Vörösberényi plébániatemplom - Laptörténet

Fdanko, 2024. június 25., 08:26-n

2024-06-25T08:26:51Z

Fdanko, 2024. június 25., 08:25-n

2024-06-25T08:25:09Z

Pszollas, 2018. április 26., 09:21-n

2018-04-26T09:21:38Z

Fdanko, 2018. április 25., 16:56-n

2018-04-25T16:56:03Z

Fdanko, 2018. április 25., 16:55-n

2018-04-25T16:55:29Z

Fdanko, 2017. október 5., 16:10-n

2017-10-05T16:10:59Z

Pszollas: /* Története */

2015-08-04T12:05:31Z

‎Története

Pszollas, 2015. augusztus 4., 11:33-n

2015-08-04T11:33:14Z

Fdanko, 2015. május 15., 14:13-n

2015-05-15T14:13:50Z

Fdanko, 2015. május 15., 14:13-n

2015-05-15T14:13:20Z

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 }}
 = Története  =
-A vörösberényi Szent Ignác templom története egészen a török időkig nyúlik vissza. A török elől Körmendre menekült [https://lexikon.katolikus.hu/V/veszprémvölgyi%20apácák%20kolostora.html] birtoka volt a mai Vörösberény területe, az apácarend XVII. század elején megszűnt, s gazdátlanul maradt birtokaik kezelését [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd király] 1625. május 15-én [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dallos_Mikl%C3%B3s Dallos Miklós] győri püspökre bízta, aki betegségére hivatkozva a megbízásáról már 1629-ben lemondott. Ekkor királyi parancsra [http://www.vek.veszprem.hu/?page_id=142 Sennyei István] veszprémi püspök lett a birtokok gondozója, majd 1631-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_P%C3%A1l Dávid Pál], ugyancsak veszprémi püspök.
+A vörösberényi Szent Ignác templom története egészen a török időkig nyúlik vissza. A török elől Körmendre menekült [https://lexikon.katolikus.hu/V/veszprémvölgyi%20apácák%20kolostora.html veszprémvölgyi apácák] birtoka volt a mai Vörösberény területe, az apácarend XVII. század elején megszűnt, s gazdátlanul maradt birtokaik kezelését [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd király] 1625. május 15-én [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dallos_Mikl%C3%B3s Dallos Miklós] győri püspökre bízta, aki betegségére hivatkozva a megbízásáról már 1629-ben lemondott. Ekkor királyi parancsra [http://www.vek.veszprem.hu/?page_id=142 Sennyei István] veszprémi püspök lett a birtokok gondozója, majd 1631-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_P%C3%A1l Dávid Pál], ugyancsak veszprémi püspök.
 II. Ferdinánd 1626. augusztus 5-én felszólította Dallos Miklóst, hogy telepítse székvárosába a [http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=1869 jezsuitákat] azzal a céllal, hogy ott az ifjúság nevelésére gimnáziumot létesítsenek. Ennek anyagi támogatására nekik adta a a megszűnt apáca rend  birtokait, amelyek a következő községekben feküdtek: Vörösberény, Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor (Kenesétől északnyugatra) és Balatonfőkajár. Kisebb birtokok voltak még Veszprémben a hajdani kolostor körül, Padragon, Vámoson és Körmenden.

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 }}
 = Története  =
-A vörösberényi Szent Ignác templom története egészen a török időkig nyúlik vissza. A török elől Körmendre menekült [http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_veszpremvolgyi_kivaltsaglevel.html veszprémvölgyi apácák] birtoka volt a mai Vörösberény területe, az apácarend XVII. század elején megszűnt, s gazdátlanul maradt birtokaik kezelését [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd király] 1625. május 15-én [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dallos_Mikl%C3%B3s Dallos Miklós] győri püspökre bízta, aki betegségére hivatkozva a megbízásáról már 1629-ben lemondott. Ekkor királyi parancsra [http://www.vek.veszprem.hu/?page_id=142 Sennyei István] veszprémi püspök lett a birtokok gondozója, majd 1631-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_P%C3%A1l Dávid Pál], ugyancsak veszprémi püspök.
+A vörösberényi Szent Ignác templom története egészen a török időkig nyúlik vissza. A török elől Körmendre menekült [https://lexikon.katolikus.hu/V/veszprémvölgyi%20apácák%20kolostora.html] birtoka volt a mai Vörösberény területe, az apácarend XVII. század elején megszűnt, s gazdátlanul maradt birtokaik kezelését [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd király] 1625. május 15-én [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dallos_Mikl%C3%B3s Dallos Miklós] győri püspökre bízta, aki betegségére hivatkozva a megbízásáról már 1629-ben lemondott. Ekkor királyi parancsra [http://www.vek.veszprem.hu/?page_id=142 Sennyei István] veszprémi püspök lett a birtokok gondozója, majd 1631-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_P%C3%A1l Dávid Pál], ugyancsak veszprémi püspök.
 II. Ferdinánd 1626. augusztus 5-én felszólította Dallos Miklóst, hogy telepítse székvárosába a [http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=1869 jezsuitákat] azzal a céllal, hogy ott az ifjúság nevelésére gimnáziumot létesítsenek. Ennek anyagi támogatására nekik adta a a megszűnt apáca rend  birtokait, amelyek a következő községekben feküdtek: Vörösberény, Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor (Kenesétől északnyugatra) és Balatonfőkajár. Kisebb birtokok voltak még Veszprémben a hajdani kolostor körül, Padragon, Vámoson és Körmenden.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-{{Epitett oroksog lap|szöveg=
+{{Epitett orokseg lap|szöveg=
 {{InfoboxÉpület
 |cím=Loyolai Szent Ignác templom

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 |felújítva=1979
 }}
-== Története  ==
+= Története  =
 A vörösberényi Szent Ignác templom története egészen a török időkig nyúlik vissza. A török elől Körmendre menekült [http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_veszpremvolgyi_kivaltsaglevel.html veszprémvölgyi apácák] birtoka volt a mai Vörösberény területe, az apácarend XVII. század elején megszűnt, s gazdátlanul maradt birtokaik kezelését [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd király] 1625. május 15-én [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dallos_Mikl%C3%B3s Dallos Miklós] győri püspökre bízta, aki betegségére hivatkozva a megbízásáról már 1629-ben lemondott. Ekkor királyi parancsra [http://www.vek.veszprem.hu/?page_id=142 Sennyei István] veszprémi püspök lett a birtokok gondozója, majd 1631-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_P%C3%A1l Dávid Pál], ugyancsak veszprémi püspök.
@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 A templom 1777-1779 között épült, ünnepélyes felszentelése 1779. október 15-én volt. [[Image:Templom bereny.jpg|thumb|right|300px]]
-== A templom belseje  ==
+= A templom belseje  =
 A templom belsejéről készült [http://www.digicart.hu/vs_photos/krpano/szt-ignac-i.html panorámafotó]
@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 A már a múlt század végén is elhanyagolt, szerkezetileg rossz állapotú templom falai az 1940-es években megrepedtek, ezért a déli oldalára támpilléreket építettek. Az Országos Műemléki Felügyelet 1965-ben Pusztai Ilona építész és Voit Pál irányításával kezdte meg a restaurálási munkálatokat. Több mint tízéves gondos munka után kívül és belül teljesen felújítva ünnepelte a Balaton-felvidék egyik legszebb temploma kétszáz éves jubileumát 1979-ben.
-== Felhasznált irodalom  ==
+= Felhasznált irodalom  =
 *Horváth József: Vörösberény története. Balatonalmádi Város Önkormányzata, 2001. 167 p.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-__NOTOC__
+{{Epitett oroksog lap|szöveg=
-<div style="float:left;display:block;border:1px solid #aaa;vertical-align: top;width:100%; background-color:#FFF5EE;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
-<!-- ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG -->
-−
-<h2 style="padding:3px; background:#a03122; color:#fff; text-align:center; font-weight:bold; font-size:140%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség</h2>
-<div style="float:right;margin-left:0.7em;margin-right:0.7em">
-</div>
 {{InfoboxÉpület
 |cím=Loyolai Szent Ignác templom
@@ 45. sor: / 39. sor: @@
 *Horváth József: Vörösberény plébániatemplom. In: Balatonalmádi és Vörösberény története. 1995. 247-260 p.
 *Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, OMH. 1993. 276 p.
-</div>
+}}
 [[Category:Egyházi_épületek]] [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 A vörösberényi Szent Ignác templom története egészen a török időkig nyúlik vissza. A török elől Körmendre menekült [http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_veszpremvolgyi_kivaltsaglevel.html veszprémvölgyi apácák] birtoka volt a mai Vörösberény területe, az apácarend XVII. század elején megszűnt, s gazdátlanul maradt birtokaik kezelését [http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly II. Ferdinánd király] 1625. május 15-én [http://hu.wikipedia.org/wiki/Dallos_Mikl%C3%B3s Dallos Miklós] győri püspökre bízta, aki betegségére hivatkozva a megbízásáról már 1629-ben lemondott. Ekkor királyi parancsra [http://www.vek.veszprem.hu/?page_id=142 Sennyei István] veszprémi püspök lett a birtokok gondozója, majd 1631-ben [http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1vid_P%C3%A1l Dávid Pál], ugyancsak veszprémi püspök.
-II. Ferdinánd 1626. augusztus 5-én felszólította Dallos Miklóst, hogy telepítse székvárosába a [http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=1869 jezsuitákat] azzal a céllal, hogy ott az ifjúság nevelésére gimnáziumot létesítsenek. Ennek anyagi támogatására nekik adta a kihalt apácák birtokait, amelyek a következő községekben feküdtek: Vörösberény, Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor (Kenesétől északnyugatra) és Balatonfőkajár. Kisebb birtokok voltak még Veszprémben a hajdani kolostor körül, Padragon, Vámoson és Körmenden.
+II. Ferdinánd 1626. augusztus 5-én felszólította Dallos Miklóst, hogy telepítse székvárosába a [http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=1869 jezsuitákat] azzal a céllal, hogy ott az ifjúság nevelésére gimnáziumot létesítsenek. Ennek anyagi támogatására nekik adta a a megszűnt apáca rend  birtokait, amelyek a következő községekben feküdtek: Vörösberény, Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor (Kenesétől északnyugatra) és Balatonfőkajár. Kisebb birtokok voltak még Veszprémben a hajdani kolostor körül, Padragon, Vámoson és Körmenden.
 [[Image:Sztignac-fent.jpg|thumb|left|360px]]
 A török hódoltság miatt az új birtokosok nem sok hasznát vették az adománynak. Miután az megszűnt a katolikus megújhodás harcos szerzetesrendjének első dolga volt, hogy jobbágyközségeikben helyreállítsák a katolikus vallás gyakorlatát hiszen a török idők alatt az egész környék szinte teljesen protestánssá lett, a katolikus templomokat is ők vették használatba. Országszerte százados harc kezdődött, ami a következő évtizedekben falunkat sem kerülte el. A jezsuiták az [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14153 1606-os bécsi béke] vallásügyi cikkelyére és földesúri hatalmukra hivatkozva 1700. június 16-án császári katonaság segítségével visszafoglalták a reformátusoktól a vörösberényi, [[Erődített Református Templom|Árpád-kori katolikus templomot]]. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban újra református kézre került. A [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1ri_b%C3%A9ke szatmári béke] után, a jezsuiták ismét mozgolódni kezdtek a templom visszaszerzése érdekében. Évtizedekig tartó kérvényezés, kivizsgálás és királyi döntés után mégis minden maradt a régiben. Ezért a községben tartózkodó szerzetesek 1748-ban egy kis kápolnát építettek, hogy misézőhelyet biztosítsanak maguknak és a katolikus híveknek. A Kápolna boltozott szentélye ma is áll, a mai templom Szent Sír-kápolnája. A hajó annak idején fából készült, és ugyancsak fából építették kicsiny tornyocskáját. 1773. július 13-án megtörtént a jezsuita rend eltörlése, s ezzel nyugvópontra jutott a sok évtizedes harc. A reformátusok ettől fogva birtokolják a falu [[Erődített Református Templom|középkori templomát]].
@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 A feloszlatott jezsuita rend birtokait a Királyi Kamara vette kezelésbe, melyekből 1780-ban a Tanulmányi Alap létesült. Az alap a vörösberényi gazdasági központban továbbra is megtartotta az utolsó jezsuita jószágkormányzót, [http://mek.niif.hu/01900/01902/html/index864.html Buffleur Gáspár]t, egész nyugdíjazásáig, 1781-ig. Az ő nevéhez fűződik az új, díszes barokk templom megépítése. Biztosra vehető, hogy már a feloszlatás előtt készültek tervek az építendő templomról. Erre utal a diadalív freskóján látható tervrajz, mely a templommal egybeépült kolostort háromszárnyúnak ábrázolja, holott a feloszlatásig csupán két - ma is meglévő - szárnya épült meg.
 A templom 1777-1779 között épült, ünnepélyes felszentelése 1779. október 15-én volt. [[Image:Templom bereny.jpg|thumb|right|300px]]
 == A templom belseje  ==

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 II. Ferdinánd 1626. augusztus 5-én felszólította Dallos Miklóst, hogy telepítse székvárosába a [http://www.jezsuita.hu/main.php?folderID=1869 jezsuitákat] azzal a céllal, hogy ott az ifjúság nevelésére gimnáziumot létesítsenek. Ennek anyagi támogatására nekik adta a kihalt apácák birtokait, amelyek a következő községekben feküdtek: Vörösberény, Kenese, Máma (a mai Balatonfűzfő), Sándor (Kenesétől északnyugatra) és Balatonfőkajár. Kisebb birtokok voltak még Veszprémben a hajdani kolostor körül, Padragon, Vámoson és Körmenden.
-[[Image:Sztignac-fent.jpg|thumb|left|300px]]
+[[Image:Sztignac-fent.jpg|thumb|left|350px]]
 A török hódoltság miatt az új birtokosok nem sok hasznát vették az adománynak. Miután az megszűnt a katolikus megújhodás harcos szerzetesrendjének első dolga volt, hogy jobbágyközségeikben helyreállítsák a katolikus vallás gyakorlatát hiszen a török idők alatt az egész környék szinte teljesen protestánssá lett, a katolikus templomokat is ők vették használatba. Országszerte százados harc kezdődött, ami a következő évtizedekben falunkat sem kerülte el. A jezsuiták az [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=14153 1606-os bécsi béke] vallásügyi cikkelyére és földesúri hatalmukra hivatkozva 1700. június 16-án császári katonaság segítségével visszafoglalták a reformátusoktól a vörösberényi, [[Erődített Református Templom|Árpád-kori katolikus templomot]]. A Rákóczi-szabadságharc idején azonban újra református kézre került. A [http://hu.wikipedia.org/wiki/Szatm%C3%A1ri_b%C3%A9ke szatmári béke] után, a jezsuiták ismét mozgolódni kezdtek a templom visszaszerzése érdekében. Évtizedekig tartó kérvényezés, kivizsgálás és királyi döntés után mégis minden maradt a régiben. Ezért a községben tartózkodó szerzetesek 1748-ban egy kis kápolnát építettek, hogy misézőhelyet biztosítsanak maguknak és a katolikus híveknek. A Kápolna boltozott szentélye ma is áll, a mai templom Szent Sír-kápolnája. A hajó annak idején fából készült, és ugyancsak fából építették kicsiny tornyocskáját. 1773. július 13-án megtörtént a jezsuita rend eltörlése, s ezzel nyugvópontra jutott a sok évtizedes harc. A reformátusok ettől fogva birtokolják a falu [[Erődített Református Templom|középkori templomát]].