Vörösberény falu településszerkezetéről - Laptörténet

Fdanko, 2017. március 14., 17:03-n

2017-03-14T17:03:17Z

Fdanko, 2016. április 30., 17:00-n

2016-04-30T17:00:20Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-14T12:30:48Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 2., 16:36-n

2013-04-02T16:36:06Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Az Új Almádi Újság utóbbi két számában Balatonalmádi városközpontja kialakulásának kérdéseiről esett szó. ...”

2011-09-15T15:42:57Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Az Új Almádi Újság utóbbi két számában Balatonalmádi városközpontja kialakulásának kérdéseiről esett szó. ...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Az Új Almádi Újság utóbbi két számában Balatonalmádi városközpontja kialakulásának kérdéseiről esett szó. A várost alkotó egyik településrész az ősi Vörösberény falu, ez a tény feltétlenül indokolja, hogy röviden megismerkedjünk kialakulásával, illetve településszerkezetével. A tudományos igényű tipologizálás többféle falutípust ismer szerkezeti szempontból, amelyekre e rövid cikk keretében nem lehetséges és nem is szükséges kitérni, csupán annyit kell említeni, hogy az úgynevezett „halmazfalu” meghatározás áll legközelebb Vörösberényhez.

[[Image:Vörösberény_1858_áttekintő_térkép.jpg|thumb|Áttekintő térkép 1858-ból (a kis fekete rész a falu belterülete)]]

Vörösberény falunak a hozzá tartozó területen belüli elhelyezkedése igencsak sajátos formát mutat. Általában a falvakat a hozzájuk tartozó földterületek („a falu határa”) veszik körül, így többé-kevésbé centrikusan helyezkedik el a lakott belterületi rész, azaz maga a falu. Vörösberény esetében teljesen más képpel állunk szemben. Az 1858 évi kataszteri felmérés térképlapjain van lehetőségünk mindezt tanulmányozni.

Akkoriban két út vezetett be, illetve át a falun. Egyik Szentkirályszabadja felől közelítette meg a települést, nem pontosan a mai Megyehegyen átvezető úton, hanem kétfelől, a Sátorhegyen és a Malomvölgyön keresztül. A másik, egyben fontosabb út volt a Kenese felől Alsóőrs irányába átvezető út, ami természetesen Almádin (akkor még Szentkirályszabadján) is keresztülment. Ezen út mellett két csárda volt - ez is mutatja jelentősebb voltát - egyik a Fűzfői csárda, a másik pedig a Torgyőpi csárda Zala és Veszprém vármegyék határán. A Kenese-Alsóőrsi út nyomvonala lényegében megegyezik a mai 71 számú úttal, az abból leágazó a Thököly úttal, valamint az Almádiba továbbmenő Veszprémi út egy szakaszával.

[[Image:Vörösberény_1858_térkép.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1858-ból]]

A falu keleti határa akkor még Kenesénél volt, azaz nagyjából megegyezett a mai Balatonkenese Balatonfűzfő települések közös határával. Vörösberény nyugati határa pedig a mai Vörösmarty, Szép Ilonka és a Szabadság utak nyomvonalán húzódott. Amint a mellékelt térképrészlet is mutatja a falu a hozzá tartozó hatalmas terület legszélén helyezkedett el, ami a bevezetőben említett sajátos formát jelenti.

A Veszprém, illetve Szentkirályszabadja felől bevezető út (ma Veszprémi út) keleti oldalán csupán a két templom és közöttük az iskolák, valamint néhány ház állt, amelyeknek telkei megközelítőleg a mai Köztársaság útig terjedtek ki. A Kenese felől Alsóőrsre menő út Balaton felőli oldalán csupán a jezsuita rendházhoz tartozó magtárépület állt. Így némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, hogy a falu két út által bezárt terület sarkában helyezkedett el. Ebből egyértelműen látszik, hogy Vörösberényben nem a falu közepén állt a templom, az iskola és a községház, mint a korábbi cikkekben említett klasszikus esetekben.

Érthető, hogy a Szent Ignác templom és a rendház a falu legszélén állt, mert a mai református templomot a reformáció idején a katolikusoktól vették el, akik csak 1779-ben építették meg új templomukat, néhány évvel a rendház felépítése után.

A református erődített templom környéke 1858-ban szinte teljesen beépítetlen volt, amint ez a mellékelt térképrészleten is látható. A templom már a XIII. században állt és csaknem biztos, hogy nem a falu szélére építették. Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a környező beépítés a török időkben elpusztult és nem építették újjá valamilyen oknál fogva ezt a falurészt. Bizonyosan ez lehetett a falu egykori központja. Erre utal a templom előtti út, és a mai Ady Endre út kiteresedése, ahol az önállóság megszüntetéséig a községháza is működött.

További sajátossága Vörösberény településszerkezetének, hogy nyugat-délnyugat felől csupán a Séd patakig terjedt a beépítés, amit csak részben indokolnak a terepadottságok. A Séden 1858-ban már két malom működött, amire utal a térképen többször előforduló Mühlgraben (malomárok) felirat is. Természetesen már állt a Séd patak feletti kőboltozatos híd, amelynek építési ideje nem ismert, de egy vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv 1825-ben a javítására költött pénz elszámolásáról tesz említést. A híd környékén nem voltak ekkor még épületek.

Igen érdekes elhatárolódást találunk a földek művelési ágát tekintve az említett rendkívül precíz kataszteri térképen. Nevezetesen azt, hogy a Kenese-Alsóörs út feletti területen Almáditól (Szentkirályszabadjától) Litérig csaknem kizárólag szőlőművelés folyt, viszont az említett út Balaton felőli oldalán levő dűlőkben egyáltalán nem voltak szőlők. Ez alól kivétel a Lokhegy Almádihoz közvetlenül csatlakozó része, ahol viszont csak szőlők voltak.

A falu egykori településszerkezete a mai térképeken is világosan felismerhető, hiszen a figyelmes szemlélő az 1858 évi térképen ugyanott találja a régi utcákat, ahol ma is vannak. Mondhatjuk, egyetlen utca sem szűnt meg, ellenben nagyon sok új utcát nyitottak, ez a földterületek elaprózódását jelentette, és ezt az „eredményt” ma már nem ítéljük minden esetben pozitívnak.

Balatonalmádi város amint ez a három részben megjelent ismertetésből kiderül, két alapvetően ellentétes szerkezetű településrészből áll, ami nem kevés gondot jelent a város arculatának egységes formálása szempontjából.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 9. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1999. (11. évf.) 9. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1999/UAU_1999_09.pdf 1999. (11. évf.) 9. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 Az Új Almádi Újság utóbbi két számában Balatonalmádi városközpontja kialakulásának kérdéseiről esett szó. A várost alkotó egyik településrész az ősi Vörösberény falu, ez a tény feltétlenül indokolja, hogy röviden megismerkedjünk kialakulásával, illetve településszerkezetével. A tudományos igényű tipologizálás többféle falutípust ismer szerkezeti szempontból, amelyekre e rövid cikk keretében nem lehetséges és nem is szükséges kitérni, csupán annyit kell említeni, hogy az úgynevezett „halmazfalu” meghatározás áll legközelebb Vörösberényhez.
-[[Image:Vörösberény_1858_áttekintő_térkép.jpg|thumb|Áttekintő térkép 1858-ból (a kis fekete rész a falu belterülete)]]
+[[Image:Vorosbereny_1858_attekinto_terkep.jpg|thumb|Áttekintő térkép 1858-ból (a kis fekete rész a falu belterülete)]]
 Vörösberény falunak a hozzá tartozó területen belüli elhelyezkedése igencsak sajátos formát mutat. Általában a falvakat a hozzájuk tartozó földterületek („a falu határa”) veszik körül, így többé-kevésbé centrikusan helyezkedik el a lakott belterületi rész, azaz maga a falu. Vörösberény esetében teljesen más képpel állunk szemben. Az 1858 évi kataszteri felmérés térképlapjain van lehetőségünk mindezt tanulmányozni.

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 Akkoriban két út vezetett be, illetve át a falun. Egyik Szentkirályszabadja felől közelítette meg a települést, nem pontosan a mai Megyehegyen átvezető úton, hanem kétfelől, a Sátorhegyen és a Malomvölgyön keresztül. A másik, egyben fontosabb út volt a Kenese felől Alsóőrs irányába átvezető út, ami természetesen Almádin (akkor még Szentkirályszabadján) is keresztülment. Ezen út mellett két csárda volt - ez is mutatja jelentősebb voltát - egyik a Fűzfői csárda, a másik pedig a Torgyőpi csárda Zala és Veszprém vármegyék határán. A Kenese-Alsóőrsi út nyomvonala lényegében megegyezik a mai 71 számú úttal, az abból leágazó a Thököly úttal, valamint az Almádiba továbbmenő Veszprémi út egy szakaszával.
-[[Image:Vörösberény_1858_térkép.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1858-ból]]
+[[Image:Vorosbereny_1858_terkep.jpg|thumb|left|Térképrészlet 1858-ból]]
 A falu keleti határa akkor még Kenesénél volt, azaz nagyjából megegyezett a mai Balatonkenese Balatonfűzfő települések közös határával. Vörösberény nyugati határa pedig a mai Vörösmarty, Szép Ilonka és a Szabadság utak nyomvonalán húzódott. Amint a mellékelt térképrészlet is mutatja a falu a hozzá tartozó hatalmas terület legszélén helyezkedett el, ami a bevezetőben említett sajátos formát jelenti.