Vajkai Aurél munkássága - Laptörténet

Fdanko, 2016. június 7., 10:27-n

2016-06-07T10:27:41Z

Fdanko, 2016. június 7., 10:27-n

2016-06-07T10:27:21Z

Fdanko, 2016. május 12., 15:18-n

2016-05-12T15:18:05Z

Fdanko: /* Kapcsolódó szócikkek */

2016-05-12T14:29:25Z

‎Kapcsolódó szócikkek

Fdanko, 2016. május 12., 14:28-n

2016-05-12T14:28:39Z

Fdanko, 2016. május 12., 14:28-n

2016-05-12T14:28:05Z

Fdanko, 2016. május 12., 14:27-n

2016-05-12T14:27:54Z

Fdanko: /* Kapcsolodó szócikkek */

2016-05-12T14:25:35Z

‎Kapcsolodó szócikkek

Fdanko, 2016. május 12., 14:25-n

2016-05-12T14:25:15Z

Fdanko, 2016. május 12., 14:19-n

2016-05-12T14:19:10Z

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 |kép=Vajkai.jpg
 |település=Kolozsvár
-|dátum=1903. 05. 14.
+|dátum=1903.05.14.
 |elhunyt=Budapest
-|halálozási idő=1987. 11. 29.
+|halálozási idő=1987.11.29.
 |foglalkozása=etnográfus, író, orvos
 }}

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 |kép=Vajkai.jpg
 |település=Kolozsvár
-|dátum=1903. május 14.
+|dátum=1903. 05. 14.
 |elhunyt=Budapest
-|halálozási idő=1987. november 29.
+|halálozási idő=1987. 11. 29.
 |foglalkozása=etnográfus, író, orvos
 }}

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Vajkai Aurél]] - Veszprém megyei életrajzi lexikon
 *[[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]]

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 }}
 ==Kapcsolódó szócikkek==
-*[[Vajkai Aurél]]
+*[[Vajkai Aurél]] - Veszprém megyei életrajzi lexikon
 *[[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]]

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 ==Kapcsolódó szócikkek==
 *[[Vajkai Aurél]]
-*[[*Vajkai Aurél és Balatonalmádi]]
+*[[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]]
 </div>
 [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 |határozat=1/2014. (II. 24.) VÉBH  sz.
 }}
 </div>
 [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 </div>
-Kolozsváron született 1903. május 14-én és Kassán nevelkedett. Itt tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán szerzett oklevelet 1927-ben. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939–1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941–1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. 1987. november 29-én hunyt el Budapesten, végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik, ahol 1996 óta utca viseli a nevét.
+Kolozsváron született 1903. május 14-én és Kassán nevelkedett. Itt tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán szerzett oklevelet 1927-ben. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. 1987. november 29-én hunyt el Budapesten, végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik, ahol 1996 óta utca viseli a nevét.
 Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott.
-Veszprém megye néprajzával ma sem foglalkozhat komolyan senki sem addig, amíg nem ismeri Vajkai Aurél „Néprajzkutatás Veszprém megyében” (1978) című tanulmányát. Ebben a komoly előtanulmányokon nyugvó munkában rövid történeti áttekintést követően ismertette a térséggel foglalkozó utazók, kutatók ide vonatkozó munkáinak, megállapításainak lényegét, majd a néprajz részterületeit vette sorra. Végül összefoglalta a térségre vonatkozó néprajzi jellemzőket, foglalkozott a velük kapcsolatos helyi vonatkozású kutatásokkal, feldolgozásokkal és minden részfejezet végén kimerítő bibliográfiát adott a témára vonatkozóan.
+Veszprém megye néprajzával ma sem foglalkozhat komolyan senki sem addig, amíg nem ismeri [[Vajkai Aurél]] „Néprajzkutatás Veszprém megyében” (1978) című tanulmányát. Ebben a komoly előtanulmányokon nyugvó munkában rövid történeti áttekintést követően ismertette a térséggel foglalkozó utazók, kutatók ide vonatkozó munkáinak, megállapításainak lényegét, majd a néprajz részterületeit vette sorra. Végül összefoglalta a térségre vonatkozó néprajzi jellemzőket, foglalkozott a velük kapcsolatos helyi vonatkozású kutatásokkal, feldolgozásokkal és minden részfejezet végén kimerítő bibliográfiát adott a témára vonatkozóan.
 A város emléktáblával tisztelgett munkássága előtt.