Fdanko, 2016. június 21., 12:34-n

2016-06-21T12:34:39Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti l...”

2011-07-11T08:28:15Z

Új oldal, tartalma: „thumb SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti l...”

Új lap

[[Image:Széchenyi_István.jpg|thumb]]

SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapító tagja. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György testvére.

=Élete=

Fiatalon érdeklődni kezdett a magyarországi gazdasági és kulturális állapotok iránt. Többször bejárta Európa nyugati államait, és az ott tapasztaltak arra ösztönözték, hogy hazája elmaradott állapotán változtasson, és erre megnyerje a nagybirtokos osztály tagjait. 1825-ben jövedelme kamatainak felajánlásával lerakta a Magyar Tudományos Akadémia alapjait. Megalapította a Nemzeti Kaszinót és az Első Lótenyésztő Egyesületet. Kezdeményezője volt a dunai és a balatoni gőzhajózás megindításának. Részt vett a Pesti Hengermalom és a Kereskedelmi Bank alapításában. Irányította az Al-Duna szabályozását és aktívan közreműködött a Tisza-szabályozási és kármentesítő munkák indításában. Nevéhez fűződik a Lánchíd megépítése. 1848-ban a Batthyány-kormányban a közlekedés és a közmunkák minisztere. Gyakran járt Balatonfüreden, innen indította útjára 1846-ban az első balatoni gőzhajót, a Kisfaludyt. A városban utca viseli nevét, a sétány központjában 1941-től áll fehér kőből faragott szobra, Andrássy Kurta János alkotása. Vitairatai: A balatoni gőzhajózás. – A balatoni gőzhajózás körül. Pest,(1846). – Naplójában is írt a balatoni terveiről. Zircen, a Március 15. téren bronz mellszobra, Domonkos Béla alkotása áll.

==Művei==

*Munkái. 1–9. Köt. (Kiad.: ZICHY Antal és MAJLÁTH Béla.) Budapest, 1894–1896.
*Döblingi irodalmi hagyatéka. 1–3. Köt. (Kiad. és bev.: KÁROLYI Árpád, TOLNAI Vilmos.) Budapest, 1921–1925.
*Naplói. 1–6. Köt. (Kiad és bev.: VISZOTA Gyula.) Budapest, 1925–1939.
*Írói és hírlapírói vitája Kossuth Lajossal. 1–2. Köt. Budapest, 1927–1930.

==Irodalom==

*EÖTVÖS József emlékbeszédei: Magyar írók és államférfiak. Pest, 1868.
*FALK Miksa: ~ és kora. Pest, 1867.
*SZEKFÜ Gyula: A mai ~. Budapest, 1935.
*GÁSPÁRDY Aladár: Gróf ~ ünnepségek Balatonfüreden 1941. Veszprém, 1941.
*TÜSKE Jenő: ~ és a balatoni hajózás. = Balatoni Szemle, 1942. 1. sz.
*ÉBER Ernő: ~ a gazda és agrárpolitikus. Budapest, 1960.
*SPIRA György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, 1964.
*KOSÁRY Domokos: A döblingi ~. Budapest, 1980.
*HUDI József: ~ és Veszprém vármegye. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz.
*GERENCSÉR Miklós: Füredi szobortörténet. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994.
*GERENCSÉR Miklós: Pillantás ~ hídjára. = Új Horizont, 1998. 2. sz.

{{DEFAULTSORT:Szechenyi Istvan}}
[[Category:Életrajzok]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Image:Széchenyi_István.jpg|thumb]]
+[[Image:Szechenyi_Istvan.jpg|200px|thumb]]
-SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapító tagja. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György testvére.
+SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti liberális reformmozgalom kezdeményezője és legjelentősebb személyisége, az MTA alapító tagja. Apja Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetics Julianna, a Georgikont alapító Festetics György testvére.
 =Élete=
@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 *EÖTVÖS József emlékbeszédei: Magyar írók és államférfiak. Pest, 1868.
-*FALK Miksa: ~ és kora. Pest, 1867.
+*FALK Miksa: Széchenyi István és kora. Pest, 1867.
-*SZEKFÜ Gyula: A mai ~. Budapest, 1935.
+*SZEKFÜ Gyula: A mai Széchenyi István. Budapest, 1935.
-*GÁSPÁRDY Aladár: Gróf ~ ünnepségek Balatonfüreden 1941. Veszprém, 1941.
+*GÁSPÁRDY Aladár: Gróf Széchenyi István ünnepségek Balatonfüreden 1941. Veszprém, 1941.
-*TÜSKE Jenő: ~ és a balatoni hajózás. = Balatoni Szemle, 1942. 1. sz.
+*TÜSKE Jenő: Széchenyi István és a balatoni hajózás. = Balatoni Szemle, 1942. 1. sz.
-*ÉBER Ernő: ~ a gazda és agrárpolitikus. Budapest, 1960.
+*ÉBER Ernő: Széchenyi István a gazda és agrárpolitikus. Budapest, 1960.
 *SPIRA György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, 1964.
-*KOSÁRY Domokos: A döblingi ~. Budapest, 1980.
+*KOSÁRY Domokos: A döblingi Széchenyi István. Budapest, 1980.
-*HUDI József: ~ és Veszprém vármegye. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz.
+*HUDI József: Széchenyi István és Veszprém vármegye. = Új Horizont, 1991. 4–5. sz.
 *GERENCSÉR Miklós: Füredi szobortörténet. = Bakony–balatoni kalendárium 1995. Veszprém, 1994.
-*GERENCSÉR Miklós: Pillantás ~ hídjára. = Új Horizont, 1998. 2. sz.
+*GERENCSÉR Miklós: Pillantás Széchenyi István hídjára. = Új Horizont, 1998. 2. sz.
 {{DEFAULTSORT:Szechenyi Istvan}}
-[[Category:Életrajzok]]
+[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

Széchenyi István - Laptörténet

Fdanko, 2016. június 21., 12:34-n

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb SZÉCHENYI István (Bécs, 1791. szept. 21.–Döbling, 1860. ápr. 8.) politikus, író. A 19. sz. első felében indult nemzeti l...”