Zirc története - Laptörténet

Fdanko, 2013. szeptember 12., 21:07-n

2013-09-12T21:07:50Z

Benczikne, 2013. február 19., 16:01-n

2013-02-19T16:01:04Z

Változtatások megtekintése

Benczikne: /* A ciszterci rend Zircen */

2013-02-19T15:56:23Z

‎A ciszterci rend Zircen

Benczikne, 2013. február 8., 08:21-n

2013-02-08T08:21:41Z

Változtatások megtekintése

Benczikne, 2012. október 30., 14:54-n

2012-10-30T14:54:43Z

Benczikne, 2012. október 30., 14:52-n

2012-10-30T14:52:33Z

Benczikne: /* A ciszterci rend Zircen */

2012-10-30T14:46:32Z

‎A ciszterci rend Zircen

Ambruslivi, 2011. szeptember 20., 11:16-n

2011-09-20T11:16:58Z

Változtatások megtekintése

Ambruslivi, 2011. szeptember 20., 11:16-n

2011-09-20T11:16:15Z

Ambruslivi, 2011. szeptember 20., 11:15-n

2011-09-20T11:15:05Z

←Régebbi változat		A lap 2013. szeptember 12., 21:07-kori változata
33. sor:		33. sor:
	Dombi Ferenc: Népszámlálási statisztika Zircről. In.: Zirc és Vidéke 2001. 02. szám		Dombi Ferenc: Népszámlálási statisztika Zircről. In.: Zirc és Vidéke 2001. 02. szám

−	[[Category:Zirc]]	+	[[Category:Zirc]][[Category:Települések]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == A ciszterci rend Zircen<br>  ==
-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51. fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Tehát 1060. decemberében Itt hunyt el [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András király]. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III. Béla] által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan <sub>(az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is)</sub> is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században hanyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt Zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben, név szerint Maglódy Miklós. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztasággá lett. 1549-ben már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelenedett a vidék, szünetelt a rendi élet.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk [[Újfalusi Márton|Újfalusy Márton]] magyar származású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és birtokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelentőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, másrészt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szállása Zircen /ma [[Bagolyvár|Bagolyvár]]/. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építését a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányításával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyemeletes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székesegyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg emléknek /az ősi maradványokat [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor]]/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, melyet [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]] veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, [[Franz Anton Maulbertsch|Anton von Maulbertsch]] Assumptio cimű alkotása. Az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja [[Dréta (János) Antal|Dréta Antal lett]]. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányítását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kívánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogatták ezeket a törekvéseket.<br>[[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bővítették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. [[Rezutsek Antal|Rezucsek Antal]] apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. [[Supka Jeromos|Supka Jeromos]] apáti ténykedése alatt került a teológia Budapestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képesítést. Nagy egyénisége volt a rendnek [[Vajda Ödön Pál|Vajda Ödön]], aki 1891 és 1911 között töltötte be az apáti méltóságot.<br>[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]], a hires történettudós apáti megbízatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.<br>[[Werner Adolf|Werner Adolf]] apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővíttette az épületet a teológiai oktatás céljaira.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődésével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csökkent, azonban megmaradt a lelki, kulturális befolyás, irányítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók és az ifjúság lelki nevelői is a szerzetesek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn meginduló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kulturális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előadások megtartásáról volt szó.<br>Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.<br> <br>
+&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51. fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Tehát 1060. decemberében Itt hunyt el [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András király]. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III. Béla] által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan <sub>(az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is)</sub> is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században hanyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt Zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben, név szerint Maglódy Miklós. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztasággá lett. 1549-ben már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelenedett a vidék, szünetelt a rendi élet.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk [[Újfalusi Márton|Újfalusy Márton]] magyar származású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és birtokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelentőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, másrészt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szállása Zircen /ma [[Bagolyvár|Bagolyvár]]/. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építését a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányításával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyemeletes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székesegyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg emléknek /az ősi maradványokat [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor]]/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, melyet [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]] veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, [[Franz Anton Maulbertsch|Anton von Maulbertsch]] Assumptio cimű alkotása. Az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja [[Dréta (János) Antal|Dréta Antal lett]]. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányítását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kívánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogatták ezeket a törekvéseket.<br>[[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bővítették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. [[Rezutsek Antal|Rezucsek Antal]] apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. [[Supka Jeromos|Supka Jeromos]] apáti ténykedése alatt került a teológia Budapestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képesítést. Nagy egyénisége volt a rendnek [[Vajda Ödön Pál|Vajda Ödön]], aki 1891. és 1911. között töltötte be az apáti méltóságot.<br>[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]], a hires történettudós apáti megbízatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.<br>[[Werner Adolf|Werner Adolf]] apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővíttette az épületet a teológiai oktatás céljaira.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődésével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csökkent, azonban megmaradt a lelki, kulturális befolyás, irányítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók és az ifjúság lelki nevelői is a szerzetesek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn meginduló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kulturális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előadások megtartásáról volt szó.<br>Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.<br> <br>
 == Település fejlődése  ==

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 [http://www.ocist.hu/text/12/1/a_kozepkori_zirci_apatsag_romjai.pdf Bérczi Bernát O.Cist: A középkori zirici apátság romaji és rekonstrukciója]
 [http://franka-egom.ofm.hu/irattar/irasok_gondolatok/konyvismertetesek/konyvek_5/ferences_szotar.htm Ferences és szerzetesi kifejezések szótára]
 Illés Ferenc és Dr. Tóth Sándor: Zirc és környéke.
@@ 29. sor: / 29. sor: @@
 [[Horváth Konstantin: Zirc története|Zirc története: Horváth Konstantin.]] Veszprém&nbsp;: Egyházmegyei Könyvnyomda, 1930.
-Kasper Ágota: Zirc kultúrális élete a százafordulótól 1944-ig a Zirc és Vidéke hetilap tükrében (kézirat)
+Kasper Ágota: Zirc kulturális élete a százafordulótól 1944-ig a Zirc és Vidéke hetilap tükrében (kézirat)
 Dombi Ferenc: Népszámlálási statisztika Zircről. In.: Zirc és Vidéke 2001. 02. szám
 [[Category:Zirc]]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == A ciszterci rend Zircen<br>  ==
-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51.fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Tehát 1060 decemberében Itt hunyt el [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András király]. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III.Béla] által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan <sub>(az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is)</sub> is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században hanyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt Zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben, név szerint Maglódy Miklós. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztasággá lett. 1549-ben már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelenedett a vidék, szünetelt a rendi élet.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk [[Újfalusi Márton|Újfalusy Márton]] magyar származású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és birtokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelentőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, másrészt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szállása Zircen /ma [[Bagolyvár|Bagolyvár]]/. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építését a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányításával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyemeletes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székesegyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg emléknek /az ősi maradványokat [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor]]/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, melyet [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]] veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, [[Franz Anton Maulbertsch|Anton von Maulbertsch]] Assumptio cimű alkotása. Az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja [[Dréta (János) Antal|Dréta Antal lett]]. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányítását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kívánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogatták ezeket a törekvéseket.<br>[[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bővítették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. [[Rezutsek Antal|Rezucsek Antal]] apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. [[Supka Jeromos|Supka Jeromos]] apáti ténykedése alatt került a teológia Budapestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képesítést. Nagy egyénisége volt a rendnek [[Vajda Ödön Pál|Vajda Ödön]], aki 1891 és 1911 között töltötte be az apáti méltóságot.<br>[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]], a hires történettudós apáti megbízatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.<br>[[Werner Adolf|Werner Adolf]] apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővíttette az épületet a teológiai oktatás céljaira.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődésével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csökkent, azonban megmaradt a lelki, kultúrális befolyás, irányítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók, az ifjúság lelki nevelői is a szerzetesek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn meginduló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kultúrális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előadások megtartásáról volt szó.<br>Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.<br> <br>
+&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51. fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Tehát 1060. decemberében Itt hunyt el [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András király]. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III. Béla] által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan <sub>(az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is)</sub> is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században hanyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt Zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben, név szerint Maglódy Miklós. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztasággá lett. 1549-ben már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelenedett a vidék, szünetelt a rendi élet.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk [[Újfalusi Márton|Újfalusy Márton]] magyar származású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és birtokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelentőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, másrészt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szállása Zircen /ma [[Bagolyvár|Bagolyvár]]/. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építését a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányításával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyemeletes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székesegyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg emléknek /az ősi maradványokat [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor]]/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, melyet [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]] veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, [[Franz Anton Maulbertsch|Anton von Maulbertsch]] Assumptio cimű alkotása. Az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja [[Dréta (János) Antal|Dréta Antal lett]]. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányítását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kívánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogatták ezeket a törekvéseket.<br>[[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bővítették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. [[Rezutsek Antal|Rezucsek Antal]] apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. [[Supka Jeromos|Supka Jeromos]] apáti ténykedése alatt került a teológia Budapestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képesítést. Nagy egyénisége volt a rendnek [[Vajda Ödön Pál|Vajda Ödön]], aki 1891 és 1911 között töltötte be az apáti méltóságot.<br>[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]], a hires történettudós apáti megbízatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.<br>[[Werner Adolf|Werner Adolf]] apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővíttette az épületet a teológiai oktatás céljaira.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődésével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csökkent, azonban megmaradt a lelki, kulturális befolyás, irányítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók és az ifjúság lelki nevelői is a szerzetesek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn meginduló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kulturális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előadások megtartásáról volt szó.<br>Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.<br> <br>
 == Település fejlődése  ==

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == A ciszterci rend Zircen<br>  ==
-&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51.fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Tehát 1060 decemberében Itt hunyt el [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András király]. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III.Béla] által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan <sub>(az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is)</sub> is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században hanyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben. Ekkor Maglódy Miklós volt. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztaságáá lett. 1549-ban már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelenedett a vidék, szünetelt a rendi élet.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk [[Újfalusi Márton|Újfalusy Márton]] magyar származású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és birtokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelentőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, másrészt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szállása Zircen. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építését a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányításával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyemeletes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székesegyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg emléknek /az ősi maradványokat [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor]]/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, melyet [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]] veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, [[Franz Anton Maulbertsch|Anton von Maulbertsch]] Assumptio cimű alkotása, az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja [[Dréta (János) Antal|Dréta Antal lett]]. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányítását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kívánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogatták ezeket a törekvéseket.<br>[[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bővít ették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. [[Rezutsek Antal|Rezucsek Antal]] apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. [[Supka Jeromos|Supka Jeromos]] apáti ténykedése alatt került a teológia Budapestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képe sítést. Nagy egyénisége volt a rendnek [[Vajda Ödön Pál|Vajda Ödön]], aki 1891 és 1911 között töltötte be az apáti méltóságot.<br>[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]], a hires történettudós apáti megbizatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.<br>[[Werner Adolf|Werner Adolf]] apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővíttette az épületet a teológiai oktatás céljaira.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődésével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csökkent, azonban megmaradt a lelki, kultúrális befolyás, irányítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók, az ifjúság lelki nevelői is a szerzetesek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn meginduló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kultúrális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előadások megtartásáról volt szó.<br>Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.<br> <br>
+&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az első írásos adat a kis településről a Képes Krónika 51.fejezetéből származik: "Rex Andreas ... detentus in silva Bocan ad curtem suam que dicitur Scirc mortuus est." Tehát 1060 decemberében Itt hunyt el [http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly I. András király]. A gyéren lakott, hatalmas erdőségekkel körülvett völgy alkalmasnak látszott a [http://hu.wikipedia.org/wiki/III._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly III.Béla] által Citeauxból behívott ciszterci szerzetesek megtelepedésére /nem véletlenül nevezték el új lakóhelyüket Nova Clara Vallisnak, új Tiszta völgynek/. A királyi segítséggel épült középkori templom és monostor nagyságáról, szépségéről kevés emlék tanúskodik. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Virágkorát a XIII.-XIV.században élte. A magyarországi ciszterci apátságok között rendkívül jelentős szerepet töltött be. Számos pápai megbízatást kapott és a ciszterci generális káptalan <sub>(az elöljárók és a rendek választott küldöttségének gyűlése, amelyen megtárgyalják az egész rendet érintő ügyeket. A generális káptalan a legmagasabb hatóság a rendben. A káptalan alatt választják meg a felelős vezetőket is)</sub> is különböző hivatalos ügyek elintézését bízta a zirci apátra. Viszont fontos megjegyezni, hogy a statútumokban egyszer sem szerepel fegyelmi ügyek miatt Zirc, vagy a Bakonyi apátság. A XV.században hanyatlásnak indult az apátság élete. 1411-ben még biztosan volt Zircen konvent, de 1462-ben már az elszegényedett apátság élén feltehetőleg kommendátor állt, de legkésőbb 1511-ben, név szerint Maglódy Miklós. 1538-tól a Podmaniczkyaké lett Zirc. Az utolsó szerzetesek legkésőbb 1541-ben hagyták el az apátságot. Maga a falu is pusztasággá lett. 1549-ben már csak 4 lakott jobbágyporta volt. A török hódoltság, a reformáció bevégezte a pusztítást. Idegen bérlők, világi kegyurak kezére jutott minden. Mintegy 150 évig elnéptelenedett a vidék, szünetelt a rendi élet.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1659-ben Zircet minden birtokával együtt az alsó-ausztriai Lilienfeld ciszterci apátsága váltotta meg 8000 forintért a Thúry családtól. Megindultak az újjáépítéssel kapcsolatos munkálatok, irányítójuk [[Újfalusi Márton|Újfalusy Márton]] magyar származású szerzetes lett. Az ő halála és az erejét meghaladó anyagi nehézségek miatt Lilienfeld 1701-ben 31 000 forintért átadta Zircet a sziléziai Heinrichau apátságának, mely erős és gazdaságilag stabil lévén, vállalkozhatott Zirc és birtokainak újratelepítésére. A heinrichaui korszak nagy jelentőségű, mivel egyrészt ekkor tért vissza a rend Zircre, másrészt erős német befolyás alá került, mert önálló zirci apát hiánya miatt a heinrichaui irányította az itteni életet. A barátokkal együtt telepes családok is jöttek.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az igazi letelepedés tulajdonképpen csak a Rákóczi szabadságharc után indult meg, 1715-től, mivel az addig megépült falucska elpusztult a küzdelmek során.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1726-ban készült el a szerzetesek első, ideiglenes szállása Zircen /ma [[Bagolyvár|Bagolyvár]]/. 1727-ben pedig megkezdték az új monostor építését a régi romjai mellett. Terveit Witwer Márton Atanáz kármelita szerzetes készítette. A munkákat előbb bécsi, majd budai kőművesek végezték Kéger Mátyás építőmester irányításával. 1733-ra készült el a monostor négyszög alakú, egyemeletes épülete. 1738-ban kezdtek hozzá a templom építéséhez, melynek tervezője ismeretlen. Felhasználták a régi székesegyház köveit is, mindössze egyetlen pillért hagytak meg emléknek /az ősi maradványokat [[A zirci apátsági templom ásatása (1912-13)|1912-13-ban tárta fel Hümpfner Tibor]]/. 1752-re készült el a csodálatos barokk templom, melyet [[Padányi Bíró Márton|Padányi Bíró Márton]] veszprémi püspök szentelt fel. Főoltárképe, [[Franz Anton Maulbertsch|Anton von Maulbertsch]] Assumptio cimű alkotása. Az orgona, a szószék, a diszítő szépséges fafaragványok stb., később kerültek a helyükre. A templomon azóta már csak kisebb módosításokat hajtottak végre /pl. a fazsindelyes, hagyma alakú toronylefedéseket kősisakokra cserélték ki/.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1814-ben önállósult Zirc /Heinrichaut a többi sziléziai kolostorral együtt feloszlatta a porosz kormány/, apátja [[Dréta (János) Antal|Dréta Antal lett]]. Ekkor már a szerzetesek többsége magyar származású volt. A zirci apátság egyesült a pilisivel és a pásztóival, majd rövidesen a ciszterci rend magyarországi központjává vált. Tevékenységük is bővült, mint tanítórend, átvették az egri, székesfehérvári és pécsi gimnázium irányítását /a későbbiek során még Baját és Budát is/. A tanári feladatok ellátása csak művelt, tájékozott rendtagokkal volt lehetséges, képzésük tehát komoly és alapos felkészülést kívánt meg. Ennek egyik nélkülözhetetlen feltétele megfelelő, jól felszerelt könyvtár megléte volt. Zirc apátjai támogatták ezeket a törekvéseket.<br>[[Villax Ferdinánd|Villax Ferdinánd]] apátsága alatt /1826-1857/ jelentősen bővítették az épületet, elkészült a nyugati homlokzat, az új könyvtárterem, a Vöröstorony és az új apáti lakosztály. [[Rezutsek Antal|Rezucsek Antal]] apát idején alakult ki az apátság mai pompás képe, s ő szervezte meg a rendi hittudományi intézetet. [[Supka Jeromos|Supka Jeromos]] apáti ténykedése alatt került a teológia Budapestre. Ez egyúttal a tanárképzést is erősítette, mivel a hallgatók az ottani egyetemeken szereztek tanári képesítést. Nagy egyénisége volt a rendnek [[Vajda Ödön Pál|Vajda Ödön]], aki 1891 és 1911 között töltötte be az apáti méltóságot.<br>[[Békefi Remig (József)|Békefi Remig]], a hires történettudós apáti megbízatása idején /1911-1924/ választották szét a teológiai és a tanárképzést, s az előbbi visszakerült Zircre.<br>[[Werner Adolf|Werner Adolf]] apátúr pedig 1927-ben emeletráépítéssel bővíttette az épületet a teológiai oktatás céljaira.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A zárt közösség élte a maga életét évszázados szabályok szerint. A kolostor a vonzáskörzetében élők számára munkát nyújtott, biztosította megélhetésüket. A település fejlődésével a gazdasági kapcsolat jelentősége egyre inkább csökkent, azonban megmaradt a lelki, kultúrális befolyás, irányítás. A rend adta mindenkoron a település plébánosát, az iskolai hitoktatók, az ifjúság lelki nevelői is a szerzetesek közül kerültek ki megbízás alapján. A századelőn meginduló különféle szerveződések, egyletek egyházi vezetését is a ciszterci atyák látták el. Aktívan vettek részt a helyi kultúrális életben, akár műkedvelő előadások rendezéséről, akár az újság szerkesztéséről, akár ismeretterjesztő előadások megtartásáról volt szó.<br>Szerepük tehát mindenféleképpen meghatározó volt.<br> <br>
 == Település fejlődése  ==