Vendéglátás kezdetei Almádiban (I. rész) - Laptörténet

Fdanko, 2017. március 14., 17:05-n

2017-03-14T17:05:37Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-13T17:42:25Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 3., 17:17-n

2013-04-03T17:17:26Z

Fdanko, 2013. április 2., 16:31-n

2013-04-02T16:31:27Z

Fdanko, 2011. november 14., 16:32-n

2011-11-14T16:32:32Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta:Schildmayer Ferenc Egy üdülőhelyen a vendégek kiszolgálása alapvető fontosságú, ezért érdemes ilyen szempontok alapján áttekinteni...”

2011-09-27T13:26:35Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta:Schildmayer Ferenc</center> Egy üdülőhelyen a vendégek kiszolgálása alapvető fontosságú, ezért érdemes ilyen szempontok alapján áttekinteni...”

Új lap

<center>Írta:[[Schildmayer Ferenc]]</center>

Egy üdülőhelyen a vendégek kiszolgálása alapvető fontosságú, ezért érdemes ilyen szempontok alapján áttekinteni Almádi településtörténetét.

Az 1700-as évek közepén Almádiban két csárda létezett amelyekben kereskedés is folyt, de igen szűk „választékkal“, miután a leírások kocsmának nevezik őket, leginkább borméréssel foglalkoztak.

A legkorábbi ilyen adat 1740-ből származik, amikor a „Felső Csárda“ (Pinkóci csárda) helyén akkor álló épületben bormérést is folytattak. Későbbi adatok szerint a bor mellett húst is árusítottak, amiről 1806-ból fennmaradt hegymesteri jegyzőkönyv tanúskodik, amiben „az Almádi mészáros zsidóval szembeni“ tartozásról esik szó. Ez a jegyzőkönyv egy, az Almádi hegyen elhalálozott szőlőbirtokos hagyatékának rendezésére vonatkozik. Ekkor a csárda bérlője a szentkirályszabadjai lakós Simon Jakab volt, aki húskimérést is folytatott. Itt szükséges megemlíteni, hogy Simon Jakab iskolázott ember lehetett, mert mind latin, mind héber betűkkel aláírta a szerződést, pedig abban az időben még elég kevés volt az írástudó ember.

[[Image:1858_térképrészlet.jpg|thumb|Térképrészlet az 1858 évi felmérésből]]

1813 március 14-én ugyancsak vele kötött szerződést a Felső csárda bérletére öt évre a veszprémi káptalan. Abérletbe beletartozott a borkimérés, mészárszék és a pálinkaégetés (ma: pálinkafőzés). Erre igény volt, amit a szerződés első pontja így határozott meg. ''„Köteles lészen az árendátor (bérlő) a bornak és húsnak kimérésében igaz mértékkel élni és a szőlőbirtokosokra nézve minden üdőben, de leginkább munka üdején alkalmatos elegendő húst tartani...“''.

Nemes Fejes Sándor vörösberényi mészárossal 1834 és 1844 között több szerződést kötött a veszprémi káptalan a Felső csárda bérletére, amelyek szerint köteles volt a ''„szőlőbirtokosokat mindenkor jó marha és birka húsokkal tartani, a csárdánál való székben árulni vagy méretni“''. Hasonló tartalmú szerződéseket kötött a veszprémi káptalan az Alsó csárda bérletére is.

Az 1870-80-as évektől kezdve számos nyaraló épült, következésképpen mind több nyaralóvendég tartózkodott Almádiban. A helyi lapokban egyre több hírt olvashatunk arról, hogy hol milyen bolt, vagy vendéglő nyílik a településen.

1882 február 22-i hír szerint ''„Brasil az új vendéglős már berendezte üzletét a Roboz-féle hajlékban s ott hűvös verandát s tekepályát is létesített. Bora jó s ételei is kifogástalanok minőségre és árra nézve is.“'' A bor és hús árusítás megoldottnak látszik már az 1800-as évek eleje óta, viszont a század vége felé egyre inkább hiányzott egy igazi vendéglő, ahol szórakozni is lehet. AHattyú vendéglő 1883-ban történt megnyitásával már rendelkezésre állt egy ilyen létesítmény, aminek néhány év alatt lezajlott bővítése az akkori időknek megfelelő színvonalú, nagyteremmel (gyógyterem) is rendelkező vendéglátó helye lett.

Állandó hiányként említik és szorgalmazzák a helyi lapok egy bolt, vagy fűszerüzlet megnyitását, ugyanis boron és húson kívül sok minden egyébre is szüksége van a vendégnek. Egy-egy újsághír tesz említést különböző boltok megnyitásáról. Például a Veszprémi Független Hírlap 1884 június 28-i híradás arról szól hogy ''„Keresztes József kereskedő egy fiókkereskedés felállítását tervezi Almádiban! Nagy hiányt pótolna!“''

1884 július 19-én ugyancsak a fent említett hetilapban olvashatjuk ''„Napi piac lesz Almádiban a jövő vasárnaptól kezdve. Vörösberény hatósága kihirdette, az élelmiszereket árusító asszonyok kötelesek az Almádi kápolna terén áruikat forgalomba hozni. Sok panaszt szüntet meg ez a rendelet.“''

1885 május 27-én a Veszprémi Független Hírlapban megjelent rövid híradás szerint ''Varjas Lajos jóhírű veszprémi borbély, fodrász-borbély üzletet nyitott Almádiban a Roboz-féle hajlékban.“'' Ezzel a szolgáltatások is megindultak Almádiban, ami nyilván szükséges volt egy felfejlődő üdülőhelyen.

1886 május 25-én megjelent egy újabb híradás amelyik így szól: ''„Boltnyitás Almádiban. A fürdő bérház melletti új épületben dohánytőzsdével ''(trafik)'' egybekötött fűszer, rövidárú kereskedést nyitottam. Göde Ede“''

Meg kell jegyezni , hogy a többször említett Roboz-féle birtok (a mai Árnyas Panzió helyén volt) megvásárlásával az Almádi Fürdő Rt. megszerezte a Hattyú vendéglő számára vásárolt Huber-féle szőlővel közvetlen szomszédos területet, amit ezt a mellékelt térképrészlet is tanúsít. Ezzel összefügg az 1885 április 4-én, fenti hetilapban megjelent hír, miszerint ''„Androsits Imre járási útbiztos a Roboz birtokon át most vezetteti a Remete patakot az újonásott mederbe.“'' Göde Ede boltja az Árnyas panzióval szemben, ma is álló épületben volt, a Bajcsy-Zsilinszky úton.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 11. sz. 2. o.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 33. sor: / 33. sor: @@
 ==Forrás==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 11. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2001/UAU_2001_11.pdf 2001. (13. évf.) 11. sz. 2. p.]
 {{DEFAULTSORT:Vendeglatas kezdetei Almadiban 1.}}
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]]
 [[Category:Balatonalmádi]]

←Régebbi változat		A lap 2013. április 3., 17:17-kori változata
26. sor:		26. sor:

	Meg kell jegyezni , hogy a többször említett Roboz-féle birtok (a mai Árnyas Panzió helyén volt) megvásárlásával az Almádi Fürdő Rt. megszerezte a Hattyú vendéglő számára vásárolt Huber-féle szőlővel közvetlen szomszédos területet, amit ezt a mellékelt térképrészlet is tanúsít. Ezzel összefügg az 1885 április 4-én, fenti hetilapban megjelent hír, miszerint ''„Androsits Imre járási útbiztos a Roboz birtokon át most vezetteti a Remete patakot az újonásott mederbe.“'' Göde Ede boltja az Árnyas panzióval szemben, ma is álló épületben volt, a Bajcsy-Zsilinszky úton.		Meg kell jegyezni , hogy a többször említett Roboz-féle birtok (a mai Árnyas Panzió helyén volt) megvásárlásával az Almádi Fürdő Rt. megszerezte a Hattyú vendéglő számára vásárolt Huber-féle szőlővel közvetlen szomszédos területet, amit ezt a mellékelt térképrészlet is tanúsít. Ezzel összefügg az 1885 április 4-én, fenti hetilapban megjelent hír, miszerint ''„Androsits Imre járási útbiztos a Roboz birtokon át most vezetteti a Remete patakot az újonásott mederbe.“'' Göde Ede boltja az Árnyas panzióval szemben, ma is álló épületben volt, a Bajcsy-Zsilinszky úton.
		+
		+	==Kapcsolódó cikkek==
		+	*[[A vendéglátás kezdetei Almádiban (II. rész)]]
		+	*[[A vendéglátás kezdetei Almádiban (III. rész)]]

	==Forrás==		==Forrás==

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 A legkorábbi ilyen adat 1740-ből származik, amikor a „Felső Csárda“ (Pinkóci csárda) helyén akkor álló épületben bormérést is folytattak. Későbbi adatok szerint a bor mellett húst is árusítottak, amiről 1806-ból fennmaradt hegymesteri jegyzőkönyv tanúskodik, amiben „az Almádi mészáros zsidóval szembeni“ tartozásról esik szó. Ez a jegyzőkönyv egy, az Almádi hegyen elhalálozott szőlőbirtokos hagyatékának rendezésére vonatkozik. Ekkor a csárda bérlője a szentkirályszabadjai lakós Simon Jakab volt, aki húskimérést is folytatott. Itt szükséges megemlíteni, hogy Simon Jakab iskolázott ember lehetett, mert mind latin, mind héber betűkkel aláírta a szerződést, pedig abban az időben még elég kevés volt az írástudó ember.
-[[Image:1858_térképrészlet.jpg|thumb|Térképrészlet az 1858 évi felmérésből]]
+[[Image:1858_terkepreszlet.jpg|thumb|Térképrészlet az 1858 évi felmérésből]]
 március 14-én ugyancsak vele kötött szerződést a Felső csárda bérletére öt évre a veszprémi káptalan. Abérletbe beletartozott a borkimérés, mészárszék és a pálinkaégetés (ma: pálinkafőzés). Erre igény volt, amit a szerződés első pontja így határozott meg. ''„Köteles lészen az árendátor (bérlő) a bornak és húsnak kimérésében igaz mértékkel élni és a szőlőbirtokosokra nézve minden üdőben, de leginkább munka üdején alkalmatos elegendő húst tartani...“''.

@@ 31. sor: / 31. sor: @@
 [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2001. (13. évf.) 11. sz. 2. o.
 [[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]