Zenepavilonok Almádiban - Laptörténet

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-14T12:46:13Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 2., 16:43-n

2013-04-02T16:43:43Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc '''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alapra...”

2011-08-26T11:10:31Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> '''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alapra...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

'''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:'''

A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...

Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.

A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 9. szám, 2. old.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 10. sor: / 10. sor: @@
 == Forrás ==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1993/UAU_1993_09.pdf 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
-'''A századfordulón minden üdülőhelyen, sőt még egyes városi parkokban is találkozhattunk zenepavilonokkal. Alaprajzuk általában hat- vagy nyolcszögű, oldalaik nyitottak, legfeljebb egy árnyékoló ponyvát feszítettek ki a tetőt tartó oszlopok közé. Rendszerint 70-80 cm magas alépítményük volt, amire néhány lépcsőn lehetett feljutni. Almádiban három zenepavilon volt, amelyekről a fennmaradt képes levelezőlapok, a korabeli újságok hírei, valamint egyéb feljegyzések segítségével kaphatunk némi információt. Néhány szó ezekről:'''
+A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...
-A legrégebbi a mai öregparkban, nagyjából a néhány hete ismét megnyílt Liget kávéház helyén állott. Az első kapcsolódó híradást az 1901 szeptemberében megjelent újsághírben olvashatjuk róla: „Örömmel adunk hírt arról, hogy az Almádi Fürdő r. t. a Balaton-parton kiirtatja a nádast, feltölteti a partot. Jövő évre egy kedves sétahellyel ismét gazdagabb lesz Almádi.” A híradás a hajókikötő és a fürdőház közötti partszakaszra vonatkozott, amely akkor még teljesen rendezetlen volt. A következő hír 1902. május 11-én kelt: ...új mólót építettek a Balaton-parton, s e mólónak közepén áll a csinos zenepavilon... A móló alatt az előbb említett partszakaszt értette a cikk szerzője. A pavilon nyolcszögletű volt, kő lábazati résszel, szépen megmunkált faszerkezettel, fazsindellyel lefedve. A mellékelt képeslapon jól érzékelhető elhelyezkedése a két szobor között. Elkészülte után rögtön használatba is vették. Bizonyítja ezt az 1902. július 10-én megjelent Mulatságok Almádiban című cikkből vett idézet:... a fürdő zenekara térzenét ad hétfőn, szerdán, pénteken és vasárnap a Hattyú vendéglő parkjában 11-12 között, pénteken 5-7 között a Kneipp-csarnokban, kedden és csütörtökön 11-től l-ig és délután 5-8 óráig a Petőfi sétatéren...
+Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.
-Az 1898. május elsején megnyitott Zsák vendéglőben volt egy másik zenepavilon, aminek építési idejéről nem került elő adat. Ez volt a legnagyobb és legdíszesebb a három közül, a századforduló faépítészetének szép példája. Külön érdekessége a széles párkány a hatszög minden sarkát alátámasztó, esztergált ferde oszlop. A vendéglő zenekara muzsikált benne, itt térzene nem volt, és így kevés említés történt róla.
+A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.
-A harmadik zenepavilon a föveny fürdőn, azaz a mai Wesselényi strandon állott. Építtetője a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt volt, mint az egész strand tulajdonosa. Elszámolásaikból tudjuk, hogy az 1931. évi szezonra építették fel. Ez volt a legkisebb és a legegyszerűbb kivitelű, ami végső soron következik építésének idejéből és elhelyezéséből is. Sajnos egyik sem maradt fenn, pedig funkcióját ma is betölthetné, elsősorban az, amelyik a parkban volt. Sok almádi polgár véleménye szerint vissza kellene helyezni eredeti helyére a Petőfi-szobrot. Bizonyara sok támogatóra számíthatna az is, ha valaki a zenepavilon újbóli felépítését szorgalmazná.
+== Forrás ==
-==Forrás==
+[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 9. sz. 2. p.
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1993. (5. évf.) 9. szám, 2. old.
+[[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]]
-−
-[[Category:Cikk, tanulmányok]]
 [[Category:Balatonalmádi]]