﻿<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Walla_G%C3%A9za</id>
		<title>Walla Géza - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Walla_G%C3%A9za"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Walla_G%C3%A9za&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-17T05:30:31Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.24.1</generator>

	<entry>
		<id>https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Walla_G%C3%A9za&amp;diff=26032&amp;oldid=prev</id>
		<title>Benczikne: Új oldal, tartalma: „Walla Géza, tündérmajori földbirtokos 1864-1924  =Élete= A Walla család tagjainak Zirc környékén két helyen is volt birtokuk. Walla Gyula és családja Kardos…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://balatonalmadi.helyismeret.hu/index.php?title=Walla_G%C3%A9za&amp;diff=26032&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2019-07-17T13:44:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „Walla Géza, tündérmajori földbirtokos 1864-1924  =Élete= A Walla család tagjainak Zirc környékén két helyen is volt birtokuk. Walla Gyula és családja Kardos…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;Walla Géza, tündérmajori földbirtokos 1864-1924&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Élete=&lt;br /&gt;
A Walla család tagjainak Zirc környékén két helyen is volt birtokuk. Walla Gyula és családja Kardosréten, Walla Géza, majd unokaöccse Walla Ferenc pedig Tündérmajorban volt birtokos. Olasz eredetű család, nemességet a 17. században kaptak. Nemesi címereslevelüket 1656-ban Trencsénben hirdették ki. A család leghíresebb tagja dr. Walla Ferenc (1813-1870) híres orvosprofesszor, a Rókus kórház szülész orvosa, Szendrey Júliának is nőorvosa volt. Disszertációjának címe: Értekezés a tetszhalálról. Pest, 1840. Öt fia született: Ferenc (1856) numizmatikus, tanár Bécsben, Gyula (1857) okleveles gazda Kardosréten, László (1859) katonatiszt, birtokos Pápán, Géza (1864) a későbbi tündérmajori földbirtokos, Béla (1866) szülész-nőgyógyász Pesten. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tündérmajor eredetileg a gróf Esterházy család cseszneki ágának tulajdona volt, egy vadászházuk állt a majorban. A 19. század végén Hilbert Ferenc (1849-1919) győri mészáros és sertéskereskedőhöz került a majorság, aki sertéshízlalással is foglalkozott. A Zirc és Vidéke 1908 tavaszán hírül adta, hogy Hilbert Ferenc földbirtokos parcellázta a területet, 68 magyar család érkezett ide Bács megyéből, Adáról és Moholról, akik később Borzaváron is letelepedtek. Hilbert a tisztilakot 6 hold földdel a tanító számára megtartotta. 1909 tavaszán a birtokot báró Vay Imre pozsonyi lakos, földbirtokos vette meg, aki néhány nappal később autóbalesetben meghalt. Így került a birtok a nórápi nagybérlő, Walla Géza, és apósa, Chmell Gusztáv tulajdonába.&lt;br /&gt;
Walla Géza a középiskolát Bécsben, a Teréziánumban végezte, majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. Itt szerezte meg az alapját annak a tudásnak, amivel a tündérmajori birtokát modern gazdasággá tette. &lt;br /&gt;
29 évesen megnősült, felesége a budapesti Chmell patríciuscsalád szép, fiatal 18 éves lánya, Chmell Margit lett. A tragédia a nászúton következett be, a Budapesti Hírlap 1893. február 25-i számában „A nászút halottja” címmel számol be az eseményről. A házasság harmadik hetében egy bécsi fogadóban véletlen tűzvész áldozata lett a fiatalasszony, hajsütés közben könnyű reggeli ruhája lángra kapott, nem tudtak segíteni rajta. Walla Géza többé nem nősült meg, örököse, és a tündéri birtok tulajdonosa unokaöccse, Walla Ferenc lett. &lt;br /&gt;
Walla Géza 1894-től katonai szolgálatot teljesített, honvédhuszár hadnagy lett. 1897-ben a nórápi gazdaságot bérelte, és az ezredéves kiállításon jó termelésért kiállítási érmet nyert. 1909. szeptemberben a Budapesti Hírlap tudósít arról, hogy a „Zirc közelében fekvő Tündérmajor Chmell Gusztáv kereskedelmi tanácsos, és ennek veje, Walla Géza birtokába szállt át.”Chmell Gusztáv jómódú ember volt, Budapesten, a Belgrád rakparton lévő üzletében Bösendorfer zongorákkal kereskedett. Volt anyagi alapja annak, hogy a birtokot modernizálják, kiépítsék. Már 1911-ben arról ír a zirci helyi lap, hogy Tündérmajorban felépült a szeszgyár. De épült magtár, istállók, és cselédlakások is. Walla Géza kezdte az egykori vadászlakot kibővíteni, a jelenlegi kúria építésével. Tündérmajort mintagazdasággá fejlesztette. Ritkaság és érték, hogy az egykori teljes majorság minden épülete a mai napig áll.&lt;br /&gt;
Walla Géza nemcsak a gazdasággal törődött, a kultúra is fontos volt számára. A Veszprémi Múzeumot lelkesen támogatta, a Tündérmajor területén talált halomsírok leleteit, és más őskori csontleleteket is ajándékozott a múzeumnak 1911-ben.&lt;br /&gt;
„A felsőtündéri népiskola” címmel cikk jelent meg a Köztelek c. lap 1916. december 23-i számában. Ebben méltatják Walla Géza földbirtokos érdemeit, aki 1915 nyarán, tehát a világháború alatt építtette a kettős célú épületet. Kommer József fővárosi műépítész tervei alapján egyrészt iskolát építettek 28 gyerek részére, de ha a tanterem dobogója mögötti szép faragott fakeretű ajtót kinyitották, a mögötte elhelyezett oltárt láthatóvá vált, és az iskola átalakult kápolnává. Walla Géza Báor Margit tanítónőt alkalmazta, aki az 1-4. osztályt, és az ismétlő osztályosokat is tanította, igazi kultúrmunkát is végzett. A kápolnát néhány éve példamutatóan felújították.&lt;br /&gt;
A major gazdasága is mintaszerű volt. Modern gépeket vásárolt, az Astra gázeke faszénnel működött. Tagja volt a Veszprém megyei Talajművelő Rt-nek, ami mezőgazdasági gépek beszerzésével, javításával és üzemben tartásával foglalkozott. Közéleti szerepvállalása is jelentős volt, a vármegyei törvényhatóságban is munkálkodott, a Győrvidéki Fakereskedelmi Rt igazgatósági tagja, a Zircvidéki Takarékpénztár igazgatósági tagja, a Zirczi Villamosművek Rt igazgatósági tagja, a Balatoni Cemetgyár Rt igazgatósági tagja. Tündérmajorban un. agyaggyárat is létesített. &lt;br /&gt;
1924. szeptember 13-án, 60 éves korában hunyt el. A Veszprém Vármegye c. lap nekrológjában leírta, hogy a „Szeretve tisztelt, nemeslelkű földesúr holttestét a zirci apát, dr. Werner Adolf szentelte be, majd a kerepesi úti családi sírboltjában helyezték nyugalomra. A temetésen ott voltak Jankovich-Bésán Endre, Holitscher Károly, Purgly Pál, és testvérei: Walla Béla, és Walla Ferenc.”&lt;br /&gt;
= Forrás = &lt;br /&gt;
*Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. Bp., Grill, 1911-1932. 11. kötet&lt;br /&gt;
*Virág Zsolt: Magyar Kastélylexikon. 11. Veszprém megye kastélyai és kúriái. – Bp., Fo-Rom Invest, 2012.&lt;br /&gt;
*Veszprém Vármegye évfolyamai 1921-1926.&lt;br /&gt;
*Zirc és Vidéke 1905-1919.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az életrajzot összeállította Cuhavölgyi Klára.&lt;br /&gt;
[[Category:Zirc]][[Category:Életrajzok]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;gallery mode=&amp;quot;packed&amp;quot; heights=&amp;quot;260px&amp;quot; perrow=&amp;quot;5&amp;quot; &amp;gt;&lt;br /&gt;
Fájl:Köztelek c. lap 1916..png|Köztelek c. lap 1916.&lt;br /&gt;
Fájl:Tündérmajori szeszgyár.jpg|Tündérmajori szeszgyár, épült 1911-ben&lt;br /&gt;
Fájl:Walla Géza kriptája.jpg|Walla Géza és a Chmell család kriptája a Fiumei (Kerepesi) úti temetőben&lt;br /&gt;
&amp;lt;/gallery&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Benczikne</name></author>	</entry>

	</feed>