Településközpont - városközpont... II. rész - Laptörténet

Fdanko, 2017. március 14., 15:50-n

2017-03-14T15:50:52Z

Fdanko, 2016. október 12., 15:07-n

2016-10-12T15:07:11Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-13T15:33:12Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 17:12-n

2013-04-03T17:12:44Z

Fdanko, 2013. április 2., 15:11-n

2013-04-02T15:11:55Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az ut...”

2011-09-15T09:35:33Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az ut...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az utána következett zavaros gazdasági helyzet, a hatalmas infláció, az 1920-as évek elejéig visszavettették az építési tevékenységet.

[[Image:1923_térképrészlet_központ.jpg|thumb|Térképrészlet 1923-ból]]

A mellékelt 1923. évben készült kataszteri térképrészleten látható, hogy az elképzelt községközpont miként formálódott, azaz a kialakított parcellák lényegében beépítésre kerültek. Mindezek ellenére, a térség szűkös volta miatt nem vált központjává Balatonalmádi községnek, bár a közigazgatás helye a községháza, 1989-ig az eredeti funkciójának megfelelően működött, de már a teljes épületre kiterjedően.

[[Image:1929_térképrészlet_központ.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1929-ből]]

A Börgönd-Tapolca vasútvonal 1909. július 9.-én történt megnyitásával, a Balaton északi partján lévő települések számára településszerkezeti szempontból teljesen új helyzet teremtődött. Nevezetesen azzal, hogy a legtöbb helyen a Balaton közvetlen közelében építették meg a vasutat, így csak a településeknek a szélét, vagy még azt sem érintette a régen várt vasút. Például: Balatonakarattya, Balatonkenese, Vörösberény, Almádi, Alsóörs, Lovas, Palóznak, Csopak (Balatonkövesd), de Balatonfüred sajátos helyzete sem jelentett lényegi kivételt. Magától értetődik, hogy az új állomásépületek a vasúttal együtt a part közelében létesültek. A mai Baross Gábor út és Óvári út, valamint a vasúti pálya közötti terület ebben az időben úgyszólván beépítetlen volt. Az állomás épületével és az előtte elterülő tekintélyes szabad térrel adottak voltak az új községközpont kialakulásának feltételei. Az 1920-as évek közepe körül szinte egy lendülettel megtörtént az állomás előtti térség beépítése, létrehozva Almádi település központját.

Ekkor épült meg az Abbázia szálloda (ma Tulipán szálló), a Pannónia Otthon épületei (lebontásra kerültek, helyükön az Auróra étterem épület áll), a Hungária szálloda épülete (ma a Városháza épülete). Ugyanebben az időszakban az 1930-as évek elejéig beépült a község akkori főutcájának, a Baross Gábor útnak az Óvári és Jókai utcák alatti szakasza. Ezt a tényt jól érzékelteti az 1929-ben kiadott „Balatonalmádi-fürdő” térképe.

A mára kialakult központ nem igazán „központos” elhelyezkedésű, hanem T-formájú és két nagy forgalmú út találkozásából áll, ami számos, e cikk kereteit meszsze meghaladó problémát vet fel.

E vázlatos áttekintés csak részleteit villanthatja fel egy elég hosszú - közel 100 éves - fejlődési szakasznak, aminek a végeredménye a mai városközpontunk minden előnyével és hátrányával együtt, de emellett mégiscsak alapja kell, hogy legyen a jövő ez irányú elképzeléseinek.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 8. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 8. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1999/UAU_1999_08.pdf 1999. (11. évf.) 8. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 17:12-kori változata
16. sor:		16. sor:

	E vázlatos áttekintés csak részleteit villanthatja fel egy elég hosszú - közel 100 éves - fejlődési szakasznak, aminek a végeredménye a mai városközpontunk minden előnyével és hátrányával együtt, de emellett mégiscsak alapja kell, hogy legyen a jövő ez irányú elképzeléseinek.		E vázlatos áttekintés csak részleteit villanthatja fel egy elég hosszú - közel 100 éves - fejlődési szakasznak, aminek a végeredménye a mai városközpontunk minden előnyével és hátrányával együtt, de emellett mégiscsak alapja kell, hogy legyen a jövő ez irányú elképzeléseinek.
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[Településközpont - városközpont... I. rész]]
		+	*[[A város központja (I. rész)]]
		+	*[[A város központja (II. rész)]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az I. rész zárómondatában említett épületek a világháború kezdetéig felépültek. A háború időszaka és az utána következett zavaros gazdasági helyzet, a hatalmas infláció, az 1920-as évek elejéig visszavettették az építési tevékenységet.
-[[Image:1923_térképrészlet_központ.jpg|thumb|Térképrészlet 1923-ból]]
+[[Image:1923_terkepreszlet_kozpont.jpg|thumb|Térképrészlet 1923-ból]]
 A mellékelt 1923. évben készült kataszteri térképrészleten látható, hogy az elképzelt községközpont miként formálódott, azaz a kialakított parcellák lényegében beépítésre kerültek. Mindezek ellenére, a térség szűkös volta miatt nem vált központjává Balatonalmádi községnek, bár a közigazgatás helye a községháza, 1989-ig az eredeti funkciójának megfelelően működött, de már a teljes épületre kiterjedően.

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A mellékelt 1923. évben készült kataszteri térképrészleten látható, hogy az elképzelt községközpont miként formálódott, azaz a kialakított parcellák lényegében beépítésre kerültek. Mindezek ellenére, a térség szűkös volta miatt nem vált központjává Balatonalmádi községnek, bár a közigazgatás helye a községháza, 1989-ig az eredeti funkciójának megfelelően működött, de már a teljes épületre kiterjedően.
-[[Image:1929_térképrészlet_központ.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1929-ből]]
+[[Image:1929_terkepreszlet_kozpont.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1929-ből]]
 A Börgönd-Tapolca vasútvonal 1909. július 9.-én történt megnyitásával, a Balaton északi partján lévő települések számára településszerkezeti szempontból teljesen új helyzet teremtődött. Nevezetesen azzal, hogy a legtöbb helyen a Balaton közvetlen közelében építették meg a vasutat, így csak a településeknek a szélét, vagy még azt sem érintette a régen várt vasút. Például: Balatonakarattya, Balatonkenese, Vörösberény, Almádi, Alsóörs, Lovas, Palóznak, Csopak (Balatonkövesd), de Balatonfüred sajátos helyzete sem jelentett lényegi kivételt. Magától értetődik, hogy az új állomásépületek a vasúttal együtt a part közelében létesültek. A mai Baross Gábor út és Óvári út, valamint a vasúti pálya közötti terület ebben az időben úgyszólván beépítetlen volt. Az állomás épületével és az előtte elterülő tekintélyes szabad térrel adottak voltak az új községközpont kialakulásának feltételei. Az 1920-as évek közepe körül szinte egy lendülettel megtörtént az állomás előtti térség beépítése, létrehozva Almádi település központját.