Szent Mihály templomrom (Papsoka vagy Siskei templomrom) - Laptörténet

Lonci, 2023. december 22., 10:22-n

2023-12-22T10:22:01Z

Lonci, 2023. december 22., 10:20-n

2023-12-22T10:20:02Z

Lonci, 2023. december 22., 10:09-n

2023-12-22T10:09:55Z

Lonci: Új oldal, tartalma: „ {{InfoboxÉpület |cím=Szent Mihály templomrom (Papsoka vagy Siskei templomrom) |kép=Papsoka.jpg |város=Balatonfüred, Vázsonyi u. 18. |év=Kr. után II. század…”

2023-12-20T15:58:35Z

Új oldal, tartalma: „ {{InfoboxÉpület |cím=Szent Mihály templomrom (Papsoka vagy Siskei templomrom) |kép=Papsoka.jpg |város=Balatonfüred, Vázsonyi u. 18. |év=Kr. után II. század…”

Új lap

{{InfoboxÉpület
|cím=Szent Mihály templomrom (Papsoka vagy Siskei templomrom)
|kép=Papsoka.jpg
|város=Balatonfüred, Vázsonyi u. 18.
|év=Kr. után II. század
|építtető=
|tulaj=
|felújítva=
}}

==Kép forrása==
*Várlexikon[https://varlexikon.hu/papsokai-templomrom-balatonfured]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=3/2023. (XI. 21.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=Az egyetlen templomrom, ami a római korból itt maradt.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

←Régebbi változat		A lap 2023. december 22., 10:22-kori változata
11. sor:		11. sor:

	Papsoka nevével az Árpád-kori oklevelekben találkozhatunk először 1211-ben, mely falut Kék és Füred mellett említi. II. András király összeíratta Oros volt tihanyi apát kérésére a tihanyi apátság birtokait. Ebben, az apátság javai között írták le „villa Poposca" nevét. A régi temetőben álló templom melletti elpusztult falu Papsoka, a templomrom pedig az oklevélben szereplő Szent Mihály egyház volt. A tihanyi bencések birtokára utal a Papsoka helységnév, melynek jelentése pap falva, pap birtoka. A templom a török időkben elpusztult, a tetőzete leégett.		Papsoka nevével az Árpád-kori oklevelekben találkozhatunk először 1211-ben, mely falut Kék és Füred mellett említi. II. András király összeíratta Oros volt tihanyi apát kérésére a tihanyi apátság birtokait. Ebben, az apátság javai között írták le „villa Poposca" nevét. A régi temetőben álló templom melletti elpusztult falu Papsoka, a templomrom pedig az oklevélben szereplő Szent Mihály egyház volt. A tihanyi bencések birtokára utal a Papsoka helységnév, melynek jelentése pap falva, pap birtoka. A templom a török időkben elpusztult, a tetőzete leégett.
−	1861-ben [[Rómer Flóris\|Rómer Flóris ~~Ferenc~~]] műemléki útjai során vázlatos alaprajzot készített, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható. Lerajzolta az akkor még meglévő egyszerű csúcsíves ablakait, és a szentély csúcsíves diadalívét. Rajza, a templom körül kerítést tüntet fel. A régi temetőben álló középkori templomrom környékén [[Récsey Viktor]] 1895-ös feljegyzése alapján [[Rhé Gyula]] római törmeléket (tegulae) figyelt meg. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén, vezetőjének [[Zákonyi Ferenc\|Zákonyi Ferencnek]] kérésére 1953-ban Kiss Ákos végzett kisebb feltárást. Valter Ilona 1964-es és 1965-ös ásatásaiból derült ki, hogy a templom falainak jó része egy több épületből álló római kori település épületeinek falaira épült. Kutatásainak eredményeit, a leletanyag részletes bemutatásával a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben tette közzé. Megfigyelései szerint, a román, illetve gótikus templom nagy része római kori falakra épült. Két építési periódust figyelt meg, az első a Kr. után II. századra tehető, ami a település kiépítésével van kapcsoltban, a második nagyobb átalakítással, kibővítéssel járó periódus a Kr. után IV. századra keltezett. Az épületegyüttes késő római használatát az ásatások során előkerült késő római kori érmek, kerámiatöredékek, és freskótöredékek igazolják. A templom hajójában feltárt sírban, mely a templom közepén a diadalív előtt feküdt, XII. sz.- i értékes román kori körmeneti keresztet találtak. Késő császárkori sírokat találtak a Siske-forrás fölötti határrésztől egészen a templomromig tartó területen. A templomromnál megtalált sír leletei közé tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagába tartozó üvegkorsó, és illatszeres üveg. Az ásatások utáni helyreállítás során megmaradt a romjelleg, az eredeti épületet téglafal kiegészítések láttatják.	+	1861-ben [[Rómer Flóris Ferenc\|Rómer Flóris]] műemléki útjai során vázlatos alaprajzot készített, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható. Lerajzolta az akkor még meglévő egyszerű csúcsíves ablakait, és a szentély csúcsíves diadalívét. Rajza, a templom körül kerítést tüntet fel. A régi temetőben álló középkori templomrom környékén [[Récsey Viktor]] 1895-ös feljegyzése alapján [[Rhé Gyula]] római törmeléket (tegulae) figyelt meg. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén, vezetőjének [[Zákonyi Ferenc\|Zákonyi Ferencnek]] kérésére 1953-ban Kiss Ákos végzett kisebb feltárást. Valter Ilona 1964-es és 1965-ös ásatásaiból derült ki, hogy a templom falainak jó része egy több épületből álló római kori település épületeinek falaira épült. Kutatásainak eredményeit, a leletanyag részletes bemutatásával a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben tette közzé. Megfigyelései szerint, a román, illetve gótikus templom nagy része római kori falakra épült. Két építési periódust figyelt meg, az első a Kr. után II. századra tehető, ami a település kiépítésével van kapcsoltban, a második nagyobb átalakítással, kibővítéssel járó periódus a Kr. után IV. századra keltezett. Az épületegyüttes késő római használatát az ásatások során előkerült késő római kori érmek, kerámiatöredékek, és freskótöredékek igazolják. A templom hajójában feltárt sírban, mely a templom közepén a diadalív előtt feküdt, XII. sz.- i értékes román kori körmeneti keresztet találtak. Késő császárkori sírokat találtak a Siske-forrás fölötti határrésztől egészen a templomromig tartó területen. A templomromnál megtalált sír leletei közé tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagába tartozó üvegkorsó, és illatszeres üveg. Az ásatások utáni helyreállítás során megmaradt a romjelleg, az eredeti épületet téglafal kiegészítések láttatják.

@@ 11. sor: / 11. sor: @@
 Papsoka nevével az Árpád-kori oklevelekben találkozhatunk először 1211-ben, mely falut Kék és Füred mellett említi. II. András király összeíratta Oros volt tihanyi apát kérésére a tihanyi apátság birtokait. Ebben, az apátság javai között írták le „villa Poposca" nevét. A régi temetőben álló templom melletti elpusztult falu Papsoka, a templomrom pedig az oklevélben szereplő Szent Mihály egyház volt. A tihanyi bencések birtokára utal a Papsoka helységnév, melynek jelentése pap falva, pap birtoka. A templom a török időkben elpusztult, a tetőzete leégett.
--ben [[Rómer Flóris|Rómer Flóris Ferenc]] műemléki útjai során vázlatos alaprajzot készített, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható. Lerajzolta az akkor még meglévő egyszerű csúcsíves ablakait, és a szentély csúcsíves diadalívét. Rajza, a templom körül kerítést tüntet fel. A régi temetőben álló középkori templomrom környékén [[Récsey Viktor]] 1895-ös feljegyzése alapján [[Rhé Gyula]] római törmeléket (tegulae) figyelt meg. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén, vezetőjének [[Zákonyi Ferenc|Zákonyi Ferencnek]] kérésére 1953-ban Kiss Ákos végzett kisebb feltárást. Valter Ilona 1964-es és 1965-ös ásatásaiból derült ki, hogy a templom falainak jó része egy több épületből álló római kori település épületeinek falaira épült. Kutatásainak eredményeit, a leletanyag részletes bemutatásával a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben tette közzé. Megfigyelései szerint, a román, illetve gótikus templom nagy
+-ben [[Rómer Flóris|Rómer Flóris Ferenc]] műemléki útjai során vázlatos alaprajzot készített, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható. Lerajzolta az akkor még meglévő egyszerű csúcsíves ablakait, és a szentély csúcsíves diadalívét. Rajza, a templom körül kerítést tüntet fel. A régi temetőben álló középkori templomrom környékén [[Récsey Viktor]] 1895-ös feljegyzése alapján [[Rhé Gyula]] római törmeléket (tegulae) figyelt meg. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén, vezetőjének [[Zákonyi Ferenc|Zákonyi Ferencnek]] kérésére 1953-ban Kiss Ákos végzett kisebb feltárást. Valter Ilona 1964-es és 1965-ös ásatásaiból derült ki, hogy a templom falainak jó része egy több épületből álló római kori település épületeinek falaira épült. Kutatásainak eredményeit, a leletanyag részletes bemutatásával a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben tette közzé. Megfigyelései szerint, a román, illetve gótikus templom nagy része római kori falakra épült. Két építési periódust figyelt meg, az első a Kr. után II. századra tehető, ami a település kiépítésével van kapcsoltban, a második nagyobb átalakítással, kibővítéssel járó periódus a Kr. után IV. századra keltezett. Az épületegyüttes késő római használatát az ásatások során előkerült késő római kori érmek, kerámiatöredékek, és freskótöredékek igazolják. A templom hajójában feltárt sírban, mely a templom közepén a diadalív előtt feküdt, XII. sz.- i értékes román kori körmeneti keresztet találtak. Késő császárkori sírokat találtak a Siske-forrás fölötti határrésztől egészen a templomromig tartó területen. A templomromnál megtalált sír leletei közé tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagába tartozó üvegkorsó, és illatszeres üveg. Az ásatások utáni helyreállítás során megmaradt a romjelleg, az eredeti épületet téglafal kiegészítések láttatják.
 része római kori falakra épült. Két építési periódust figyelt meg, az első a Kr. után II. századra tehető, ami a település kiépítésével van kapcsoltban, a második nagyobb átalakítással, kibővítéssel járó periódus a Kr. után IV. századra keltezett. Az épületegyüttes késő római használatát az ásatások során előkerült késő római kori érmek, kerámiatöredékek, és freskótöredékek igazolják. A templom hajójában feltárt sírban, mely a templom közepén a diadalív előtt feküdt, XII. sz.-i értékes román kori körmeneti keresztet találtak. Késő császárkori sírokat találtak a Siske-forrás fölötti határrésztől egészen a templomromig tartó területen. A templomromnál megtalált sír leletei közé tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagába tartozó üvegkorsó, és illatszeres üveg. Az ásatások utáni helyreállítás során megmaradt a romjelleg, az eredeti épületet téglafal kiegészítések láttatják.
 ==Kép forrása==

←Régebbi változat		A lap 2023. december 22., 10:09-kori változata
10. sor:		10. sor:
	}}		}}

		+	Papsoka nevével az Árpád-kori oklevelekben találkozhatunk először 1211-ben, mely falut Kék és Füred mellett említi. II. András király összeíratta Oros volt tihanyi apát kérésére a tihanyi apátság birtokait. Ebben, az apátság javai között írták le „villa Poposca" nevét. A régi temetőben álló templom melletti elpusztult falu Papsoka, a templomrom pedig az oklevélben szereplő Szent Mihály egyház volt. A tihanyi bencések birtokára utal a Papsoka helységnév, melynek jelentése pap falva, pap birtoka. A templom a török időkben elpusztult, a tetőzete leégett.
		+	1861-ben [[Rómer Flóris\|Rómer Flóris Ferenc]] műemléki útjai során vázlatos alaprajzot készített, amelyen a nyolcszög három oldalával záruló szentélyű templom látható. Lerajzolta az akkor még meglévő egyszerű csúcsíves ablakait, és a szentély csúcsíves diadalívét. Rajza, a templom körül kerítést tüntet fel. A régi temetőben álló középkori templomrom környékén [[Récsey Viktor]] 1895-ös feljegyzése alapján [[Rhé Gyula]] római törmeléket (tegulae) figyelt meg. A Balatonfüredi Idegenforgalmi Hivatal költségén, vezetőjének [[Zákonyi Ferenc\|Zákonyi Ferencnek]] kérésére 1953-ban Kiss Ákos végzett kisebb feltárást. Valter Ilona 1964-es és 1965-ös ásatásaiból derült ki, hogy a templom falainak jó része egy több épületből álló római kori település épületeinek falaira épült. Kutatásainak eredményeit, a leletanyag részletes bemutatásával a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben tette közzé. Megfigyelései szerint, a román, illetve gótikus templom nagy
		+	része római kori falakra épült. Két építési periódust figyelt meg, az első a Kr. után II. századra tehető, ami a település kiépítésével van kapcsoltban, a második nagyobb átalakítással, kibővítéssel járó periódus a Kr. után IV. századra keltezett. Az épületegyüttes késő római használatát az ásatások során előkerült késő római kori érmek, kerámiatöredékek, és freskótöredékek igazolják. A templom hajójában feltárt sírban, mely a templom közepén a diadalív előtt feküdt, XII. sz.-i értékes román kori körmeneti keresztet találtak. Késő császárkori sírokat találtak a Siske-forrás fölötti határrésztől egészen a templomromig tartó területen. A templomromnál megtalált sír leletei közé tartozott a Magyar Nemzeti Múzeum törzsanyagába tartozó üvegkorsó, és illatszeres üveg. Az ásatások utáni helyreállítás során megmaradt a romjelleg, az eredeti épületet téglafal kiegészítések láttatják.