Zirc keresztjei és történetük - Laptörténet

Benczikne, 2013. március 5., 06:40-n

2013-03-05T06:40:31Z

Változtatások megtekintése

Benczikne, 2013. február 21., 15:00-n

2013-02-21T15:00:09Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi: /* Keresztek Zircen: */

2011-09-08T12:37:00Z

‎Keresztek Zircen:

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. szeptember 2., 13:45-n

2011-09-02T13:45:30Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. szeptember 2., 13:41-n

2011-09-02T13:41:44Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 2., 13:24-n

2011-09-02T13:24:53Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 2., 13:22-n

2011-09-02T13:22:13Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 2., 13:15-n

2011-09-02T13:15:31Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. szeptember 2., 13:08-n

2011-09-02T13:08:11Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi: /* Keresztek Zircen: */

2011-09-02T12:37:26Z

‎Keresztek Zircen:

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 <br>
-#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Rákóczi-féle szabadságharc&nbsp;leverése után az&nbsp;1710-es években új falutelepítés&nbsp;indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat&nbsp;építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével&nbsp;mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban&nbsp;heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből&nbsp;és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az említett&nbsp;keresztet 1721-ben állították a mai kistemplom melletti romtemplom&nbsp;helyén, melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek.&nbsp;Ez volt Zircen az első kereszt.&nbsp;
+#&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Rákóczi-féle szabadságharc&nbsp;leverése után az&nbsp;1710-es években új falutelepítés&nbsp;indul meg, melynek nyomán 1718. évre Zircen már 28 házat&nbsp;építenek. A több helyről összeverődött lakosság egy fő kivételével&nbsp;mind katolikus vallású volt, amit azzal fejeztek ki, hogy a romokban&nbsp;heverő falusi templomnál egy nagyobb keresztet állítottak fel tiszteletből&nbsp;és annak jelzésére, hogy a telepesek katolikusok. <br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az említett&nbsp;keresztet 1721-ben állították a '''mai kistemplom melletti romtemplom&nbsp;helyén''', melyet már a História Domusban írásban is rögzítettek.&nbsp;Ez volt Zircen az első kereszt.&nbsp;
-#&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át&nbsp;hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz&nbsp;keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend&nbsp;zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető&nbsp;út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén.&nbsp;A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta&nbsp;és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van&nbsp;írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk&nbsp;mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban&nbsp;röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz&nbsp;közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt,&nbsp;építését, fenntartását a konvent magának tartotta fenn.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt ma is ott áll azon a helyen a, Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve,&nbsp;díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és&nbsp;egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését.&nbsp;
+#&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1182-ben Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át&nbsp;hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz&nbsp;keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben az újraéledő ciszterci rend&nbsp;zirci apátsága útra néző szép kőkeresztet állított a Győr felé vezető&nbsp;út mentén a régi monostortemplomának főoltára, imakórusa helyén.&nbsp;A keresztet Rieger Kandid apát úr 1750. június 5-én megáldotta&nbsp;és felszentelte. A kereszt feszülete homokkő. Felirata latinul van&nbsp;írva, de kopottsága miatt már elolvasni nem lehet. A püspöki vizitációk&nbsp;mindig számon tartották. 1817-ben június 2-án tartott vizitációban&nbsp;röviden így írnak róla: A zirci pélbánia területén a bejárathoz&nbsp;közel a keleti irányban Győr felé vezető út mentén van egy kereszt,&nbsp;építését, fenntartását a konvent magának tartotta fenn.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt ma is ott áll azon a helyen a, '''Köztársaság úton, az arborétum falába beépítve''',&nbsp;díszes vaskerítéssel védve, zöld kúszónövény élősködik rajta és&nbsp;egy vízvezetéket jelző tábla csúfítja a kerítését.&nbsp;
 #&nbsp; &nbsp; &nbsp;A falu fejlõdött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a jámbor alapítvány emel egy új kõkeresztet a Veszprém&nbsp;felé vezetõ megyei út melletti magaslatra.&nbsp;A Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslat a mai<br>Kossuth Lajos utca 13. sz. ház elõtti terület volt, melyre a keresztet&nbsp;állították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után&nbsp;Németországból betelepült õseihez kapcsolható, ezért ismertebb&nbsp;néven Zirc lakosai csak '''Braun-kereszt'''nek nevezik. A zirci&nbsp;plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János&nbsp;1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követõen&nbsp;elszórtan több éveken át települtek be Zircre Braun nevû családok,&nbsp;személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az&nbsp;sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek elõször a Braun családé&nbsp;volt.&nbsp;Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc&nbsp;Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez&nbsp;Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv<br>szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János&nbsp;telkesgazda neve, melyet valószínű, hogy utólag írtak át<br>ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a&nbsp;16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhetõ,hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították&nbsp;ájtatosságból az útmenti&nbsp;magaslatra, amely ma&nbsp;Braun-telek. Sajnos a&nbsp;jámbor alapítványt tevõ&nbsp;(tevõk) neve sem ismert.&nbsp;Maradnak hát a&nbsp;Braunék.<br>&nbsp; &nbsp; Az 1760-ban állított&nbsp;kõkeresztrõl az utódok&nbsp;azt mondták el, hogy az&nbsp;1700-as évek közepén&nbsp;Németországból betelepült&nbsp;Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen&nbsp;nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni&nbsp;gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban&nbsp;is imádott keresztet a család elfelejtette magával&nbsp;hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevõ&nbsp;családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett&nbsp;keresztért.&nbsp;Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen&nbsp;meghozott kereszt felállítása után a kereszt elõtt többször&nbsp;imádkozó nagymama rövid idõ alatt meggyógyult, és még&nbsp;hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében.&nbsp;A történet meseszerűnek tűnik, de igaz is lehet.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A 241 évvel ezelõtt állított kereszt anyaga kemény márványkõ,&nbsp;úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett&nbsp;Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat&nbsp;volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája&nbsp;a magyar keresztformáktól teljesen eltérõ, díszítése is a&nbsp;német keresztekéhez hasonlít.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Barun-telekre egy&nbsp;kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban&nbsp;volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a&nbsp;ház mögé. A a kereszt egyik szára nekiér az épített háznak,&nbsp;mert a ház mögött meg a kúthoz lett volna, illetve van közel.&nbsp;A házat a családba benõsült Pacher József és neje építette.&nbsp;Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már&nbsp;Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca&nbsp;15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kõfal és kõkereszt.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek&nbsp;a templomból, hogy a kereszt elõtt könyörgõ imát mondjanak.&nbsp;
 #&nbsp; &nbsp; A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.<br>1862. október 18-án Rezutsek Antal apát úr alapító levelében írja, hogy Zirc mezőváros napnyugati részén fekvő<br>kertet, melyen az új Kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelentem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára átruházom. A kert kálváriának nem használt részét a plébános bérbe adhatja és a befolyt bér pénzből a kálvária fenntartását eszközölje. Ezután már három kereszt volt a Kálvária-hegyen a templomi számadások szerint is. Sajnos rajz és fénykép nem maradt fenn a régi Kálvária-keresztekről, hogy milyenek lehettek.

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 == Forrás:  ==
 Dombi Ferenc: Zirc keresztjeinek története. In.: Zirc és Vidéke, 2001. 3, 4, 5, 7, 9, 12. szám, 2002. 2. szám.
-[http://www.zirc.hu/kultura-zirckeresztjeiestortenetuk.html Zirc város honlapja]&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;<br>&nbsp; &nbsp;&nbsp;<br><br>
+Müller Anikó: Ismét áll a kereszt. In: Zirc és Vidéke, 2003. 7. szám.
 <br>

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 #&nbsp; &nbsp; &nbsp;A falu fejlõdött és szépült is egy harmadik kereszttel. 1760-ban a jámbor alapítvány emel egy új kõkeresztet a Veszprém&nbsp;felé vezetõ megyei út melletti magaslatra.&nbsp;A Veszprém felé vezetõ megyei út melletti magaslat a mai<br>Kossuth Lajos utca 13. sz. ház elõtti terület volt, melyre a keresztet&nbsp;állították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszt állítása a ma is ott lakó Braun család 1720 után&nbsp;Németországból betelepült õseihez kapcsolható, ezért ismertebb&nbsp;néven Zirc lakosai csak '''Braun-kereszt'''nek nevezik. A zirci&nbsp;plébániahivatalban vezetett anyakönyv szerint Braun János&nbsp;1727-ben, Braun József 1729-ben jött Zircre, de ezt követõen&nbsp;elszórtan több éveken át települtek be Zircre Braun nevû családok,&nbsp;személyek. Ekkor házszámok még nem voltak, így az&nbsp;sem lehet egészen biztos, hogy ez a telek elõször a Braun családé&nbsp;volt.&nbsp;Ezt a bizonytalanságot az 1807. évben készített Zirc&nbsp;Funduskönyve tárja elénk, mert a Funduskönyvbe a telekhez&nbsp;Mühlbauer Antal név van bejegyezve, s csak az 1862. évi földkönyv<br>szerint szerepel a telken és más házszámon Braun János&nbsp;telkesgazda neve, melyet valószínű, hogy utólag írtak át<br>ceruzával az 1807. évi Funduskönyvbe a Mühlbauer név alá a&nbsp;16. hászámmal együtt. Ezen írások után az is elképzelhetõ,hogy a keresztet 1760-ban zirci hívek állították&nbsp;ájtatosságból az útmenti&nbsp;magaslatra, amely ma&nbsp;Braun-telek. Sajnos a&nbsp;jámbor alapítványt tevõ&nbsp;(tevõk) neve sem ismert.&nbsp;Maradnak hát a&nbsp;Braunék.<br>&nbsp; &nbsp; Az 1760-ban állított&nbsp;kõkeresztrõl az utódok&nbsp;azt mondták el, hogy az&nbsp;1700-as évek közepén&nbsp;Németországból betelepült&nbsp;Braun család nagymamája útközben vagy már itt Zircen&nbsp;nagyon beteg lett, aminek folytán a kereszthez akart fohászkodni&nbsp;gyógyulásért, s ekkor derült ki, hogy a már Németországban&nbsp;is imádott keresztet a család elfelejtette magával&nbsp;hozni Zircre. A nagymama gyógyulásáért mindent megtevõ&nbsp;családból két kocsival visszaindultak Németországba az ottfelejtett&nbsp;keresztért.&nbsp;Elmondás szerint az út két hónapig tartott és a szerencsésen&nbsp;meghozott kereszt felállítása után a kereszt elõtt többször&nbsp;imádkozó nagymama rövid idõ alatt meggyógyult, és még&nbsp;hosszú ideig egészségesen élt Zircen a családja körében.&nbsp;A történet meseszerűnek tűnik, de igaz is lehet.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A 241 évvel ezelõtt állított kereszt anyaga kemény márványkõ,&nbsp;úgyszintén a kereszten megfeszített Jézus és az alatta elhelyezett&nbsp;Mária-szobor is. A kereszten német gótbetűs felirat&nbsp;volt. Kopottsága miatt elolvasni már nem lehet. A kereszt formája&nbsp;a magyar keresztformáktól teljesen eltérõ, díszítése is a&nbsp;német keresztekéhez hasonlít.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tudjuk, és aki arra jár, láthatja, hogy a Barun-telekre egy&nbsp;kisebb házat építettek közben; a kereszt éppen a bejárati kapuban&nbsp;volt, így útban volt a bejáratnak, ezért áthelyezték a&nbsp;ház mögé. A a kereszt egyik szára nekiér az épített háznak,&nbsp;mert a ház mögött meg a kúthoz lett volna, illetve van közel.&nbsp;A házat a családba benõsült Pacher József és neje építette.&nbsp;Az 1929. évi kataszteri telekkönyv felmérése szerint már&nbsp;Pacher József nevére van írva a kereszt a Kossuth Lajos utca&nbsp;15. számú házhoz, úgy, hogy lakóház, udvar, kõfal és kõkereszt.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kereszthez keresztjáró napokon sokszor kivonultak a hívek&nbsp;a templomból, hogy a kereszt elõtt könyörgõ imát mondjanak.&nbsp;
 #&nbsp; &nbsp; A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.<br>1862. október 18-án Rezutsek Antal apát úr alapító levelében írja, hogy Zirc mezőváros napnyugati részén fekvő<br>kertet, melyen az új Kálvária építtetett, ezen kálvária fundusául örökösen kijelentem, átajándékozom, megalapítom és az erre való felügyeletet a zirci plébániára átruházom. A kert kálváriának nem használt részét a plébános bérbe adhatja és a befolyt bér pénzből a kálvária fenntartását eszközölje. Ezután már három kereszt volt a Kálvária-hegyen a templomi számadások szerint is. Sajnos rajz és fénykép nem maradt fenn a régi Kálvária-keresztekről, hogy milyenek lehettek.
-#A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. (mindez&nbsp;Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt,&nbsp;az ájtatos alapítványokról szóló jegyzõkönyvébõl tudható, de&nbsp;Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérõ levelében is utal az alapításra)&nbsp;Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította&nbsp;1807-ben a fakeresztet.&nbsp;Leibel Krisztián 1751-ben született&nbsp;Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával.&nbsp;Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született&nbsp;meg elsõ gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban.&nbsp;Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután&nbsp;elköltözött Zircrõl. 1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A&nbsp;helyreállításához&nbsp;a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta&nbsp;ki. 1977-ben egy autó az áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az áfész állította helyre).<br>
+#A Borzavárra vezető út melletti téren 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet. (mindez&nbsp;Rezutsek Antal apát úr 1872. november 15-én kelt,&nbsp;az ájtatos alapítványokról szóló jegyzõkönyvébõl tudható, de&nbsp;Bauch Gottfried plébános 1809-ben a keresztáldásra engedélyt kérõ levelében is utal az alapításra)&nbsp;Hogy miért? - feltételezhető, hogy Leibei Krisztián, jámbor, vallásos ember lévén, Isten iránti tiszteletből, vagy talán Zircen született tíz gyermekük emlékére ájtatosságból állította&nbsp;1807-ben a fakeresztet.&nbsp;Leibel Krisztián 1751-ben született&nbsp;Bajorországban, s házasságot is itt kötött 1777-ben Eck Ágotával.&nbsp;Magyarországra már házaspárként kerültek, s itt született&nbsp;meg elsõ gyermekük 1780-ban, a tizedik pedig 1806-ban.&nbsp;Leibel Krisztián 1829. november 11-én halt meg, felesége ezután&nbsp;elköltözött Zircrõl. 1948. október 31-én volt a helyreállított kereszt megáldása Kukoda Miklós plébános által, ünnepély keretében. A&nbsp;helyreállításához&nbsp;a faanyagot Bauernfeind János gazda adta és faragtatta&nbsp;ki. 1977-ben egy autó az áfész-irodaház átépítésekor véletlenül nekitolatott a keresztnek és azt kidöntötte, amely helyett Wetzl István ácsmester faragott egy újat, és Sikátori Ferenc festette le (az áfész állította helyre).<br>2003-ban az Országzászló Alapítvány &nbsp;állította helyre a keresztet. Megáldására ünnepélyes keretek között került sor június 9-én.&nbsp;Keszthelyi Vazul zirci plébános és Kálmán István dudari&nbsp;református tiszteletes úr áldotta meg a keresztet.<br>
 #1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpádkori romtemplom területén. Fermerülhet a kérdés, hogy kik voltak ők?&nbsp;Wittman Mihály született 1831. szeptember 18-án Zircen. Akkor a 29. számú házban (ma 43. sz. ház, a Kertbolt szomszédja). Witmann Anna született 1833-ban Zircen. Akkor 60. sz. házban (ma Kossuth Lajos utca 24. sz. ház).<br>Házasságot kötött 1852. november 8-án. Ezután a 107. sz. házba költöztek, ami mai viszonylatban a kenyérgyár<br>területére esik. Wittman Mihály és neje, Anna a szép kőkeresztet a kistemplom melletti romtemplom bejáratához<br>állította 1873-ban. Feltételezhető, hogy azért választották a romtemplom helyét, mert talán őseiktől hallomás útján<br>megtudták, hogy a betelepült német katolikusok 1721-ben a romtemplom helyén állítottak fel egy nagyméretű fakeresztet. Valószínűsíthető, hogy 9 forint 54 krajcár összegből állították.&nbsp;Wittman Mihály özvegy maradt, majd 1912. május 9-én ő is meghalt. A keresztet a hozzátartozók 1933-ban felújíttatták Bittmann János zirci kőfaragóval.&nbsp;<br>1982-ben a templom rommaradványainak feltárásakor a keresztet áthelyezték a kistemplom sekrestyéje mellé, ahol ma is áll.&nbsp;<br>A kereszt felirata: Állíttatta Wittman Mihály és neje, Anna, 1873. Megújíttatott 1933. Anyaga: zirci vörösmárvány. Feszülete: alumínium öntvény. Kerítése: kovácsolt vasból készült. Feltehetően Wolf Károly lakatosmester készíthette. A kereszt állapota jó, gondozott.<br>
 #A vörös márvány keresztet 1890-ben a felsőtemetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.

@@ 15. sor: / 15. sor: @@
 .&nbsp;
-. Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1917-ben Rommer József és neje állíttatott.
+.&nbsp;
 .Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.
@@ 43. sor: / 43. sor: @@
 #A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban, 1780-1790-es évektől fakereszt állt.
 #A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.
-#A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utca 30. (ma 41.) számú házának (ma Otthon-Kert Áruház) utcafrontján, a kőfal vonalában állíttatta.&nbsp;Wittmann Mihály és neje, Felber Johanna (Janka) házasságából&nbsp;született hat gyermek. Közülük három gyermek kis korában&nbsp;meghalt. Három gyermek, Nándor, Mihály, Béla egészségesen&nbsp;felnevelkedtek. Nándor folytatta Zircen a szülõk után reámaradt&nbsp;gazdálkodást, míg Mihály és Béla az ország más területén kerestek&nbsp;maguknak alkalmas munkát megélhetésükhöz.&nbsp;A meghalt gyermekek közül W. Antal született 1905. október 9-én, meghalt 1908. június 6-án, élt 2 évet és 9 hónapot.&nbsp;&nbsp;A&nbsp;Zirc és Vidéke 1908. évi június 13-án megjelent számában&nbsp;röviden írnak a gyermek tragédiájáról. 1908. június 6-án&nbsp;Wittmann Mihály a földjérõl estefelé lucernát szállított haza. Az&nbsp;udvaron megállította a lovakat s hívta a feleségét, hogy a lerakodásnál&nbsp;segítsen neki. Ezután tovább akarta állítani a kocsit, hogy&nbsp;útba ne legyen, s mielõtt megindult volna, megkérdezte a feleségét,&nbsp;hogy nincsenek-e a gyermekek a kocsi körül, ahova elõszeretettel&nbsp;szoktak csoportosulni, ha az apa hazaért. Az anya körül is nézett,&nbsp;de nem látott a kocsi körül gyermeket, mire az apa elindult, hogy a<br>pajtába vigye a lucernát. Este az Antal fiúcskát nem találták a ház&nbsp;körül, keresésére indult a család, megnéztek minden helyet, ahol a&nbsp;fiú tartózkodni szokott, de sehol nem találták. A szülõk kétségbeestek,&nbsp;s késõ este újból tüzetesen átvizsgáltak minden helyet, külön&nbsp;megnézték a pajtát, és a pajtában lévõ lucernával megrakott kocsit<br>átvizsgálva látták meg a kisfiút az elsõ kerék küllõire felcsavarodva,&nbsp;holtan. A kisfiú az elsõ keréken akart a kocsira felkapaszkodni,&nbsp;amit az anyja a lelógó lucernától nem vett észre. Amint a kocsi&nbsp;elindult, a fiúcska nyakát a kerékküllõ elcsapta s nyomban megfojtotta,&nbsp;anélkül, hogy csak egy hangot is adhatott volna. A zirci plébániahivatal&nbsp;halotti anyakönyvében a halál okához baleset van bejegyezve.&nbsp;<br>A másik fiút Ernõnek hívták, született 1907. június 25-én, meghalt&nbsp;1908. október 26-án, élt 1 év 4 hónapot. Õt is baleset érte a&nbsp;házban, mégpedig a szappanfõzésnél használt lúgkõhöz fért valahogy&nbsp;hozzá, amit megevett vagy megivott, és mérgezés következtében&nbsp;halt meg.<br>A harmadik fiút Ferencnek hívták, született 1908. augusztus 15-én, meghalt 1908. október 12-én, élt pár nap híján 2 hónapot. A&nbsp;halál okához röviden „bélhurutban hunyt el” van beírva.<br>Ezen tragikus események&nbsp;1908. június 6-tól október 26-ig&nbsp;történtek meg, nem egészen 5&nbsp;hónap alatt. Wittmann Mihály és&nbsp;neje e nagy csapást csak úgy tudta&nbsp;elfogadni, hogy Istenhez fohászkodtak,&nbsp;hogy családjukat többet&nbsp;ilyen nagy tragédiasorozat ne&nbsp;érje. A vallásos, jámbor lelkületű&nbsp;Wittmann Mihály Istenhez&nbsp;való fohászkodásának jeléül &nbsp;1910. április 10-én 100 korona&nbsp;kereszt-alapítványi tõkét fizetett&nbsp;be a kereszt-alapítványi fõpénztárba,&nbsp;melynek jóváhagyását a&nbsp;veszprémi püspök 1910. április&nbsp;12-én 1734 sz. alatt engedélyezte.&nbsp;A szép márványkereszt az engedélyezéstõl&nbsp;függetlenül már&nbsp;hetek óta állt és díszítette a község&nbsp;fõutcáját a telek utcafrontjára&nbsp;állítva. A kereszt felszentelése nagy közönség részvételével 1910.&nbsp;április 19-én a délutáni istentisztelet után ment végbe. A sokaság<br>ünnepies körmenetben vonult az apátsági templomból az újonnan&nbsp;felállított kereszt elé. A kereszt megáldását, felszentelését dr. Szentes&nbsp;Anzelm perjel és kerületi esperes papi segédlettel végezte el.&nbsp;Ünnepi beszédet dr. Láng Ince zirci lelkész mondott. Megható&nbsp;szavakkal magyarázta a megjelenteknek a feszület magasztosságát&nbsp;és nagy jelentõségét a keresztény életben. A kereszt elõtti szertartás&nbsp;után lelkes ének és a szent olvasó imádkozása mellett tért vissza&nbsp;a körmenet az apátsági templomba, ahol ünnepies hálaadás és&nbsp;áldás zárta be a magasztos ünnepséget.<br>A kereszten friss virág szinte állandóan van. Jó állapotáról az&nbsp;örökösök gondoskodnak. A kereszt anyaga: zirci márványkõ. Az&nbsp;idõjárás a kereszt kövét kikezdte, több helyen kipattogzott már,&nbsp;fõleg a feliratnál. A feszület és a Mária-szobor jó állapotban van,&nbsp;mind a kettõ szépen le van festve.<br><center>Felirata: „Óh, ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek<br>és lássátok, ha van – e fájdalom, mint az az én fájdalmam.<br>Siralm. 1., 12. 1910. Állíttatta Wittmann Mihály és neje.” </center><br>A kereszt&nbsp;vaskerítéssel van védve. <br><br>
+#A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utca 30. (ma 41.) számú házának (ma Otthon-Kert Áruház) utcafrontján, a kőfal vonalában állíttatta.&nbsp;Wittmann Mihály és neje, Felber Johanna (Janka) házasságából&nbsp;született hat gyermek. Közülük három gyermek kis korában&nbsp;meghalt. Három gyermek, Nándor, Mihály, Béla egészségesen&nbsp;felnevelkedtek. Nándor folytatta Zircen a szülõk után reámaradt&nbsp;gazdálkodást, míg Mihály és Béla az ország más területén kerestek&nbsp;maguknak alkalmas munkát megélhetésükhöz.&nbsp;A meghalt gyermekek közül W. Antal született 1905. október 9-én, meghalt 1908. június 6-án, élt 2 évet és 9 hónapot.&nbsp;&nbsp;A&nbsp;Zirc és Vidéke 1908. évi június 13-án megjelent számában&nbsp;röviden írnak a gyermek tragédiájáról. 1908. június 6-án&nbsp;Wittmann Mihály a földjérõl estefelé lucernát szállított haza. Az&nbsp;udvaron megállította a lovakat s hívta a feleségét, hogy a lerakodásnál&nbsp;segítsen neki. Ezután tovább akarta állítani a kocsit, hogy&nbsp;útba ne legyen, s mielõtt megindult volna, megkérdezte a feleségét,&nbsp;hogy nincsenek-e a gyermekek a kocsi körül, ahova elõszeretettel&nbsp;szoktak csoportosulni, ha az apa hazaért. Az anya körül is nézett,&nbsp;de nem látott a kocsi körül gyermeket, mire az apa elindult, hogy a<br>pajtába vigye a lucernát. Este az Antal fiúcskát nem találták a ház&nbsp;körül, keresésére indult a család, megnéztek minden helyet, ahol a&nbsp;fiú tartózkodni szokott, de sehol nem találták. A szülõk kétségbeestek,&nbsp;s késõ este újból tüzetesen átvizsgáltak minden helyet, külön&nbsp;megnézték a pajtát, és a pajtában lévõ lucernával megrakott kocsit<br>átvizsgálva látták meg a kisfiút az elsõ kerék küllõire felcsavarodva,&nbsp;holtan. A kisfiú az elsõ keréken akart a kocsira felkapaszkodni,&nbsp;amit az anyja a lelógó lucernától nem vett észre. Amint a kocsi&nbsp;elindult, a fiúcska nyakát a kerékküllõ elcsapta s nyomban megfojtotta,&nbsp;anélkül, hogy csak egy hangot is adhatott volna. A zirci plébániahivatal&nbsp;halotti anyakönyvében a halál okához baleset van bejegyezve.&nbsp;<br>A másik fiút Ernõnek hívták, született 1907. június 25-én, meghalt&nbsp;1908. október 26-án, élt 1 év 4 hónapot. Õt is baleset érte a&nbsp;házban, mégpedig a szappanfõzésnél használt lúgkõhöz fért valahogy&nbsp;hozzá, amit megevett vagy megivott, és mérgezés következtében&nbsp;halt meg.<br>A harmadik fiút Ferencnek hívták, született 1908. augusztus 15-én, meghalt 1908. október 12-én, élt pár nap híján 2 hónapot. A&nbsp;halál okához röviden „bélhurutban hunyt el” van beírva.<br>Ezen tragikus események&nbsp;1908. június 6-tól október 26-ig&nbsp;történtek meg, nem egészen 5&nbsp;hónap alatt. Wittmann Mihály és&nbsp;neje e nagy csapást csak úgy tudta&nbsp;elfogadni, hogy Istenhez fohászkodtak,&nbsp;hogy családjukat többet&nbsp;ilyen nagy tragédiasorozat ne&nbsp;érje. A vallásos, jámbor lelkületű&nbsp;Wittmann Mihály Istenhez&nbsp;való fohászkodásának jeléül &nbsp;1910. április 10-én 100 korona&nbsp;kereszt-alapítványi tõkét fizetett&nbsp;be a kereszt-alapítványi fõpénztárba,&nbsp;melynek jóváhagyását a&nbsp;veszprémi püspök 1910. április&nbsp;12-én 1734 sz. alatt engedélyezte.&nbsp;A szép márványkereszt az engedélyezéstõl&nbsp;függetlenül már&nbsp;hetek óta állt és díszítette a község&nbsp;fõutcáját a telek utcafrontjára&nbsp;állítva. A kereszt felszentelése nagy közönség részvételével 1910.&nbsp;április 19-én a délutáni istentisztelet után ment végbe. A sokaság<br>ünnepies körmenetben vonult az apátsági templomból az újonnan&nbsp;felállított kereszt elé. A kereszt megáldását, felszentelését dr. Szentes&nbsp;Anzelm perjel és kerületi esperes papi segédlettel végezte el.&nbsp;Ünnepi beszédet dr. Láng Ince zirci lelkész mondott. Megható&nbsp;szavakkal magyarázta a megjelenteknek a feszület magasztosságát&nbsp;és nagy jelentõségét a keresztény életben. A kereszt elõtti szertartás&nbsp;után lelkes ének és a szent olvasó imádkozása mellett tért vissza&nbsp;a körmenet az apátsági templomba, ahol ünnepies hálaadás és&nbsp;áldás zárta be a magasztos ünnepséget.<br>A kereszten friss virág szinte állandóan van. Jó állapotáról az&nbsp;örökösök gondoskodnak. A kereszt anyaga: zirci márványkõ. Az&nbsp;idõjárás a kereszt kövét kikezdte, több helyen kipattogzott már,&nbsp;fõleg a feliratnál. A feszület és a Mária-szobor jó állapotban van,&nbsp;mind a kettõ szépen le van festve.<br><center>Felirata: „Óh, ti mindnyájan, kik átmentek az úton, figyelmezzétek<br>és lássátok, ha van – e fájdalom, mint az az én fájdalmam.<br>Siralm. 1., 12. 1910. Állíttatta Wittmann Mihály és neje.” </center><br>A kereszt&nbsp;vaskerítéssel van védve.
 <br>
@@ 51. sor: / 52. sor: @@
 <br>
-Zircen az utak mentén állított úgynevezett útszéli keresztek közül<br>a kilencediket a Bakonybéli úton Zircrõl kifelé haladva a Kifolyóskút<br>elõtti útkanyarulatban (ma a Háromhegyi utca Bakonybéli útra<br>kivezetõ torkolatában) a földjük végére állíttatta 1916-ban Rommer<br>József és neje, Trum Teréz.<br>A nagyon vallásos gazdacsalád Istenhez fohászkodva azért<br>állíttatott egy szép kõkeresztet, hogy az elsõ világháborúba elvitt<br>két fiuk épségben hazatérjen. Kisebb sérüléseket leszámítva a két<br>fiú épségben tért haza a háborúból.<br>A kereszt az út mentén biztos, hogy szépen mutatott, de szakmai<br>szemmel nézve és az akkori hivatalos eljárást tekintve sok kifogás<br>merült fel ellene. Az elsõ kifogást a lelkészi hivatal tette az 1916.<br>november 18-án megjelent Zirc és Vidéke újságban közzétett<br>írásában: Új kõkereszt címmel. A hivatal kifogásolta, hogy a<br>kereszten németül van írva a fölirat, valamint, hogy a vallásos<br>lelkületû hívek dicséretes szándékukról csak akkor értesítették a<br>lelkészi hivatalt, mikor a kereszt már majdnem készen állt.<br>1916. december 2-án egy újabb írás jelent meg a Zirc és Vidéke<br>újságban Óbányai aláírással, aki újabb, sokkal kritikusabb<br>kifogásokat írt le a kereszttel kapcsolatosan. Hogy ne keltsen<br>senkiben gyûlöletet, ezért pontosan, betû szerint idézem a 85 évvel<br>ezelõtt leírtakat a keresztrõl.<br>„Az új kõkereszt a Bakonybéli úton furcsán fest, elõször is háttal áll<br>a községnek, hibás a német fölirat. A feszületet Krisztusnak, a szenvedõ<br>megváltónak tiszteletére szokás emelni, nem pedig a Boldogságos Szûz<br>tiszteletére, aztán a kereszt alján egy lurdi Mária szobor áll. Oda a<br>Fájdalmas anya való. Látszik, hogy nem keresztény katolikus helyen<br>készült. Zsidó kõfaragó készítette, ez nem felekezeti kérdés, csak példa,<br>mint más sok száz is mutatja, hogy ki minek nem mestere, hóhéra az<br>annak, így jönnek létre azok a mindörökre elfuserált jámborságok,<br>amelyeken a gondolkodó ember csak megbotránkozik.<br>Óbányai”<br>A kereszt megáldását, felszentelését a lelkészi hivatal a hirtelen<br>télre fordult idõjárásra való hivatkozással 1917. év tavaszára<br>halasztotta el, de a megáldás tavasszal is elmaradt, valószínûleg a<br>fent leírt okokból adódóan.<br>Rommer József és neje, Trum Teréz a kereszt német feliratát<br>kijavíttatta magyar feliratúra, melyet zirci vörösmárványból<br>csiszoltatott kõlapba vésettek bele, és a kereszt boltíve és tartóoszlopai<br>közé építtettek be újra. Hogy a keresztben más javítást<br>végeztettek-e, arról írás nem található. Van viszont a Veszprém<br>Megyei Levéltárban a keresztre vonatkozó alapítványi tõkérõl tett<br>leírás a XII/2/e szám alatt a Zirci Cisztercita Rend Esperesi és<br>Tanfelügyelõi Hivatalának iratai között.<br>Alapítványi tõke a kereszt állításkor 1916-ban még nem lett téve.<br>Ezt a hiányosságot is pótolta Rommer József és neje 1917. október<br>20-án, mikor 100 korona alapítványi tõkét helyeztek el az alapítványi<br>fõpénztárban. A veszprémi püspök<br>az alapítványt 4299 szám alatt kelt<br>írásával 1917. november 27-én<br>jóváhagyta. Ezért a kereszt állítása<br>1917. évtõl van jegyezve.<br>Fölirata: A Boldogságos Szûz<br>Mária tiszteletére, a világháborúban<br>állította Rommer József és neje,<br>1917. Anyaga: homokkõ és zirci<br>márványkõ (volt). Az új kõkereszt<br>megáldására, felszentelésére 1917.<br>november 4-én, vasárnap délután a<br>hívek nagy számának ájtatos részvételével<br>került sor. A templomból<br>körmenetben vonultak a hívek a<br>Bakonybéli úton álló kereszthez,<br>ahol dr. Magyarász Ferenc plébános<br>szentbeszédet mondott és megáldotta, felszentelte a sok kritikán<br>átesett szép kõkeresztet. Özvegy Wittmann Ferencné, született<br>Rommer Anna, Kossuth L. utca 43. szám alatti lakos elmondása<br>szerint a keresztrõl a fénykép, melyet õ õriz, az 1930-as évek elején<br>készült. A kereszt feszületét az 1950-es évek közepén egy kisebb<br>feszületre cserélték ki.<br>A kereszt ma már csak romjaiban látható a Bakonybéli út és a<br>Háromhegyi út torkolatánál, mert az 1970-es években egy traktorral<br>vontatott tárcsa a keresztnek ütközött és azt a helyérõl ledöntötte.<br>Feliratos kövét a romos keresztnek az ott lakó Pap Zoltán a<br>telkére bevitte és biztonságos helyen õrzi a további tönkremenéstõl<br>annak reményében, hogy a kereszt valamikor még újra helyreállításra<br>kerül. A kereszthez keresztjáró napon, 1918. május 8-án<br>körmenetben vonultak ki az ájtatoskodó hívek elõször, majd ezt<br>hosszú éveken át többször is megtették, amíg csak a kereszt le nem<br>dõlt.
+<br><br>
 [[Category:Zirc]] [[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]]