+
	{{Szöveg_sorkizárt\|szöveg=A hivatalos balatoni szezon július és augusztus hónapokra terjedt ki régente. E két hónapra szervezték az egész nyári programot, de a „hivatalostól" függetlenül a strandolás a jó idő beköszöntével megkezdődött. Ez lényegében ma is így van, de nézzük miként volt ez hajdanában.		{{Szöveg_sorkizárt\|szöveg=A hivatalos balatoni szezon július és augusztus hónapokra terjedt ki régente. E két hónapra szervezték az egész nyári programot, de a „hivatalostól" függetlenül a strandolás a jó idő beköszöntével megkezdődött. Ez lényegében ma is így van, de nézzük miként volt ez hajdanában.

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 következő évben „Almádi, 1878. aug. 1." címen írt cikkből kapunk frissebb tájékoztatást az Almádi állapotokról. Miután két napja szakad az eső, fürdeni nem lehet, ''„sétára gondolni még valóságos kofaesernyő alatt is a megismert igazság elleni tusakodás lenne itt, hol a járda még ma is csaknem azon eredeti állapotban van, mint amikor a tengerek először hagyták el a szárazföldet"''. Majd az eresz alatt ülve „a jövő év reformjaira" fejti ki nézeteit... Fürdőben rendet kell teremteni, azaz külön időt kitűzni a nőknek és a férfiaknak. Vagy - ajánlja a fürdőtulajdonos Brenner úrnak - a fürdőépület és a Balaton kis része deszkafallal ''„osztassák két részre, egyik legyen a nőké, a másik a férfiaké és csak akkor legyen a víz közös birtok, ha bizonyos mélységet elér"''. Indítványozza még, hogy a nem fürdő közönséget ne tűrjék meg az épületben, mikor ott mások, különösen nők fürdenek.
-A cikk szerzője így ír Brenner Lőrincről ''„...olyan udvarias ember, mint Brenner Lőrincz úr, kinek, ha Almádi egykor nagy lesz, emléke ott is élni fog..."'' Majd ezzel zárja mondanivalóját: ''„Végezetére engedje meg t. Szerkesztő úr, hogy egy éljent kiáltsak, - tessék elhinni, valósággal meg is teszem - Brenner úrra, ki annyi szakértelem-, buzgóság- és áldozattal létesített annyit Almádiban, mennyit egy évtized előtt még álmodni sem mertünk volna."''
+A cikk szerzője így ír [[Brenner Lőrinc - 1. rész|Brenner Lőrincről]] ''„...olyan udvarias ember, mint Brenner Lőrincz úr, kinek, ha Almádi egykor nagy lesz, emléke ott is élni fog..."'' Majd ezzel zárja mondanivalóját: ''„Végezetére engedje meg t. Szerkesztő úr, hogy egy éljent kiáltsak, - tessék elhinni, valósággal meg is teszem - Brenner úrra, ki annyi szakértelem-, buzgóság- és áldozattal létesített annyit Almádiban, mennyit egy évtized előtt még álmodni sem mertünk volna."''
 Egy hír 1878. augusztus 11-ről: ''"A fürdő-élet különben elég élénk... a fürdőház környéke tele volt kirándulókkal, s a hegy is víg daltól hangzott. A távozók tiszta szívből kiáltják: a viszontlátásra!"''

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-A hivatalos balatoni szezon július és augusztus hónapokra terjedt ki régente. E két hónapra szervezték az egész nyári programot, de a „hivatalostól" függetlenül a strandolás a jó idő beköszöntével megkezdődött. Ez lényegében ma is így van, de nézzük miként volt ez hajdanában.
+{{Szöveg_sorkizárt|szöveg=A hivatalos balatoni szezon július és augusztus hónapokra terjedt ki régente. E két hónapra szervezték az egész nyári programot, de a „hivatalostól" függetlenül a strandolás a jó idő beköszöntével megkezdődött. Ez lényegében ma is így van, de nézzük miként volt ez hajdanában.
 Az első adatokat Almádi fürdőéletéről a „VESZPRÉM" című hetilapban találjuk „Almádi, 1877. júl. 21-én" cím alatt. Ebben az -r-r monogrammal jelzett szerző a T. Szerkesztő úrnak írott hosszú cikkben mondja el tapasztalatait és véleményét. Teljes terjedelmében nincs mód a közlésére, de kivonatos ismertetése alapján képet kapunk az akkori Almádiról, illetve az itt folyó fürdőéletről. Almádi folyton változik, ami „a haladás jellegével bír oly annyira, hogy túlságosan imádóinak képzeletében ... a világfürdők vetélytársa legyen: - még eddig egyéb ugyan nincs benne a fürdőintézetből, mint Brenner és Christian urak által állított 8 bérbódé és a Balaton...", amelynek talaja köves. Ez nem zavarja a közönséget és az alvás és evés idejét leszámítva csak úgy hemzseg a tarka-barka seregtől nem, személy és rang különbség nélkül". A fürdőközönség nagyobbik részét a gyengébb nem képezi. „Ők azt szeretik Almádi előnyére Füred fölött felhozni, hogy nem kell naponként 3-4-szer öltözködniök..." Szó esik még a cikkben 4-5 eladó szőlőről, meg arról az előnyről, hogy Almádiban bárki bátran eljárhat kvaterkázni pincéről pincére „anélkül, hogy a lump tisztességes címet kapná..."
@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 Egy hír 1878. augusztus 11-ről: ''"A fürdő-élet különben elég élénk... a fürdőház környéke tele volt kirándulókkal, s a hegy is víg daltól hangzott. A távozók tiszta szívből kiáltják: a viszontlátásra!"''
-Remélem a cikkekből vett idézetekkel sikerült érzékeltetni, milyen volt az élet Almádiban, a 112 évvel ezelőtti szezonban.
+Remélem a cikkekből vett idézetekkel sikerült érzékeltetni, milyen volt az élet Almádiban, a 112 évvel ezelőtti szezonban.}}
 == Forrás ==

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 == Forrás ==
-[http://www.almadiujsag.pkkk.hu/ Új Almádi Újság]. 1990. (2. évf.) 8. sz. p. 2-3.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1990/UAU_1990_08.pdf 1990. (2. évf.) 8. sz. p. 2-3.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]][[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 2., 15:00-kori változata
16. sor:		16. sor:
	[http://www.almadiujsag.pkkk.hu/ Új Almádi Újság]. 1990. (2. évf.) 8. sz. p. 2-3.		[http://www.almadiujsag.pkkk.hu/ Új Almádi Újság]. 1990. (2. évf.) 8. sz. p. 2-3.

−	[[Category:~~Cikk,_tanulmányok~~]][[Category:Balatonalmádi]]	+	[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]][[Category:Balatonalmádi]]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 következő évben „Almádi, 1878. aug. 1." címen írt cikkből kapunk frissebb tájékoztatást az Almádi állapotokról. Miután két napja szakad az eső, fürdeni nem lehet, ''„sétára gondolni még valóságos kofaesernyő alatt is a megismert igazság elleni tusakodás lenne itt, hol a járda még ma is csaknem azon eredeti állapotban van, mint amikor a tengerek először hagyták el a szárazföldet"''. Majd az eresz alatt ülve „a jövő év reformjaira" fejti ki nézeteit... Fürdőben rendet kell teremteni, azaz külön időt kitűzni a nőknek és a férfiaknak. Vagy - ajánlja a fürdőtulajdonos Brenner úrnak - a fürdőépület és a Balaton kis része deszkafallal ''„osztassák két részre, egyik legyen a nőké, a másik a férfiaké és csak akkor legyen a víz közös birtok, ha bizonyos mélységet elér"''. Indítványozza még, hogy a nem fürdő közönséget ne tűrjék meg az épületben, mikor ott mások, különösen nők fürdenek.
-A cikk szerzője így ír Brenner Lőrincről „...olyan udvarias ember, mint Brenner Lőrincz úr, kinek, ha Almádi egykor nagy lesz, emléke ott is élni fog..." Majd ezzel zárja mondanivalóját: „Végezetére engedje meg t. Szerkesztő úr, hogy egy éljent kiáltsak, - tessék elhinni, valósággal meg is teszem - Brenner úrra, ki annyi szakértelem-, buzgóság- és áldozattal létesített annyit Almádiban, mennyit egy évtized előtt még álmodni sem mertünk volna."
+A cikk szerzője így ír Brenner Lőrincről ''„...olyan udvarias ember, mint Brenner Lőrincz úr, kinek, ha Almádi egykor nagy lesz, emléke ott is élni fog..."'' Majd ezzel zárja mondanivalóját: ''„Végezetére engedje meg t. Szerkesztő úr, hogy egy éljent kiáltsak, - tessék elhinni, valósággal meg is teszem - Brenner úrra, ki annyi szakértelem-, buzgóság- és áldozattal létesített annyit Almádiban, mennyit egy évtized előtt még álmodni sem mertünk volna."''
 ==Forrás==

←Régebbi változat		A lap 2010. augusztus 4., 13:10-kori változata
1. sor:		1. sor:
	<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>		<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
		+
		+	A hivatalos balatoni szezon július és augusztus hónapokra terjedt ki régente. E két hónapra szervezték az egész nyári programot, de a „hivatalostól" függetlenül a strandolás a jó idő beköszöntével megkezdődött. Ez lényegében ma is így van, de nézzük miként volt ez hajdanában.
		+
		+	Az első adatokat Almádi fürdőéletéről a „VESZPRÉM" című hetilapban találjuk „Almádi, 1877. júl. 21-én" cím alatt. Ebben az -r-r monogrammal jelzett szerző a T. Szerkesztő úrnak írott hosszú cikkben mondja el tapasztalatait és véleményét. Teljes terjedelmében nincs mód a közlésére, de kivonatos ismertetése alapján képet kapunk az akkori Almádiról, illetve az itt folyó fürdőéletről. Almádi folyton változik, ami „a haladás jellegével bír oly annyira, hogy túlságosan imádóinak képzeletében ... a világfürdők vetélytársa legyen: - még eddig egyéb ugyan nincs benne a fürdőintézetből, mint Brenner és Christian urak által állított 8 bérbódé és a Balaton...", amelynek talaja köves. Ez nem zavarja a közönséget és az alvás és evés idejét leszámítva csak úgy hemzseg a tarka-barka seregtől nem, személy és rang különbség nélkül". A fürdőközönség nagyobbik részét a gyengébb nem képezi. „Ők azt szeretik Almádi előnyére Füred fölött felhozni, hogy nem kell naponként 3-4-szer öltözködniök..." Szó esik még a cikkben 4-5 eladó szőlőről, meg arról az előnyről, hogy Almádiban bárki bátran eljárhat kvaterkázni pincéről pincére „anélkül, hogy a lump tisztességes címet kapná..."
		+
		+	következő évben „Almádi, 1878. aug. 1." címen írt cikkből kapunk frissebb tájékoztatást az Almádi állapotokról. Miután két napja szakad az eső, fürdeni nem lehet, ''„sétára gondolni még valóságos kofaesernyő alatt is a megismert igazság elleni tusakodás lenne itt, hol a járda még ma is csaknem azon eredeti állapotban van, mint amikor a tengerek először hagyták el a szárazföldet"''. Majd az eresz alatt ülve „a jövő év reformjaira" fejti ki nézeteit... Fürdőben rendet kell teremteni, azaz külön időt kitűzni a nőknek és a férfiaknak. Vagy - ajánlja a fürdőtulajdonos Brenner úrnak - a fürdőépület és a Balaton kis része deszkafallal ''„osztassák két részre, egyik legyen a nőké, a másik a férfiaké és csak akkor legyen a víz közös birtok, ha bizonyos mélységet elér"''. Indítványozza még, hogy a nem fürdő közönséget ne tűrjék meg az épületben, mikor ott mások, különösen nők fürdenek.
		+
		+	A cikk szerzője így ír Brenner Lőrincről „...olyan udvarias ember, mint Brenner Lőrincz úr, kinek, ha Almádi egykor nagy lesz, emléke ott is élni fog..." Majd ezzel zárja mondanivalóját: „Végezetére engedje meg t. Szerkesztő úr, hogy egy éljent kiáltsak, - tessék elhinni, valósággal meg is teszem - Brenner úrra, ki annyi szakértelem-, buzgóság- és áldozattal létesített annyit Almádiban, mennyit egy évtized előtt még álmodni sem mertünk volna."

	==Forrás==		==Forrás==