Vörösberényi Református Templom építészeti története kezdetektől 1899-ig - Laptörténet

Fdanko: /* Barokk építési korszak */

2015-08-10T12:24:32Z

‎Barokk építési korszak

Fdanko: /* Kezdetek */

2015-08-10T12:22:48Z

‎Kezdetek

Fdanko: /* Kezdetek */

2015-08-10T12:20:29Z

‎Kezdetek

Fdanko: /* Barokk építési korszak */

2015-08-09T14:28:11Z

‎Barokk építési korszak

Fdanko: /* Gótikus építési korszak */

2015-08-09T14:22:43Z

‎Gótikus építési korszak

Fdanko: /* Gótikus építési korszak */

2015-08-09T14:21:06Z

‎Gótikus építési korszak

Fdanko: /* Gótikus építési korszak */

2015-08-09T13:36:23Z

‎Gótikus építési korszak

Fdanko, 2015. augusztus 9., 13:33-n

2015-08-09T13:33:05Z

Változtatások megtekintése

Fdanko, 2015. augusztus 9., 13:31-n

2015-08-09T13:31:32Z

Fdanko: /* A vörösberényi református templom */

2015-08-09T13:29:06Z

‎A vörösberényi református templom

@@ 153. sor: / 153. sor: @@
 *Szőrme fémszálas gyöngyös pártára<ref>Pamer Nóra: ÁSATÁSI NAPLÓ 1966. július 6. Szerda. In Vörösberényi Református Templom Régészeti Documentáció 1966. Bakonyi (ma Laczkó Dezső) Múzeum Régészeti Adattár 7142/3. Budapest 1966. december 10.</ref>
-A templom „a helytartótanács zaklatásai ellenére is a reformátusok kezén marad. 1745-ben a mennyezetet, a hajó síkfödémű részét festett faburkolattal látták el. Ennek maradványai a református parochián még ma is megvannak.<ref>Ez az állítás sak 1969-ig volt érvényes! Megjegyzés Faust Gyula.</ref> Sajnos festet mennyezet emlékét felidéző kazetta már nincsen meg, az viszont biztos, hogy 1969. novemberében még megvolt, mert amikor Földes Cs. elkészítette a vörösberényi Templom berendezési tervét, akkor a „B4” jelzésű tervrajzon a következő olvasható: „RESTAURÁLT FAMENNYEZET FESTETT DESZKÁINAK FELERŐSÍTÉSÉRE FENNTARTOTT FELÜLET”. Mindez azt igazolja famennyezet festett deszkái közül néhány a tervek elkészülésének jelzett idején még megvoltak és előkészítették a restaurálásra, hogy azt követően az új padok homlokzatán közkinccsé tehessék. Ma már nem tudjuk, hogy ez a szép gondolat mért nem valósult meg.
+A templom „a helytartótanács zaklatásai ellenére is a reformátusok kezén marad. 1745-ben a mennyezetet, a hajó síkfödémű részét festett faburkolattal látták el. Ennek maradványai a református parochián még ma is megvannak.<ref>Ez az állítás csak 1969-ig volt érvényes! Megjegyzés Faust Gyula.</ref> Sajnos festet mennyezet emlékét felidéző kazetta már nincsen meg, az viszont biztos, hogy 1969. novemberében még megvolt, mert amikor Földes Cs. elkészítette a vörösberényi Templom berendezési tervét, akkor a „B4” jelzésű tervrajzon a következő olvasható: „RESTAURÁLT FAMENNYEZET FESTETT DESZKÁINAK FELERŐSÍTÉSÉRE FENNTARTOTT FELÜLET”. Mindez azt igazolja famennyezet festett deszkái közül néhány a tervek elkészülésének jelzett idején még megvoltak és előkészítették a restaurálásra, hogy azt követően az új padok homlokzatán közkinccsé tehessék. Ma már nem tudjuk, hogy ez a szép gondolat mért nem valósult meg.
 [[Image:Ref Templom08.jpg|350px|left|thumb|Vörösberényi református templom B 4 padterve<ref>Földesi Cs.:Vörösberényi Ref Templom Berendezési Terve. Bp. 1969. IX. In Vörösberényi Református Egyházközség Levéltára.</ref>]]
 -ban a Jezsuiták végleg elhagyják Vörösberényt és földesúri jogaik is megszűnnek. A reformátusok temploma azonban megint rossz állapotban lehetett, mert 1789 máj 24-én a vörösberenyi prédikátor adakozásra hívja föl a gyülekezetet. '''''„A mi régiségtől meg emésztett templomunknak structurája éjszakának idején széleknek öszve rontásával le szakadván, akaratunk ellen tehetetlenségünkben is, hogy az Urnak templomát megépítsük szükség…"''' a továbbiakban kifejti, hogy az építkezés már megkezdődött, de a pénz nem elég, holott a munka felénél sem tartanak.

@@ 67. sor: / 67. sor: @@
 =A vörösberényi református templom=
 ==Kezdetek==
-A vörösberényi, régi nevén szárberényi építmény formája szerint egy hosszútemplom, amely jelenlegi ismereteink szerint valamikor a XI. században egy használatban lévő temetőre épült.<ref>Az 1966. július 7-én a keleti falszakazs  oldalán három fal (maradvány) találkozását figyelték meg, melyek egymás mellé épültek, melyek közül a D-i szakasz alapfalai csontokra épültek. Lásd az Ásatási napló bejezését a 3. oldalon! 1966. július 12. Kedd.</ref>  Legkorábbi ismert birtokosai a veszprém völgyi Szűz Mária monostor – eleinte görög baziliszta (Szt. Vazul-rendi (…) apácái voltak.<ref>Balatonalmádi és Vörösberény Története, Almádiért Alapítvány, Balatonalmádi 1995. 150. p.</ref> Tudjuk, hogy a bazilita szerzetesi kolostorok apátjai a bizánci egyházjogban püspöki jogkörrel rendelkeztek.<ref>Vö. Németh Zsolt: A Kárpát medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai I. BKL Kiadó Szombathely 2013. 10. p.</ref>
+A vörösberényi, régi nevén szárberényi építmény formája szerint egy hosszútemplom, amely jelenlegi ismereteink szerint valamikor a XI. században egy használatban lévő temetőre épült.<ref>Az 1966. július 7-én a keleti falszakasz  oldalán három fal (maradvány) találkozását figyelték meg, melyek egymás mellé épültek, melyek közül a D-i szakasz alapfalai csontokra épültek. Lásd az Ásatási napló bejezését a 3. oldalon! 1966. július 12. Kedd.</ref>  Legkorábbi ismert birtokosai a veszprém völgyi Szűz Mária monostor – eleinte görög baziliszta (Szt. Vazul-rendi (…) apácái voltak.<ref>Balatonalmádi és Vörösberény Története, Almádiért Alapítvány, Balatonalmádi 1995. 150. p.</ref> Tudjuk, hogy a bazilita szerzetesi kolostorok apátjai a bizánci egyházjogban püspöki jogkörrel rendelkeztek.<ref>Vö. Németh Zsolt: A Kárpát medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai I. BKL Kiadó Szombathely 2013. 10. p.</ref>
 Különös építményről van szó, mely Németh Zsolt szerint több aspektusában is eltér a szokványos Árpád kori templomformától, ilyen például a hosszúságához képest igen keskeny, nem derékszögekben záródó, nem harmonikus templomforma.<ref>Vö. Németh Zsolt: A Kárpát medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai I. BKL Kiadó Szombathely 2013. 49. p.</ref> Sem belső tere sem szentélye nem biztosította az Árpád-kori szentélyek bensőséges funkcióját, hiszen a szentélye keskenyebb a hajónál. Nem illik hozzá a „szentély” északi falrészében talált úgy nevezett szentségház sem. Idegen egyrészt a fekvő téglatest alakja, másodszor pedig az állítólagos padlószinthez mért magassága sem.<ref>Vö. Németh Zsolt: A Kárpát medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai I. BKL Kiadó Szombathely 2013. 49. p.</ref>  Harmadszor a templom közép táján talált '''''nagy ovális kő''''' funkciója sem magyarázható az első románkori templom ismerni vélt szerkezetével, hiszen középtájon nem tarthatott egy hatalmas oszlopot, fal-alap funkciója pedig a helyzeténél fogva valószínűtlen. Negyedszer pedig 1966. július 12-én (Kedd) a régészeti naplóba Pamer Nóra a következőket írta: „Ugyanez árokban (/2c/ és /2b/), a templom rövid, '''''rosszul tájolt K-i homlokzatával párhuzamosan húzódó fal alapjai''''' alól egy csontváz medencéjének alsó része és lábai nyúlnak ki K-felé. A falat először egy régebbi szentélyfalnak véltük, de most kitűnt, hogy már használatban lévő temetőre épült. E falat egy régebbi szentélyfalnak véltük, de ennek ellene mond, hogy a templom K-i zárófalához hozzáépült s a K-i fal még ma is áll, rajta román ablaknyílással. E megtalált (D – É irányultságú) falalapok rendeltetése tehát még bizonytalan. A falalapok mélysége a K-i oromfal alapjaival azonos mélységet mutat(nak).

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 A Lokhegy K-i oldalának alján római telepnyomokat találtak, Az ott gyűjtött cserepek közt a késő római, piros festésű kancsó töredék, szürke, fésűs-díszítésű oldaltöredékek között Árpádkori cserép is volt.<ref>Veszprém Megyei Régészeti Topográfiája, Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. 263. p.</ref>  1911-ben a Plank–féle telken előkerült római temető felett Laczkó Dezső avar sírokat talált.<ref>Balatonalmádi Városi Önkormányzat 16/2005. (VII.7.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.</ref>  '''Németh Péter''' az „Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből” munkájában állapítja meg a következőket: „A késő avarkori telepek helyén gyűjtött leletanyag nem egy esetben az Árpád-korral zárul, ami egyben továbbélést is jelenthet.”<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 157. p.</ref> Valószínűnek tartom, hogy Balatonalmádi-Vörösberény esetében ez az átmenet igaz nem csak az avar-Árpádkor, hanem korábbi római-avarkor átmenetére is.
-Az avarok 567 évét követően a Gepidák legyőzése után vették birtokukba Pannoniát. Létrejött egy új politikai hatalom, - az Avar Birodalom, amely 567/568-tól egészen a 790-es évekig egységes államalakulatként állt fenn.<ref>Perémi Ágota, S.: Avarok, honfoglalók… : Veszprém megye régészeti emlékei az avar kortól a 10 – 11 századig. In. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2005. 3. p.</ref>  Németh Péter szerint az i. sz. 568 után kezdődő korai avar betelepülésnek Rhé Gy. munkájában még nem lelhetjük a nyomát.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 153 p.</ref> A VII. század utolsó harmadával kezdődő, s a IX. század végével záródó késő avarkornak nevezett időszak emlékei a történeti Veszprém megyében (már) jóval gyakoriabbak. A késő avarkor régészeti lelőhelyeinek a száma a korai avarkorhoz képest jelentősen megnövekedik, ami egyben a népesség lélekszámának a gyarapodását is mutatja.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 157 p.</ref> E „későbbi időszak gyakran több száz síros temetői arra utalnak, hogy az avarok békességben, nagy kiterjedésű falvakban éltek, általában földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, több évtizedig egy helyben laktak.<ref>Perémi Ágota, S.: Avarok, honfoglalók… : Veszprém megye régészeti emlékei az avar kortól a 10 – 11 századig. In. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2005. 6. p.</ref>
+Az avarok 567 évét követően a Gepidák legyőzése után vették birtokukba Pannoniát. Létrejött egy új politikai hatalom, - az Avar Birodalom, amely 567/568-tól egészen a 790-es évekig egységes államalakulatként állt fenn.<ref>Perémi Ágota, S.: Avarok, honfoglalók… : Veszprém megye régészeti emlékei az avar kortól a 10 – 11 századig. In. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2005. 3. p.</ref>  Németh Péter szerint az i. sz. 568 után kezdődő korai avar betelepülésnek Rhé Gy. munkájában még nem lelhetjük a nyomát.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 153 p.</ref> A VII. század utolsó harmadával kezdődő, s a IX. század végével záródó késő avarkornak nevezett időszak emlékei a történeti Veszprém megyében (már) jóval gyakoribbak. A késő avarkor régészeti lelőhelyeinek a száma a korai avarkorhoz képest jelentősen megnövekedik, ami egyben a népesség lélekszámának a gyarapodását is mutatja.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 157 p.</ref> E „későbbi időszak gyakran több száz síros temetői arra utalnak, hogy az avarok békességben, nagy kiterjedésű falvakban éltek, általában földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, több évtizedig egy helyben laktak.<ref>Perémi Ágota, S.: Avarok, honfoglalók… : Veszprém megye régészeti emlékei az avar kortól a 10 – 11 századig. In. Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém, 2005. 6. p.</ref>
-A történeti Veszprém megye egyik legszebb kora-avarkori temetője a Balatonfűzfő-Szalmássy telepen feltárt lehetett. A homokhordással már korábban harmadrészben megbolygatott temetőben 1961—1964 között összesen 79 sírt tártunk fel,18 a sírok egyharmada még ma is kutatóra vár.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 153. p.</ref>  Balatonfűzfő és környéke szintén egy avar kori települési gócot alkot: a fűzfői Bugyogó 1924-ben Rhé Gy. által közölt töredékes anyaga а VII. század második felére keltezhető, 20 valamivel későbbinek tarthatók a Gyártelep-i temetőrészlet leletei Cs. Sós Ágnes 195l-es gyűjtéséből. 21 VII. századi sírhoz tartozik egy szürke színű, hullámvonalkötegekkel és körbefutó befésüléssel díszített edény (2. kép), mely a balatonkenesei Zsidó¬ temető mellől 1962-ben került elő.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 154. p.</ref>
+A történeti Veszprém megye egyik legszebb kora-avarkori temetője a Balatonfűzfő-Szalmássy telepen feltárt lehetett. A homokhordással már korábban harmadrészben megbolygatott temetőben 1961—1964 között összesen 79 sírt tártunk fel,18 a sírok egyharmada még ma is kutatóra vár.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 153. p.</ref>  Balatonfűzfő és környéke szintén egy avar kori települési gócot alkot: a fűzfői Bugyogó 1924-ben Rhé Gy. által közölt töredékes anyaga а VII. század második felére keltezhető, 20 valamivel későbbinek tarthatók a Gyártelep-i temetőrészlet leletei Cs. Sós Ágnes 1951-es gyűjtéséből. 21 VII. századi sírhoz tartozik egy szürke színű, hullámvonalkötegekkel és körbefutó befésüléssel díszített edény (2. kép), mely a balatonkenesei Zsidó¬ temető mellől 1962-ben került elő.<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 154. p.</ref>
-Olajos Teréz szerint „akár 795/796-ot tekintjük az avar kaganátus bukása döntő esztendejének, ami¬kor Nagy Károly (768-814) seregei az avar fejedelmi szállás elfoglalása után a Tiszán túlra üldözték a meg nem hódolt avarokat, akár 803 tájékát, amikor Krum bolgár kán (kb. 802-814) megsemmisítő vereséget mért az addig a frankok ellen mindig újra meg újra fellázadó avarság hátországára, ezt követően még mintegy két évtizedig az avarok minden kétséget kizáróan a régió történelmi szereplői maradtak. (…) Egy 9. század elején (806-815 között?) szerkesztett püspökség-lista („Notitia episcopatuum”), egy a római, konstantinápolyi, alexandriai, antiokhiai és jeruzsálemi pátriár¬kákhoz tartozó területeket és népeket regisztráló mű („Additio patriarchicorum thronorum”) valamint a 12. században élt Neilos Doxopatrés munkája („Notitia patriarchatuum”) arról tanúskodik, hogy a 9. századi görögül beszélő világban a római pápa fennhatósága alá tartozó keresztény népként számon tartották az avarokat. Szerepelt az avarság a bibliai Teremtés könyvét és a hippolytosi ország- nép- és nyelvfelosztást átvevő bizánci világkrónikákban is, amint erről egyértelműen tanúskodik annak a 9/10. századi szerzőnek a műve (Petrus Alexandrinus: Chronica). (…) Ezek az utóbb említett források, ha sok konkrétumot nem tartalmaznak is, annyi tanulsággal mindenképpen szolgálnak, hogy a 9. században a bizánci köztudat más korabeli szomszédos népek, mint például a szlávok, a rúszok, a kazárok, a bolgárok mellett az avarokat is számon tartotta.<ref>Olajos Teréz: Az avar továbbélés kérdésérõl A 9. SZÁZADI AVAR TÖRTÉNELEM GÖRÖG ÉS LATIN NYELVÛ FORRÁSAI. In. [http://epa.oszk.hu/00700/00713/00123/pdf/tiszataj_EPA00713_2001_11_049-056.pdf Tiszatáj - LV. évf. 11. sz., 2001. november - EPA, 51. p.]</ref>
+Olajos Teréz szerint „akár 795/796-ot tekintjük az avar kaganátus bukása döntő esztendejének, ami¬kor Nagy Károly (768-814) seregei az avar fejedelmi szállás elfoglalása után a Tiszán túlra üldözték a meg nem hódolt avarokat, akár 803 tájékát, amikor Krum bolgár kán (kb. 802-814) megsemmisítő vereséget mért az addig a frankok ellen mindig újra meg újra fellázadó avarság hátországára, ezt követően még mintegy két évtizedig az avarok minden kétséget kizáróan a régió történelmi szereplői maradtak. (…) Egy 9. század elején (806-815 között?) szerkesztett püspökség-lista („Notitia episcopatuum”), egy a római, konstantinápolyi, alexandriai, antiokhiai és jeruzsálemi pátriárkákhoz tartozó területeket és népeket regisztráló mű („Additio patriarchicorum thronorum”) valamint a 12. században élt Neilos Doxopatrés munkája („Notitia patriarchatuum”) arról tanúskodik, hogy a 9. századi görögül beszélő világban a római pápa fennhatósága alá tartozó keresztény népként számon tartották az avarokat. Szerepelt az avarság a bibliai Teremtés könyvét és a hippolytosi ország- nép- és nyelvfelosztást átvevő bizánci világkrónikákban is, amint erről egyértelműen tanúskodik annak a 9/10. századi szerzőnek a műve (Petrus Alexandrinus: Chronica). (…) Ezek az utóbb említett források, ha sok konkrétumot nem tartalmaznak is, annyi tanulsággal mindenképpen szolgálnak, hogy a 9. században a bizánci köztudat más korabeli szomszédos népek, mint például a szlávok, a rúszok, a kazárok, a bolgárok mellett az avarokat is számon tartotta.<ref>Olajos Teréz: Az avar továbbélés kérdéséről A 9. SZÁZADI AVAR TÖRTÉNELEM GÖRÖG ÉS LATIN NYELVŰ FORRÁSAI. In. [http://epa.oszk.hu/00700/00713/00123/pdf/tiszataj_EPA00713_2001_11_049-056.pdf Tiszatáj - LV. évf. 11. sz., 2001. november - EPA, 51. p.]</ref>
 ==V. A Frank Birodalom Avar tartományáról (805-900)<ref>[http://www.magtudin.org/Puspoki%202.htm Püspöki Nagy Péter: A Tények erejével : Válasz Dr. Peter Ratkos, Dr.Sc. vitairatára a germánok, szlávok, avarok és nagymorvák Csehszlovákia területét érintő több fontos kérdése ügyében. Második rész.]</ref>==
@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 A keresztény avarok tartományának, mint közigazgatási és politikai egységnek a fennállását a hiteles oklevelek és más egykorú feljegyzések 805 és 871 között egyértelműen igazolják. A tartomány egyházi szervezetét pedig – amelyről az alábbi 4. pontban bővebben szólunk majd – amelyet a passaui püspökök chorepiscopusai (karpüspökei) igazgatták, az egykorú oklevelek 833 és 904 között emlegetik. Ez pedig azt jelenti, hogy az Avar Tartomány egyházi szervezete megérte, sőt túlélte a 900-ban a Dunántúlon is bekövetkezett magyar honfoglalást.<ref>Bővebben a következő 4. pontban fejtjük ki. (ld. befejező rész.)</ref>
-„Veszprém megye avarkorának és kora Árpád-kori történetének további tanulmányozásához nem elegendő a rendelkezésünkre álló régészeti forrásanyag. Teljes telep- és temetőfeltárásokhoz kell folyamodnunk, ha ennek a magyar történelem szemszögéből oly fontos területnek biztos társadalomtörténeti képét kívánjuk a jövőben megrajzolni.”<ref>[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00008/pdf/vmm_08_1969_14_nemeth.pdf Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 158. p.]</ref> Németh Péter<ref>Az 1., 3—5., 16—20. képek Sugár Lajos (MTA Régészeti Intézet), a 2., 6—9., 11., 14—15., 21. képek Susits László (MTA Régészeti Intézet) és a 10., 12—13. képek Karáth Józ sef (Magyar Nemzeti Múzeum) felvételei. A lelőhely térképét Erdélyi Zsuzsa grafikus készítette. A leletanyag felvételében Éri István megyei múzeumigazgató (Veszprém) és Erdélyi István kandidátus (MTA Régészeti Intézet) nyújtott hathatós segítséget.<br>Munkájukat, támogatásukat e helyen is kötelességemnek érzem megköszönni.</ref>
+„Veszprém megye avarkorának és kora Árpád-kori történetének további tanulmányozásához nem elegendő a rendelkezésünkre álló régészeti forrásanyag. Teljes telep- és temetőfeltárásokhoz kell folyamodnunk, ha ennek a magyar történelem szemszögéből oly fontos területnek biztos társadalomtörténeti képét kívánjuk a jövőben megrajzolni.”<ref>[http://epa.oszk.hu/01600/01610/00008/pdf/vmm_08_1969_14_nemeth.pdf Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 158. p.]</ref> Németh Péter<ref>Az 1., 3—5., 16—20. képek Sugár Lajos (MTA Régészeti Intézet), a 2., 6—9., 11., 14—15., 21. képek Susits László (MTA Régészeti Intézet) és a 10., 12—13. képek Karáth József (Magyar Nemzeti Múzeum) felvételei. A lelőhely térképét Erdélyi Zsuzsa grafikus készítette. A leletanyag felvételében Éri István megyei múzeumigazgató (Veszprém) és Erdélyi István kandidátus (MTA Régészeti Intézet) nyújtott hathatós segítséget.<br>Munkájukat, támogatásukat e helyen is kötelességemnek érzem megköszönni.</ref>
 =A római rítusú keresztyénség=

@@ 153. sor: / 153. sor: @@
 *Szőrme fémszálas gyöngyös pártára<ref>Pamer Nóra: ÁSATÁSI NAPLÓ 1966. július 6. Szerda. In Vörösberényi Református Templom Régészeti Documentáció 1966. Bakonyi (ma Laczkó Dezső) Múzeum Régészeti Adattár 7142/3. Budapest 1966. december 10.</ref>
-A templom „a helytartótanács zaklatásai ellenére is a reformátusok kezén marad. 1745-ben a mennyezetet, a hajó síkfödémű részét festett faburkolattal látták el. Ennek maradványai a református parochián még ma is megvannak.<ref>Ez az állítás sak 1969-ig volt érvényes! Megjegyzés Faust Gyula.</ref> Sajnon festet mennyezet emlékét felidéző kazetta már nincsen meg, az viszont biztos, hogy 1969. novemberében még megvolt, mert amikor Földes Cs. elkészítette a vörösberényi Templom berendezési tervét, akkor a „B4” jelzésű tervrajzon a következő olvasható: „RESTAURÁLT FAMENNYEZET FESTETT DESZKÁINAK FELEERŐSÍTÉSÉRE FENNTARTOTT FELÜLET”. Mindez azt igazolja famennyezet festett deszkái közül néhány a tervek elkészülésének jelzett idején még megvoltak és előkészítették a restaurálásra, hogy azt követően az új padok homlokzatán közkinccsé tehessék. Ma már nem tudjuk, hogy ez a szép gondolat mért nem valósult meg.
+A templom „a helytartótanács zaklatásai ellenére is a reformátusok kezén marad. 1745-ben a mennyezetet, a hajó síkfödémű részét festett faburkolattal látták el. Ennek maradványai a református parochián még ma is megvannak.<ref>Ez az állítás sak 1969-ig volt érvényes! Megjegyzés Faust Gyula.</ref> Sajnos festet mennyezet emlékét felidéző kazetta már nincsen meg, az viszont biztos, hogy 1969. novemberében még megvolt, mert amikor Földes Cs. elkészítette a vörösberényi Templom berendezési tervét, akkor a „B4” jelzésű tervrajzon a következő olvasható: „RESTAURÁLT FAMENNYEZET FESTETT DESZKÁINAK FELERŐSÍTÉSÉRE FENNTARTOTT FELÜLET”. Mindez azt igazolja famennyezet festett deszkái közül néhány a tervek elkészülésének jelzett idején még megvoltak és előkészítették a restaurálásra, hogy azt követően az új padok homlokzatán közkinccsé tehessék. Ma már nem tudjuk, hogy ez a szép gondolat mért nem valósult meg.
 [[Image:Ref Templom08.jpg|350px|left|thumb|Vörösberényi református templom B 4 padterve<ref>Földesi Cs.:Vörösberényi Ref Templom Berendezési Terve. Bp. 1969. IX. In Vörösberényi Református Egyházközség Levéltára.</ref>]]
 -ban a Jezsuiták végleg elhagyják Vörösberényt és földesúri jogaik is megszűnnek. A reformátusok temploma azonban megint rossz állapotban lehetett, mert 1789 máj 24-én a vörösberenyi prédikátor adakozásra hívja föl a gyülekezetet. '''''„A mi régiségtől meg emésztett templomunknak structurája éjszakának idején széleknek öszve rontásával le szakadván, akaratunk ellen tehetetlenségünkben is, hogy az Urnak templomát megépítsük szükség…"''' a továbbiakban kifejti, hogy az építkezés már megkezdődött, de a pénz nem elég, holott a munka felénél sem tartanak.

@@ 129. sor: / 129. sor: @@
 Ez a gótikus ablakokkal ellátott templom a török hódoltság alatt igen megrongálódhatott. Vörösberény falu már 1567-ben török kézen van. Bár Dévai Bíró Mátyás szerint a református ''egyház'' 1535-36 években alakult, a faluban református lelkészéről csak 1618-ban hallunk az oklevelek szerint. A valószínűbb az, hogy a református egyház a török hódoltsága alatt keletkezett és egy ideig még karbantartja a templomot.
-l625-ben II. Ferdinánd a győri Jezsuita Collegiumnak adja Vörösberényt, de ebben az  időben az egyházat, a reformátusokat ez még nem érinthette, mert a jezsuitákat egyenlőre csak mint új földesurukat tekintették. Magának a templomnak inkább a későbbi elhagyatottság okozott nagyobb kárt.
+-ben II. Ferdinánd a győri Jezsuita Collegiumnak adja Vörösberényt, de ebben az  időben az egyházat, a reformátusokat ez még nem érinthette, mert a jezsuitákat egyenlőre csak mint új földesurukat tekintették. Magának a templomnak inkább a későbbi elhagyatottság okozott nagyobb kárt.
 A pusztán maradt faluban a templom sem működhetett. Lakóinak egy része még l669-ben sem épített házat, hanem a föld alatt lakott. Tehát házaikat nyilván lerombolták, vagy tönkretette a török, s ez esetben a templomot sem kímélhette.

@@ 116. sor: / 116. sor: @@
 ==Gótikus építési korszak==
-A III. építési korszak gótikus, mikor a templomon nagynyílású gótikus ablakokat nyitnak, de a szentélyeken a román ablakokat megtartják. A gótikus ablakok a D-i és a Ny-i homlokzaton vannak, mindegyik oldalon 2-2. A Ny-i homlokzat ablakai magasabban fekszenek, mint a D-i-ek. A D-i homlokzaton az egyik gótikus ablak a falkutatás után teljes egészében előtűnt (álmádii vöröskőből készült csúcsíves ablakkerettel) a másiknak csak egyik kávája látható barokk átalakításban, de a bárok vakolat alatt húzódó korábbi vakolatréteg megegyezik a gótikus ablaknyílás kőkeretén húzódó első vakolatréteggel. A Ny-i homlokzat ab¬lakai /a kutatás előtt befalazva/ már csak barokk formájukban láthatók, de itt is a barokk vakolat alatt húzódó korábbi vakolatréteg, mely a barokknál nagyobb ablaknyíláshoz tartozott, bizonyítja, hogy eredetileg egy korábbi, azaz gótikus építési korszakban keletkeztek a Ny-i homlokzat első ablakai. (- A kutatásban a barokk vakolat mindenütt segítségünkre volt, mert keresztmetszete, mely az almádi földtől vörhenyesen színezett, jellegzetesen elütött a korábbi középkori és későbbi II. barokk építési periódus vakolatrétegétől).
+A III. építési korszak gótikus, mikor a templomon nagynyílású gótikus ablakokat nyitnak, de a szentélyeken a román ablakokat megtartják. A gótikus ablakok a D-i és a Ny-i homlokzaton vannak, mindegyik oldalon 2-2. A Ny-i homlokzat ablakai magasabban fekszenek, mint a D-i-ek. A D-i homlokzaton az egyik gótikus ablak a falkutatás után teljes egészében előtűnt (almádi vöröskőből készült csúcsíves ablakkerettel) a másiknak csak egyik kávája látható barokk átalakításban, de a bárok vakolat alatt húzódó korábbi vakolatréteg megegyezik a gótikus ablaknyílás kőkeretén húzódó első vakolatréteggel. A Ny-i homlokzat ablakai (a kutatás előtt befalazva) már csak barokk formájukban láthatók, de itt is a barokk vakolat alatt húzódó korábbi vakolatréteg, mely a barokknál nagyobb ablaknyíláshoz tartozott, bizonyítja, hogy eredetileg egy korábbi, azaz gótikus építési korszakban keletkeztek a Ny-i homlokzat első ablakai. (- A kutatásban a barokk vakolat mindenütt segítségünkre volt, mert keresztmetszete, mely az almádi földtől vörhenyesen színezett, jellegzetesen elütött a korábbi középkori és későbbi II. barokk építési periódus vakolatrétegétől).
 A gótikus építési korszakba kell sorolnunk a négyzetes alaprajzú vaskos templomtornyot is a D-i oldalon, melynek belső és külső /a toronyaljba és a hajóba vezető/ kőajtókerete élszedett gótikus ajtókeret, mely megállapíthatóan eredeti helyén van. (A barokk vakolat alatt húzódó középkori vakolat egészen az ajtókeret széléig húzódik).

@@ 120. sor: / 120. sor: @@
 A gótikus építési korszakba kell sorolnunk a négyzetes alaprajzú vaskos templomtornyot is a D-i oldalon, melynek belső és külső /a toronyaljba és a hajóba vezető/ kőajtókerete élszedett gótikus ajtókeret, mely megállapíthatóan eredeti helyén van. (A barokk vakolat alatt húzódó középkori vakolat egészen az ajtókeret széléig húzódik).
-Ennek a gótikus építési korszaknak a nyoma az É-i falon levő '''homokkő szentségfülke''' maradványa, melyet először lefaragtak, majd a barokk boltozattal részben eltakarták (hogy a ''keresztvirág lenyomata'' már a padlástérbe került) - utoljára pedig a múlt század végén készült K-i karzattal az alsó részét tették tönkre, a karzattartó vasgerendát a lefaragott szentségfülkén át vezetve a falba.
+Ennek a gótikus építési korszaknak a nyoma az É-i falon levő '''homokkő szentségfülke''' maradványa, melyet először lefaragtak, majd a barokk boltozattal részben eltakarták (hogy a '''''keresztvirág lenyomata''''' már a padlástérbe került) - utoljára pedig a múlt század végén készült K-i karzattal az alsó részét tették tönkre, a karzattartó vasgerendát a lefaragott szentségfülkén át vezetve a falba.
 <center>
 <gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 <center>'''Írta: Faust Gyula'''</center>
-==Kezdetek==
+=Kezdetek=
 [[Balatonalmádi]], ahogy Fűzfővel határos Vörösberény is Pannonia őskor óta lakott helye. Közelünkben az Öreghegyen egy neolitikumi szerpentin kőből készült (5000 - 3300 éves) balta került elő.<ref>Vö.: Balatonalmádi és Vörösberény Története, Almádiért Alapítvány, Balatonalmádi, 1995. 102 p.</ref> A rézkor (Kr.e. 3300 – 2000) két települését a mai Liszt Ferenc utcában és Budataván találjuk.<ref>Vö.: Balatonalmádi és Vörösberény Története, Almádiért Alapítvány, Balatonalmádi, 1995. 103 p.</ref>  A szintén Vörösberényi részen található Kun-földekről pedig bronzkori (Kr.e. 2000 - 800) edények kerültek napfényre.<ref>Uo. p. 102-103.</ref>  A napvilágot látott emlékanyag arra enged következtetnünk, hogy a Balaton eme part menti sávját az őskoron belül az úgynevezett bronzkori mészbetétes kultúra idejében lakták a legsűrűbben.<ref>Vö.: Uo. 102 p.</ref>
@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 decemberében szőlő aláforgatásakor nagy mennyiségű római kori edénytöredéket találtak.</ref> Bodor telkén építkezés közben falakat találtak. Innen került elő egy IV. sz.-i vörös homokkőből faragott, leveles oszlopfő, amelynek négy oldalán maszkos emberfő helyezkedik el. Az egyik oldalán az emberfőtől balra egy kutya és egy nyúl domborműves alakja látható.<ref>Veszprém Megyei Régészeti Topográfiája, Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. 262. p.</ref> A Lokhegyen előkerült sírok mind IV. sz.-iak, így feltételezhetjük, hogy a IV. sz.-ban nagy kiterjedésű római temető feküdt itt, amely szorosan a településhez kapcsolódott.<ref>Veszprém Megyei Régészeti Topográfiája, Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. 262. p.</ref>
-===Átmenet a római korból az avar illetve Árpád korba===
+==Átmenet a római korból az avar illetve Árpád korba==
 A Lokhegy K-i oldalának alján római telepnyomokat találtak, Az ott gyűjtött cserepek közt a késő római, piros festésű kancsó töredék, szürke, fésűs-díszítésű oldaltöredékek között Árpádkori cserép is volt.<ref>Veszprém Megyei Régészeti Topográfiája, Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. 263. p.</ref>  1911-ben a Plank–féle telken előkerült római temető felett Laczkó Dezső avar sírokat talált.<ref>Balatonalmádi Városi Önkormányzat 16/2005. (VII.7.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.</ref>  '''Németh Péter''' az „Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből” munkájában állapítja meg a következőket: „A késő avarkori telepek helyén gyűjtött leletanyag nem egy esetben az Árpád-korral zárul, ami egyben továbbélést is jelenthet.”<ref>Németh Péter: Újabb avar kori leletek a történeti Veszprém megyéből, 157. p.</ref> Valószínűnek tartom, hogy Balatonalmádi-Vörösberény esetében ez az átmenet igaz nem csak az avar-Árpádkor, hanem korábbi római-avarkor átmenetére is.