https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=Tarczy_LajosTarczy Lajos - Laptörténet2026-04-17T08:42:51ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.24.1https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Tarczy_Lajos&diff=8017&oldid=prevSolti Gábor: Új oldal, tartalma: „thumb TARCZY Lajos (Hetény, 1807. dec. 6.–Bécs, 1881. márc. 20.) író, természettudós, tanár. Az MTA 1838-ban levelező-, 1840-ben ren...”2011-07-12T09:52:03Z<p>Új oldal, tartalma: „<a href="/index.php?title=F%C3%A1jl:TARCZY_Lajos.jpg" title="Fájl:TARCZY Lajos.jpg">thumb</a> TARCZY Lajos (Hetény, 1807. dec. 6.–Bécs, 1881. márc. 20.) író, természettudós, tanár. Az MTA 1838-ban levelező-, 1840-ben ren...”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>[[Image:TARCZY_Lajos.jpg|thumb]]<br />
<br />
TARCZY Lajos (Hetény, 1807. dec. 6.–Bécs, 1881. márc. 20.) író, természettudós, tanár. Az MTA 1838-ban levelező-, 1840-ben rendes taggá választotta.<br />
<br />
=Élete=<br />
<br />
Bölcseleti tanulmányait Pápán végezte, 1833-tól a Pápai Református Kollégium tanára, később annak egyik újjáteremtője. Magyar katedráról elsőként hirdette a hegeli eszméket. Nézetei miatt később le kellett mondania a filozófia tanításáról. Egyénisége maradandó hatással volt irodalmunk számos későbbi kiválóságára, Petőfire, Jókaira, Eötvös Károlyra. 1841-től 1844-ig a Képzőtársaság elnöke. Előszót írt a Tavasz c. zsebkönyvhöz (1845), amely Petőfi és Jókai írásait is tartalmazta. Termékeny volt Széchenyi Istvánhoz fűződő barátsága, ösztönzést adott pápai 25 holdas mintagazdaságának kialakításához. 2003-tól Pápán általános iskola (Jókai Mór u. 37.) viseli nevét. Emlékét tábla őrzi volt lakása, a Jókai u. 26. sz. ház, 2006-tól (Cserneczky Attila alkotása) a nevét viselő általános iskola falán. – A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszik,<br />
<br />
==Művei==<br />
<br />
*A dráma hatása és literatúránk drámaszegénysége. Pest, 1843.<br />
*Természettan. Pápa, 1838. (Elnyerte az Akadémia nagyjutalmát.)<br />
*Népszerű természettan. Pápa, 1843.<br />
<br />
==Irodalom==<br />
<br />
*EÖTVÖS Károly: Magyar alakok. Budapest, 1901.<br />
*SZÉNÁSSY Árpád: Heténytől Pápáig. Hetény, 1983.<br />
*Tarczy Lajos levele Tóth Ferenchez. = Pannon Panteon 7. Veszprém, 1992.<br />
*BEÖTHY Ottó: A hégeli tanok magyarországi történetéhez. (1818–1844). = Pannon Panteon 7. Veszprém, 1992.<br />
*KÖVY Zsolt: A pápai szellemiség. = Új Horizont, 1993. 6. sz.<br />
*KÖVY Zsolt: Egy magyar polihisztor elme időszerűsége, – (1807–1881). = 1000 éves a magyarországi iskola. Veszprém, 1995.<br />
<br />
[[Category:Életrajzok]]</div>Solti Gábor