Szent Jobb kápolna - Laptörténet

Pszollas, 2018. április 26., 09:22-n

2018-04-26T09:22:36Z

Fdanko, 2018. április 25., 16:54-n

2018-04-25T16:54:01Z

Fdanko, 2018. április 25., 16:53-n

2018-04-25T16:53:33Z

Fdanko, 2016. december 12., 17:39-n

2016-12-12T17:39:22Z

Fdanko, 2016. október 28., 14:16-n

2016-10-28T14:16:50Z

Fdanko: /* Az ereklyék */

2016-10-28T14:05:22Z

‎Az ereklyék

Fdanko, 2016. október 28., 14:01-n

2016-10-28T14:01:50Z

Fdanko: /* Az ereklyék */

2016-10-28T14:01:12Z

‎Az ereklyék

Fdanko, 2016. május 8., 15:19-n

2016-05-08T15:19:40Z

Fdanko, 2016. május 8., 15:19-n

2016-05-08T15:19:25Z

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Epitett oroksog lap|szöveg=
+{{Epitett orokseg lap|szöveg=
 {{InfoboxÉpület
 |cím=Szent Jobb kápolna

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 }}
-==Története==
+=Története=
 A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 ''A II. világháborús harcok során a Várkápolna teteje beomlott és teljesen elzárta a mellette lévő Szent Jobb kápolnát. Mindenki úgy hitte, hogy ez is teljesen tönkrement és tizenegy évig hozzá sem nyúltak a romokhoz. Pintér Sándor, Balatonalmádi plébános 1956-ban a romok között szemlélődve a porban csillogó kis kövekre lett figyelmes. Tovább kutatva eljutott a beomlásos részhez és azon áttörve legnagyobb ámulatára ott találta a Szent Jobb kápolnát csaknem teljesen sértetlenül. A ritka szépségű műemléket ezek után Almádi kapta meg. Veszely Géza tervei alapján a kápolnát milliméter pontossággal restaurálták. A huszonnégy mázsás kupolát az almádi kőművesek egészében emelték le és szállították teherautón új helyére. Itt 1957-ben szentelték fel és azóta vörösmárvány falaival, cararai márványból készült padlózatával és csodálatos kupolájával Almádi egyik legjelentősebb műemléke.''"<ref>Vajkai Aurél: Balatonalmádi és környéke. Útikönyv, p. 45-46.</ref></blockquote>
-==Az ereklyék==
+=Az ereklyék=
 A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13, amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19-én a Szent Jobból származó ereklyét (fragmentumot) adományozott a kápolnának Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre. Az utóbb kapott Szent Imre- és Boldog Gizella-ereklyékkel ismét együtt van Balatonalmádiban az első Magyar Szent Család.
@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 }}
+-
-==Hivatkozások==
+=Hivatkozások=
 <references/>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-__NOTOC__
+{{Epitett oroksog lap|szöveg=
-<div style="float:left;display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
-<!-- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG -->
-−
-<h2 style="padding:3px; background:#a03122; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség</h2>
-<div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em">
-</div>
 {{InfoboxÉpület
 |cím=Szent Jobb kápolna
@@ 44. sor: / 38. sor: @@
 *[http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/2015/NepH150613_11.pdf N. Kósa Judit: Feltámadás Almádiban. Népszabadság (2015) 73. évf. 137. sz. 11. p.]
 *Szabó János: Megmentett történelem : Hogyan került a Szent Jobb kápolna Balatonalmádiba? Magyar Krónika. 2015. 8. sz. p. 120-121.
 [[Category:Egyházi_épületek]][[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 |címer=Cimer.jpg
 |település=Balatonalmádi
-|határozat=
+|határozat= 1/2014. (II. 24.) VÉBH sz.
 }}
+-

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 }}
+-
 ==Hivatkozások==
 <references/>

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 {{Indoklás
 |igazítás=center
-|méret=72
+|méret=100
 |indoklás=A mozaik egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel, az épület a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, egyedi történelmi emlékhelyként ma már Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét. A város, a turisztikai egyesület és a Honismereti és Városszépítő kör nagy hangsúlyt fektet ezen értékek minél szélesebb körű megismertetésére.
 |címer=Cimer.jpg
@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 }}
+-
 ==Hivatkozások==
 <references/>

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 ==Története==
-A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.=
+A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.
 [[Vajkai Aurél]] a Balatonalmádi és környéke című könyvben így írja le a  kápolna történetét:

←Régebbi változat		A lap 2016. május 8., 15:19-kori változata
17. sor:		17. sor:

	==Története==		==Története==
−	A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt — a főoltár mögött — az a kápolna–fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb–kápolna — bár súlyosan megrongálódott —, csodálatos módon megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes pusztulástól megmentette. A kápolnát a Róth Miksa műhelyében készített Szent
−	István aranymozaik díszítette, amelyet a művész a Millenniumra tervezett. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpádsávos és a kettős keresztes címer látható. Ezen az ábrázoláson István király fején nem a ma ismert Szent Korona van, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) A mozaik tizenkét esztendeig roskadozott a romok alatt, míg
−	~~az utolsó órában sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész~~
−	dolgozott a Szent Imre–templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő értékről. A plébános úr kezdeményezésére és az ő szervező munkája eredményeként épült fel 1957–ben a Szent Jobb–kápolna pontos mása a Szent Imre–templom mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső
−	terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből. A plébánia és a kápolna történetének egyedülálló szépségű napja volt 2000. május 13., amikor a Szent Jobb ereklye egy napra visszatért eredeti őrzési helyére. A millenniumot záró ünnepségek részeként, 2001. augusztus 19–én a Szent Jobból származó ereklyét (fragmentumot) adományozott a kápolnának Szabó Géza kanonok, a Szent István bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre. A 2002–ben kapott Szent Imre– és 2007–ben idekerült Boldog Gizella–ereklyékkel ismét együtt van Balatonalmádiban a Magyar Szent Család.
−	A mozaik egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel, az épület a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, egyedi történelmi emlékhelyként ma már Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét.
−
	A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom\|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.=		A budai királyi vár Zsigmond kápolnájából nyílt - a főoltár mögött - az a kápolna-fülke, amelyben 1901 és 1944 között Szent István Jobbját őrizték. A harcok során a vártemplom teljesen elpusztult, de a Szent Jobb kápolna – bár súlyosan megrongálódott – csodálatosan megmaradt, mert a királyi palota egy emelete ráomlott, romjaival eltakarta és a további teljes elpusztulástól megmentette. A kápolnát a milleniumra [http://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3th_Miksa Róth Miksa] műhelyében készített Szent István aranymozaik díszítették. A trónon ülő alak mellett két oldalt az Árpád sávos és a kettős keresztes címer látható. Érdekes ezen az ábrázoláson, hogy István király fején nem a ma ismert Szent Korona volt, hanem annak csupán a felső része, a Corona Latina. (Ily módon láthatjuk egyébként az Országház kupolacsarnokában is első királyunk szobrát.) Az arany üvegmozaik Róth Miksa műhelyében készült. Tizenkét esztendeig roskadozott terhével a romok alatt, míg az “utolsó órában” sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Az ötvenes évek közepén Bicskei Karle János festőművész dolgozott a Szent Imre templom falképein, s ő értesítette az akkori plébánost, Dr. Pintér Sándort a budai vár romjai között rejlő, pusztulásra ítélt értékről. Az ő kezdeményezésére és szervező munkája eredményeként épült fel 1957-ben a Szent Jobb kápolna pontos mása a [[Szent Imre templom\|Szent Imre plébániatemplom]] mellett. A boltozat mozaikját és a kápolna belső terének több részletét (az oltárt a tabernákulummal, a gyertyatartókat, a kovácsoltvas kaput és márvány keretét) hozzáértő kezek gondos munkával rekonstruálták a teherautókon ideszállított töredékekből.=