Zirci Római Katolikus Legényegylet - Laptörténet

Fdanko, 2013. április 5., 16:10-n

2013-04-05T16:10:14Z

Változtatások megtekintése

Fdanko, 2013. április 5., 15:52-n

2013-04-05T15:52:31Z

Változtatások megtekintése

Fdanko, 2013. április 5., 15:41-n

2013-04-05T15:41:10Z

Fdanko, 2013. április 5., 15:28-n

2013-04-05T15:28:05Z

Fdanko, 2013. április 5., 15:06-n

2013-04-05T15:06:39Z

Változtatások megtekintése

Fdanko, 2013. április 5., 14:48-n

2013-04-05T14:48:24Z

Fdanko, 2013. április 5., 14:47-n

2013-04-05T14:47:19Z

Fdanko, 2013. április 5., 14:37-n

2013-04-05T14:37:24Z

Benczikne: /* Székházuk építésének története: */

2013-01-18T13:52:58Z

‎Székházuk építésének története:

Változtatások megtekintése

Benczikne: /* Székházuk építésének története: */

2013-01-18T13:45:15Z

‎Székházuk építésének története:

Változtatások megtekintése

@@ 84. sor: / 84. sor: @@
 Alakítottak egy sport intézőbizottságot is, melynek tagjai Kaufmann István, Udvardy Antal és Pacher Lajos. Megállapodtak, hogy minden szerdán ismeretterjesztő előadást rendeznek. 1922 tavaszán egyébként öt ilyen jellegű rendezvény volt:
-<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 1922.március 13. - [[Horváth Szaléz István|dr.Horváth Szaléz:]] Bűnbánat az ősegyházban. A régi keresztények élete.
+*1922. március 13. - [[Horváth Szaléz István|dr.Horváth Szaléz:]] Bűnbánat az ősegyházban. A régi keresztények élete.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 1922. március 15. - F. Zalai Mihály: Petőfi Sándor élete és&nbsp;művészete.
+-ból ismerjük a fizetendő tagdíjak összegét, vagyis rendes tagoknak havi 40, pártolóknak 60, alapítóknak pedig egyszer s mindenkorra 1000 koronát kellett fizetni. Elhatározták, hogy bevezetik az ún. hétfői estéket, amikor ismeretterjesztő előadások mellett énekek, felolvasások, szavalatok hangzanak majd el. Szintén fontos esemény volt 1923-ban, hogy március 25-én megalakult az önálló Zirci Sportegylet a legényegyletiek aktív támogatásával. Létrehoztak egy alapot a kezdő iparosok megsegítésére. Kezdeményezték, hogy az egylet is támogassa középiskola létesítését Zircen, s Kasper József világi elnök javaslatára különbizottságot alakítottak e célból. Az év említésre méltó kultúrprogramjai a következők voltak: február 12-én a Tolonc c. népszínmű bemutatója, november 25-én táncmulatság, december 16-án Petőfi ünnepély, 31-én szilveszteri est. Ezek mellett természetesen lezajlottak a március 15-i forradalom és a Szent József nap ünnepi megemlékezései is. Pontos szerepük volt immár a rendszeresen megtartott húsvét előtti lelkigyakorlatoknak.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 1922. március 26-27. - Mészáros Gellért: Jókai Mór
+folyamán nyolc hétfői estélyt tartottak, ahol többek között az elektromossággal, a csillagos éggel, a repülőgépekkel és Zirc földrajzával ismerkedhetett meg a hallgatóság. Két színielőadás is volt, a Molnár és gyermeke valamint a Szent Péter esernyője c. darabok kerültek színre. Nagyot léptek előre a színvonalas ismeretterjesztő előadások ügyében, mivel sikerült egy jó minőségű vetítőgépet vásárolniuk. [[Horváth Szaléz István|Dr. Horváth Szaléz]] 1924. március 5-én javaslatot tett egy vetítőgép beszerzésére, mivel anyagilag nem úgy állt az egylet, hogy saját erőből meg tudná vásárolni. Így segítségükre siettek nemes lelkű férfiúk, kik a vetítőgép árát 5 000 000 (ötmillió) koronát kamatmentes kölcsönként az egylet vezetőségének részére biztosították. A ciszterci rend tagjai előlegezték meg az egyletnek azzal a feltétellel, hogy a visszafizetést apránként, a megtartott előadások bevételeiből fedezzék. Az adományozók a következők voltak: [[Szabó Otmár Károly|Szabó Otmár]], Neuhold Özséb, [[Horváth Szaléz István|dr. Horváth Szaléz]], [[Horváth Konstantin|dr. Horváth Konstantin]], Mészáros Ervin és dr.Sántha Olivér.
-&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 1922. április 2. - Varga Virgil: Az anyag megmaradásának,&nbsp;az energia megmaradásának és átváltozásának &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; törvénye.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1923-ból ismerjük a fizetendő tagdíjak összegét, vagyis&nbsp;rendes tagoknak havi 40, pártolóknak 60, alapítóknak pedig<br>egyszer s mindenkorra 1000 koronát kellett fizetni.&nbsp;Elhatározták, hogy bevezetik az ún. hétfői estéket, amikor&nbsp;ismeretterjesztő előadások mellett énekek, felolvasások,&nbsp;szavalatok hangzanak majd el. Szintén fontos esemény&nbsp;volt 1923-ban, hogy március 25-én megalakult az önálló Zirci Sportegylet a legényegyletiek aktív támogatásával. Létrehoztak egy alapot a kezdő iparosok megsegítésére. Kezdeményezték, hogy az egylet is támogassa középiskola létesítését Zircen, s Kasper József világi elnök javaslatára&nbsp;különbizottságot alakítottak e célból. Az év említésre méltó kultúrprogramjai a következők voltak: február 12-én a Tolonc c. népszínmű bemutatója, november 25-én táncmulatság, december 16-án Petőfi ünnepély, 31-én szilveszteri est. Ezek mellett természetesen lezajlottak a március 15-i forradalom és a Szent József nap ünnepi megemlékezései is. Pontos szerepük volt immár a rendszeresen megtartott húsvét előtti lelkigyakorlatoknak.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1924 folyamán nyolc hétfői estélyt tartottak, ahol többek között az elektromossággal, a csillagos éggel, a repülőgépekkel és Zirc földrajzával ismerkedhetett meg a hallgatóság. Két színielőadás is volt, a Molnár és gyermeke valamint a Szent Péter esernyője c. darabok kerültek színre. Nagyot léptek előre a színvonalas ismeretterjesztő előadások ügyében, mivel sikerült egy jó minőségű vetítőgépet vásárolniuk. [[Horváth Szaléz István|Dr. Horváth Szaléz]] 1924. március 5-én javaslatot tett egy vetítőgép beszerzésére, mivel anyagilag nem úgy állt az egylet, hogy saját erőből meg tudná vásárolni. Így segítségükre siettek nemes lelkű férfiúk, kik a vetítőgép árát 5 000 000 (ötmillió) koronát kamatmentes kölcsönként az egylet vezetőségének részére biztosították. A ciszterci rend tagjai előlegezték meg az egyletnek azzal a feltétellel, hogy a visszafizetést apránként, a megtartott előadások bevételeiből fedezzék. Az adományozók a következők voltak: [[Szabó Otmár Károly|Szabó Otmár]], Neuhold Özséb, [[Horváth Szaléz István|dr.Horváth Szaléz]], [[Horváth Konstantin|dr.Horváth Konstantin]], Mészáros Ervin és dr.Sántha Olivér. <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1924. május 21-én [[Békefi Remig (József)|dr. Békefi Remig]] József apát úr 66 évesen elhunyt. A legényegyletnek 12 éven át volt védnöke.<br>Emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Temetésén az egyleti tagok mint rendezők vettek részt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1924. július 8-án a választmány tagjai tisztelegtek az újonnan (megválasztott) kinevezett [[Werner Adolf|dr. Werner Adolf]] apát úrnál. Kérték pártfogását a legényegylet felett. Őméltósága a kérésnek eleget tett, vállalta a pártolást. 1924. augusztus 15-én a búcsú napján a Punk-féle vendéglőben tartott mulatság bevételeiről és kiadásairól Piedl András vigalmi elnök számolt be.<br>Összbevétel: 2 940 000 korona Kiadás: 1 782 400 korona Tiszta jövedelem: 1 157 600 korona. Jól szervezett mulatság volt. Kellett a pénz az új, elképzelt székház építéséhez.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1924. decemberben megérkezett az előzőleg megrendelt vetítőgép is. Felújították a berendezési tárgyakat, játékokat.<br>Egymillió háromszázezer koronába került a biliárdasztal huzatolása, felújítása.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1924-ben már a dalárda is 36 tagot számlál. Mihalik János jelenti az 1924. évről <br>Áthozat 1923. évről: 377 860 korona 26 fillér<br>Bevétel 1924 év/1925 1/4 év: 12 935 099 korona 74 fillér<br>Kiadás: 11 132 960 korona<br>Maradvány: 13 312 960 korona 00 fillér<br>Kiadás: 11 132 960 korona 00 fillér<br>Maradvány: 2 180 000 korona 00 fillér<br>Önállóan, amit kerestek, abból gazdálkodtak.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; 1925-ben lett volna 25 éves jubileuma a legényegyletnek, de az akkori nehéz gazdasági viszonyokra hivatkozva elhalasztották 30 évesre.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Az 1925. év munkájának értékelését 1926. év január 31-én tartották meg az évi rendes közgyűlésen. 25 év telt el a legényegylet életéből. Időközben több alapszabály elavult, módosításra, kiegészítésre, törlésre szorult. Ilyen volt pl. a tagsági díjak fizetéséről szóló alapszabály módosítása az akkori gazdasági viszonyokhoz viszonyítva. Korona helyett<br>ezután pengőben számolták a tagdíjat.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A rendes tagok évi 6 pengőt (havi 50 fillér), az alapítótagok évi 100 pengőt, a pártolótagok évi 2 pengőt fizetnek.<br>A létszám 1925-ben: alapítótagok: 8 fő, rendes tag: 45 fő, pártolótag: 100 fő volt.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Még egy lényeges módosítást hoztak (szavaztak) meg a záró közgyűlésen. A veszprémi főr. káptalan kifejezés helyett a zirci apátság kifejezést ajánlották. Így tartották helyesnek, hiszen az a következőre vonatkozik: ha az egylet feloszlása közgyűlésileg kimondatnék, az egylet vagyona a zirci apátság gondviselésére bízandó, ki azt gyümölcsözőleg kezeli mindaddig, amíg egy hasoncélú egylet létesül. Ezeken kívül még több alapszabályt módosítottak. Minden változást felterjesztettek a Magyar Királyi Belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A közgyűlésen beszámoltatták a tisztségviselőket is. Pl.: Amberg József úr dékán jelenti a tagságnak, hogy a helyiségben a színpadot Holly Emil, Vízer József, Lambert István urak készítették el ingyen, ezért jegyzőkönyvileg köszönetét fejezi ki a tagság nevében.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Tell Mihály úr könyvtáros a következőt olvassa fel: A könyvtár állománya 472 kötet. Ebből 19 darab hitbuzgalmi, 163 darab ismeretterjesztő, 237 darab regény és elbeszélés, 63 kötet költemény és színmű, valamint sok a folyóirat, amelyek közül válogathat az olvasni vágyó személy.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Szülő László úr pénztáros a következőket jelenti az 1925. évi pénzügyi bevételről és kiadásról<br><br>
+. május 21-én [[Békefi Remig (József)|dr. Békefi Remig]] József apát úr 66 évesen elhunyt. A legényegyletnek 12 éven át volt védnöke. Emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. Temetésén az egyleti tagok mint rendezők vettek részt.
 {| style="width: 342px; height: 308px" border="1" cellspacing="1" cellpadding="1"

@@ 64. sor: / 64. sor: @@
 Még így is csonka a választmány. Több kell. Pártolótagnak önállóan, saját elhatározásból sokan jelentkeztek. Megállapították a tagsági díjak fizetését is. Míg 1910-ben a rendes tagok 35 fillért fizettek, addig most 1921-től már havonta 10 koronát. A pártolótagok évi 40 korona tagsági díjat fizetnek. Szülő László pártolótag indítványozza, hogy az egyesület vegyen fel tagjai közé nem katolikus keresztény ifjakat is. Mivel a szabályzat kimondja, hogy csak katolikus tagokat lehet felvenni, így az indítványt elutasítják. Elég gyenge a pénzügyi ellátása is a legényegyletnek a hosszú kényszerszünet után.
-. február 3-án rendkívüli választmányi gyűlésen beszámoltatták Czobor Béla urat, a volt pénztárnokot a vagyoni helyzetről. A pénztárnok ismerteti, hogy a bevétel 1914-ben 120 korona 57 fillér, a kiadás 128 korona 50 fillér. Túlfizetés 7 korona 93 fillér. A túlfizetés visszaadásáról&nbsp;lemond az egylet javára. Ismerteti továbbá, hogy 1000 korona&nbsp;hadi kölcsön lett jegyezve. További gond, hogy a hosszú állásidő alatt&nbsp;leromlottak a volt helyiség berendezései is, ezért javításra szorulnak. A<br>bútorzat rendbehozatalát a tagság vállalta. Azért meglepetések is érik a&nbsp;szegényesen újrakezdő legényegylet tagságát. Az egyházi elnök bemutatja&nbsp;a Zirc vidéki takarékpénztár betétkönyvét, melybe 118 korona 60&nbsp;fillér van elhelyezve. Ezután megköszöni Czobor Béla volt pénztáros&nbsp;fáradozását, amiért a viharos időkben vigyázott a vagyonra. Hebling&nbsp;Sándor bejelenti, hogy az egyesület javára rendezett mulatságból a&nbsp;sportegyesület pénztáránál 843 korona tőkéje van, mely bármikor átvehető.&nbsp;Megbízzák Xeravits József úr pénztárost a 843 korona átvételére.&nbsp;Megkezdődött a tagok toborzása is.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A legényegylet hivatalos működése újból 1921. év február 15-én veszi&nbsp;kezdetét. Új helyre költöztek, mivel [[Békefi Remig (József)|dr. Békefi Remig]] apát az egylet rendelkezésére bocsájtotta a volt vörösőr szobát. Sőt,&nbsp;támogatásának jeleként még annak fűtéséhez anyagilag is&nbsp;hozzájárult.&nbsp;Ezután már a tagtoborzással is szép eredményt ért el a választmány.&nbsp;Rendes tagnak 64 fő jelentkezett, ebből 25 fő közben más ok miatt&nbsp;visszalépett. Maradt 39 fő. Pártolótagnak 141 fő jelentkezett. [[Szabó Otmár Károly|Szabó Ottmár]] mint alapítótag 300 koronát adományozott az egyesületnek.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az otthon ünnepélyes megnyitására 1922.&nbsp;január 6-án került sor, amikor az Ami fenntart minket c. színdarabot is előadták. Az alább felsorolt személyek vették át az egylet vezetését: egyházi elnök [[Horváth Szaléz István|dr.Horváth Szaléz]], világi elnök Wolf János, pénztárnok Xeravits József, 1. és 2. jegyző Wéber József és Piedl András, könyvtárnok Neuhauser György, 1. és 2. dékán ifj.Vízer József és Szita László.&nbsp; <br>&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ház- és sportszabályzatot állítottak össze a játékok zavartalan biztosítására. A jegyzőkönyv szerint a szabályzat betartását, betartatását mindenkivel szemben nagyon szigorúan megkövetelték. Kaufmann István sportintéző 1922. március 14-én sportpálya létesítése céljára egy kérvényt a községi elöljárósághoz elküldött további intézkedés végett.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Felszerelték a legényegyleti helyiséget biliárdjátékkal, kártya- és sakkjátékkal, batyuzójátékkal stb. Könyveket vásároltak, folyóiratokat rendeltek meg. Sokat ajándékba kaptak nagyméltóságú személyektől. Könyvállványt készítettek a helyiségbe. Felszerelték különböző nagyságú petróleumlámpákkal, asztalokkal, székekkel. 1922. július 23-án Wizer József úr dékán örömmel jelenti, hogy az egyesület fejlesztésére Walla Ferenc földbirtokos a tündéri agyagipargyár termékeiből ajándékozott egy darab korsót és négy darab ivópoharat. Hamutartókat is vásároltak az asztalokra. Teljes&nbsp; sportfelszereléssel látták el a sport minden működő csapatát. Az 1922. évi pénzügyi beszámolóból látszik, hogy az egyesület jól gazdálkodott.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Xeravits József ismerteti a pénzügyi elszámolást.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Bevétel: 102 486 korona 57 fillér. Kiadás: 100 897 korona 82 fillér. Maradvány: 1588 korona 75 fillér. A sportpénztárnak Udvardy Antal úr jelenti, hogy sportjátékokból: Bevétel: 59 044 korona. Kiadás: 54 944 korona. Maradvány: 4100 korona.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Többszöri próbálkozás után, a sok év elmúltával, végre 1923. március 1-jén a tagok közül alakult dalárda is megkezdte működését [[Létray Gyula|Létray Gyula]] kántortanító vezetésével. Csak nagyon kevesen jelentkeztek. Azért 1923. július 15-én már 12 tagja van a dalárdának.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Jelentős dátum Zirc életében és a legényegylet működésében, a sport további menetében 1923. március 25-e. Főleg a legényegylet vezetőségének kezdeményezésére 1923. március 25-én, vasárnap, megalakult a Zirci Sportegylet, amely a sport minden ágának művelését tűzte ki célul. Az egyházi elnök javaslatára ezután a legényegylet tagjai is a Zirci Sportegylet vezetése alatt sportolnak. A sportfelszerelést a legényegylet hajlandó átadni, ha megkeresés érkezik ez iránt. A volt sportszakosztály készpénzét pedig beutalják a legényegyleti pénztárba. [[Horváth Szaléz István|Dr. Horváth Szaléz]] főtisztelendő úr, egyházi elnök indítványozza, hogy az egylet létesítsen a kebelében Kezdő Iparosok Alapját, hogy azáltal az egylet tagjait józan takarékosságra és a jövőjükre való gondolkodásra szoktassák. Célja a kezdő iparosoknak önállósulásuk alkalmával pénzbeni vagy természetbeni támogatást nyújtani. Kasper József úr világi elnök a zirci középiskola ügyét ajánlja a választmánynak. Rendkívül fontos, hogy minél előbb a megvalósulás stádiumában jusson. Sajnos elég soká váratott<br>magára a megvalósulás.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Alakítottak egy sport intézőbizottságot is, melynek tagjai Kaufmann István, Udvardy Antal és Pacher Lajos. Megállapodtak, hogy minden szerdán ismeretterjesztő előadást rendeznek. 1922 tavaszán egyébként öt ilyen jellegű rendezvény volt:<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 1922.március 13. - [[Horváth Szaléz István|dr.Horváth Szaléz:]] Bűnbánat az ősegyházban. A régi keresztények élete.
+. február 3-án rendkívüli választmányi gyűlésen beszámoltatták Czobor Béla urat, a volt pénztárnokot a vagyoni helyzetről. A pénztárnok ismerteti, hogy a bevétel 1914-ben 120 korona 57 fillér, a kiadás 128 korona 50 fillér. Túlfizetés 7 korona 93 fillér. A túlfizetés visszaadásáról lemond az egylet javára. Ismerteti továbbá, hogy 1000 korona hadi kölcsön lett jegyezve. További gond, hogy a hosszú állásidő alatt leromlottak a volt helyiség berendezései is, ezért javításra szorulnak. A bútorzat rendbehozatalát a tagság vállalta. Azért meglepetések is érik a szegényesen újrakezdő legényegylet tagságát. Az egyházi elnök bemutatja a Zirc vidéki takarékpénztár betétkönyvét, melybe 118 korona 60 fillér van elhelyezve. Ezután megköszöni Czobor Béla volt pénztáros fáradozását, amiért a viharos időkben vigyázott a vagyonra. Hebling Sándor bejelenti, hogy az egyesület javára rendezett mulatságból a sportegyesület pénztáránál 843 korona tőkéje van, mely bármikor átvehető. Megbízzák Xeravits József úr pénztárost a 843 korona átvételére. Megkezdődött a tagok toborzása is.
 &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; &nbsp; 1922. március 15. - F. Zalai Mihály: Petőfi Sándor élete és&nbsp;művészete.

@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 A legényegylet felépítése:
 #Pártolótagok
-<br>2. Rendes tagok<br>3. Alapítótagok<br>4. Tiszti kar: a felsorolt három tagságból választatott ki.<br>Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.<br><br>Az elnökség felépítése:<br>Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága vállalta&nbsp;felkérésre.<br>Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost,&nbsp;jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint<br>intézkedéshez bizottsági tagokat.<br>
+Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.<br><br>Az elnökség felépítése:<br>Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága vállalta&nbsp;felkérésre.<br>Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost,&nbsp;jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint<br>intézkedéshez bizottsági tagokat.<br>
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1910-ben a 10. évfordulóra egy díszes egyleti zászlót rendelnek&nbsp;450 koronáért. Ipari kiállítást szerveznek, melyen 47<br>iparos kiállító&nbsp;30 iparág mestermunkáit mutatta be. A kiállítást két nap alatt 707 látogató tekintette meg.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zászló felszentelését és az ipari kiállítás megnyitását augusztus&nbsp;20-án ejtették meg. A kiállítás 2 napig tartott. Belépési díj&nbsp;a kiállításra első nap 50 fillér, második nap 20 fillér. A befolyt&nbsp;összeget a házalapra és a ház bérleti díjára fordították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1911. február 2-án megtartott évi rendes közgyűlésen&nbsp;összesen 116 tagot regisztráltak. Könyvtáruk 650 kötetet tartal-mazott, kötött és fűzött formában. A tisztikar összetétele a következő volt: 2. egyházi elnök Bosnyák Pongrácz, világi elnök Holló Antal, titkár Vízer Móric, pénztárnok Károlyi János, könyvtárnok Kaufmann Imre, 2. könyvtárnok Neuhauzer György, 1. és 2. dékán Márhoffer Miklós és Kaufmann József.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1911. december 10-i választmányi ülésen felvetették, hogy több könyvüket köttetni kellene, de várják meg, amíg a<br>helyi nyomdában elkészül a könyvkötő berendezés, és akkor&nbsp;ott végeztessék el a munkát.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1912 őszén változott a vezetés, [[Magyarász Ferenc|dr.Magyarász Ferenc]] lett az egyházi elnök, aki egyúttal a vigalmi bizottságot is vezette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1913 novemberében az egyleti otthon egy szobáját átengedték tanoncotthon céljaira, remélve, hogy a fiatalok így minél előbb megismerik és megkedvelik az egyleti életformát.&nbsp;Decemberben pedig nagyszabású ünnepséget rendeztek Adolf&nbsp;Kolping születésének 100. évfordulója tiszteletére.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914 júniusában sportcsapatot alakítottak, ennek tagjait&nbsp;főleg a futball vonzotta.&nbsp;A sportfelszerelést megveszik, de a tagoknak&nbsp;ki kell fizetni. Felkérik a jelen levő Kazsay György urat a&nbsp;csapat technikai vezetésére és oktatására.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ezután hosszú szünet következett - kitört az I. Világháború, majd az azt követő események miatt szünetelt az egyleti&nbsp;élet. A legényegylet az első világháború előtti utolsó jegyzőkönyvét&nbsp;1914. év június hó 18-án jegyezte fel, még az özv. Punk Ferencnétől&nbsp;bérelt Kossuth L. utcai egyesületi helyiségében. Közben eltelt hét év.&nbsp;Valószínű, hogy akik a háború sodrába nem keveredtek bele, és&nbsp;az 1918, 1919, 1920-as évek viharát átvészelve itthon tudtak maradni,&nbsp;azok azért lélekben, tudatban folytatták az egyleti életet, de gyakorlatban&nbsp;a háború előtti évekhez hasonlóan nem tudtak tevékenykedni.&nbsp;Csak 1921 januárjától vannak ismét adataink a legényegyletről.

@@ 13. sor: / 13. sor: @@
 Rendszeresen szerepeltek színdarabok előadásával is.
-februárjában szintén farsangi estélyt rendeztek, a zenét Lencse Elizeus és bandája játszotta. Előtte azonban még megemlékeztek [http://hu.wikipedia.org/wiki/Adolph_Kolping Adolf Kolping]ról, a mozgalom alapítójáról, elveiről, a vallásról és erkölcsről, munkásságról és szorgalomról, egységről és szeretetről, vidámságról és tréfáról.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1909 szeptemberétől [[Láng Ince Pál|dr.Láng Ince]] lett az egyházi elnök. Ezen a télen vetített képekkel színesített előadásokat <br>hallgathattak az érdeklődők az egyletben /pl. Cséplő Pál olaszországi műemlékeket mutatott be/.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1910. január 12-én a zirciek csatlakoztak a Legényegyletek Országos Szövetségéhez &nbsp;és&nbsp;ezután&nbsp;már tagdíjat is fizettek.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az első jegyzőkönyv 1910. február 2-án íródott a 10. rendes közgyűlésről.<br>Egyházi elnök ekkor: dr.Magyarász Bálint, őt váltotta&nbsp;[[Láng Ince Pál|Láng Ince dr.]] Titkár Viner Gábor. Tagság összlétszáma 116 fő.<br>A legényegylet tartott évenként évet záró rendes közgyűlést,&nbsp;több választmányi gyűlést, szükség szerint rendkívüli&nbsp;gyűlést.<br><br>A legényegylet felépítése:<br>1. Pártolótagok<br>2. Rendes tagok<br>3. Alapítótagok<br>4. Tiszti kar: a felsorolt három tagságból választatott ki.<br>Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.<br><br>Az elnökség felépítése:<br>Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága vállalta&nbsp;felkérésre.<br>Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost,&nbsp;jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint<br>intézkedéshez bizottsági tagokat.<br>
+februárjában szintén farsangi estélyt rendeztek, a zenét Lencse Elizeus és bandája játszotta. Előtte azonban még megemlékeztek [http://hu.wikipedia.org/wiki/Adolph_Kolping Adolf Kolping]ról, a mozgalom alapítójáról, elveiről, a vallásról és erkölcsről, munkásságról és szorgalomról, egységről és szeretetről, vidámságról és tréfáról.
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1910-ben a 10. évfordulóra egy díszes egyleti zászlót rendelnek&nbsp;450 koronáért. Ipari kiállítást szerveznek, melyen 47<br>iparos kiállító&nbsp;30 iparág mestermunkáit mutatta be. A kiállítást két nap alatt 707 látogató tekintette meg.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zászló felszentelését és az ipari kiállítás megnyitását augusztus&nbsp;20-án ejtették meg. A kiállítás 2 napig tartott. Belépési díj&nbsp;a kiállításra első nap 50 fillér, második nap 20 fillér. A befolyt&nbsp;összeget a házalapra és a ház bérleti díjára fordították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1911. február 2-án megtartott évi rendes közgyűlésen&nbsp;összesen 116 tagot regisztráltak. Könyvtáruk 650 kötetet tartal-mazott, kötött és fűzött formában. A tisztikar összetétele a következő volt: 2. egyházi elnök Bosnyák Pongrácz, világi elnök Holló Antal, titkár Vízer Móric, pénztárnok Károlyi János, könyvtárnok Kaufmann Imre, 2. könyvtárnok Neuhauzer György, 1. és 2. dékán Márhoffer Miklós és Kaufmann József.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1911. december 10-i választmányi ülésen felvetették, hogy több könyvüket köttetni kellene, de várják meg, amíg a<br>helyi nyomdában elkészül a könyvkötő berendezés, és akkor&nbsp;ott végeztessék el a munkát.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1912 őszén változott a vezetés, [[Magyarász Ferenc|dr.Magyarász Ferenc]] lett az egyházi elnök, aki egyúttal a vigalmi bizottságot is vezette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1913 novemberében az egyleti otthon egy szobáját átengedték tanoncotthon céljaira, remélve, hogy a fiatalok így minél előbb megismerik és megkedvelik az egyleti életformát.&nbsp;Decemberben pedig nagyszabású ünnepséget rendeztek Adolf&nbsp;Kolping születésének 100. évfordulója tiszteletére.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914 júniusában sportcsapatot alakítottak, ennek tagjait&nbsp;főleg a futball vonzotta.&nbsp;A sportfelszerelést megveszik, de a tagoknak&nbsp;ki kell fizetni. Felkérik a jelen levő Kazsay György urat a&nbsp;csapat technikai vezetésére és oktatására.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ezután hosszú szünet következett - kitört az I. Világháború, majd az azt követő események miatt szünetelt az egyleti&nbsp;élet. A legényegylet az első világháború előtti utolsó jegyzőkönyvét&nbsp;1914. év június hó 18-án jegyezte fel, még az özv. Punk Ferencnétől&nbsp;bérelt Kossuth L. utcai egyesületi helyiségében. Közben eltelt hét év.&nbsp;Valószínű, hogy akik a háború sodrába nem keveredtek bele, és&nbsp;az 1918, 1919, 1920-as évek viharát átvészelve itthon tudtak maradni,&nbsp;azok azért lélekben, tudatban folytatták az egyleti életet, de gyakorlatban&nbsp;a háború előtti évekhez hasonlóan nem tudtak tevékenykedni.&nbsp;Csak 1921 januárjától vannak ismét adataink a legényegyletről.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>1900-1946</center>
-== Története:<br> ==
+== Története: ==
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A múlt században élt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Adolph_Kolping Adolf Kolping] - aki maga is cipészként dolgozott, mielőtt a papi hivatást választotta volna - alapította meg a katolikus legényegyletek mozgalmát. Célja volt a fiatal iparosság szakmai és szellemi fejlődésének segítése, az önképzés és a keresztény életszemlélet módszereinek felhasználásával egészséges, erkölcsileg biztos alapokon álló emberek nevelése.
+A múlt században élt [http://hu.wikipedia.org/wiki/Adolph_Kolping Adolf Kolping] - aki maga is cipészként dolgozott, mielőtt a papi hivatást választotta volna - alapította meg a katolikus legényegyletek mozgalmát. Célja volt a fiatal iparosság szakmai és szellemi fejlődésének segítése, az önképzés és a keresztény életszemlélet módszereinek felhasználásával egészséges, erkölcsileg biztos alapokon álló emberek nevelése.
-=== Megalakulás:<br> ===
+=== Megalakulás: ===
-&nbsp; &nbsp; &nbsp;A fent leírtak szellemében alakították meg 1900. december 8-án Zircen is a legényegyletet Rázgha Balduin lelkész irányításával az iparos ifjúság lelkes tagjai.&nbsp;Megalakulását általános rokonszenv&nbsp;kísérte az egész községben. Bizonyítéka az, hogy mind többen &nbsp;csatlakoztak, úgy mint rendes tag és úgy mint pártolótag.&nbsp;Az egyesület ugyanis ismeretterjesztő előadásaival, szép vallásos&nbsp;és hazafias ünnepségeivel, jól sikerült színielőadásaival,&nbsp;tisztességes szórakozásaival, tagjainak valláserkölcsi és&nbsp;hazafias szellemben való nevelésével fontos tényező lett Zirc&nbsp;életében. A templom és az iskola mellett a magyar kultúrának - bátran lehet mondani - legfőbb terjesztője volt Zircen működése&nbsp;időszakában.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A kezdeti évek munkájáról nincsenek adataink. Először a [[Zirc és Vidéke újság|Zircz és Vidéke]] 1905. február 19-i első számában jelzik, hogy gyűlést tartottak az Iparoskör helyiségében a világi elnök, Hudicsek Alajos irányításával. 1905.március 5-én pedig bált rendeztek, ahol Vízer Gábor és Hudicsek Alajos harmóniumon működött közre, Párkányi Norbert felolvasott, eljátszották a Nyomdahiba c. bohózatot, a táncnál pedig Lencse&nbsp;cigány húzta a talpalávalót. Szintén 1905 júliusában&nbsp;zenés összejövetelt tartottak Hoffer József vendéglőjében, abból az alkalomból, hogy új székházukat megnyitották /helye ismeretlen/. Dr. Markovits Bálint plébános, egyházi elnök mondta a megnyitó szövegét. Kezdettől fogva megemlékeztek az egyleti tagok a nemzeti ünnepekről. Így volt&nbsp;ez 1905. október 8-án is, amikor az aradi tizenhármak emlékére jöttek össze.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1906. január 14-i évi rendes közgyűlés, amelyet dr.Markovits Bálint és Hudicsek Alajos vezetett le, új megbízottakat választott az alábbiak személyében: 2. elnök Munkácsy György porvai plébános, pénztáros Kratochwill Béla, jegyző és titkár Vízer Gábor, könyvtáros Vízer Móric, dékán Lambert János, 2. dékán Megáll Gyula. Ugyanők tervbe vették egy februári mulatság megrendezését, melyet a vigalmi bizottság&nbsp;szervez meg a kávéház termeiben. 1906. március 18-án,&nbsp;[http://www.katolikus.hu/szentek/0319.html Szent József ]napján - aki az egylet védőszentje volt - ünnepélyt tartottak, melyet közös szentmise előzött meg. Ez az ünnepi megemlékezés egyébként minden évben visszatérő programja volt a legényegyletnek.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Rendszeresen szerepeltek színdarabok előadásával is.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1908 februárjában szintén farsangi estélyt rendeztek, a -&nbsp;zenét Lencse Elizeus és bandája játszotta. Előtte azonban<br>még megemlékeztek [http://hu.wikipedia.org/wiki/Adolph_Kolping Adolf Kolping]ról, a mozgalom alapítójáról, elveiről, a vallásról és erkölcsről, munkásságról és szorgalomról, egységről és szeretetről, vidámságról és tréfáról.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1909 szeptemberétől [[Láng Ince Pál|dr.Láng Ince]] lett az egyházi elnök. Ezen a télen vetített képekkel színesített előadásokat <br>hallgathattak az érdeklődők az egyletben /pl. Cséplő Pál olaszországi műemlékeket mutatott be/.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1910. január 12-én a zirciek csatlakoztak a Legényegyletek Országos Szövetségéhez &nbsp;és&nbsp;ezután&nbsp;már tagdíjat is fizettek.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az első jegyzőkönyv 1910. február 2-án íródott a 10. rendes közgyűlésről.<br>Egyházi elnök ekkor: dr.Magyarász Bálint, őt váltotta&nbsp;[[Láng Ince Pál|Láng Ince dr.]] Titkár Viner Gábor. Tagság összlétszáma 116 fő.<br>A legényegylet tartott évenként évet záró rendes közgyűlést,&nbsp;több választmányi gyűlést, szükség szerint rendkívüli&nbsp;gyűlést.<br><br>A legényegylet felépítése:<br>1. Pártolótagok<br>2. Rendes tagok<br>3. Alapítótagok<br>4. Tiszti kar: a felsorolt három tagságból választatott ki.<br>Volt elnökség, választmányi tagok, póttagok.<br><br>Az elnökség felépítése:<br>Az egylet pártfogását az apát úr őméltósága vállalta&nbsp;felkérésre.<br>Választottak: egyházi elnököt, világi elnököt, pénztárost,&nbsp;jegyzőt, dékánt, könyvtárost, házgondnokot, szükség szerint<br>intézkedéshez bizottsági tagokat.<br>
+A kezdeti évek munkájáról nincsenek adataink. Először a [[Zirc és Vidéke újság|Zircz és Vidéke]] 1905. február 19-i első számában jelzik, hogy gyűlést tartottak az Iparoskör helyiségében a világi elnök, Hudicsek Alajos irányításával. 1905.március 5-én pedig bált rendeztek, ahol Vízer Gábor és Hudicsek Alajos harmóniumon működött közre, Párkányi Norbert felolvasott, eljátszották a Nyomdahiba c. bohózatot, a táncnál pedig Lencse&nbsp;cigány húzta a talpalávalót. Szintén 1905 júliusában zenés összejövetelt tartottak Hoffer József vendéglőjében, abból az alkalomból, hogy új székházukat megnyitották /helye ismeretlen/. Dr. Markovits Bálint plébános, egyházi elnök mondta a megnyitó szövegét. Kezdettől fogva megemlékeztek az egyleti tagok a nemzeti ünnepekről. Így volt ez 1905. október 8-án is, amikor az aradi tizenhármak emlékére jöttek össze.
 &nbsp; &nbsp; &nbsp;1910-ben a 10. évfordulóra egy díszes egyleti zászlót rendelnek&nbsp;450 koronáért. Ipari kiállítást szerveznek, melyen 47<br>iparos kiállító&nbsp;30 iparág mestermunkáit mutatta be. A kiállítást két nap alatt 707 látogató tekintette meg.&nbsp;<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;A zászló felszentelését és az ipari kiállítás megnyitását augusztus&nbsp;20-án ejtették meg. A kiállítás 2 napig tartott. Belépési díj&nbsp;a kiállításra első nap 50 fillér, második nap 20 fillér. A befolyt&nbsp;összeget a házalapra és a ház bérleti díjára fordították.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1911. február 2-án megtartott évi rendes közgyűlésen&nbsp;összesen 116 tagot regisztráltak. Könyvtáruk 650 kötetet tartal-mazott, kötött és fűzött formában. A tisztikar összetétele a következő volt: 2. egyházi elnök Bosnyák Pongrácz, világi elnök Holló Antal, titkár Vízer Móric, pénztárnok Károlyi János, könyvtárnok Kaufmann Imre, 2. könyvtárnok Neuhauzer György, 1. és 2. dékán Márhoffer Miklós és Kaufmann József.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1911. december 10-i választmányi ülésen felvetették, hogy több könyvüket köttetni kellene, de várják meg, amíg a<br>helyi nyomdában elkészül a könyvkötő berendezés, és akkor&nbsp;ott végeztessék el a munkát.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1912 őszén változott a vezetés, [[Magyarász Ferenc|dr.Magyarász Ferenc]] lett az egyházi elnök, aki egyúttal a vigalmi bizottságot is vezette.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1913 novemberében az egyleti otthon egy szobáját átengedték tanoncotthon céljaira, remélve, hogy a fiatalok így minél előbb megismerik és megkedvelik az egyleti életformát.&nbsp;Decemberben pedig nagyszabású ünnepséget rendeztek Adolf&nbsp;Kolping születésének 100. évfordulója tiszteletére.<br>&nbsp; &nbsp; &nbsp;1914 júniusában sportcsapatot alakítottak, ennek tagjait&nbsp;főleg a futball vonzotta.&nbsp;A sportfelszerelést megveszik, de a tagoknak&nbsp;ki kell fizetni. Felkérik a jelen levő Kazsay György urat a&nbsp;csapat technikai vezetésére és oktatására.<br>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Ezután hosszú szünet következett - kitört az I. Világháború, majd az azt követő események miatt szünetelt az egyleti&nbsp;élet. A legényegylet az első világháború előtti utolsó jegyzőkönyvét&nbsp;1914. év június hó 18-án jegyezte fel, még az özv. Punk Ferencnétől&nbsp;bérelt Kossuth L. utcai egyesületi helyiségében. Közben eltelt hét év.&nbsp;Valószínű, hogy akik a háború sodrába nem keveredtek bele, és&nbsp;az 1918, 1919, 1920-as évek viharát átvészelve itthon tudtak maradni,&nbsp;azok azért lélekben, tudatban folytatták az egyleti életet, de gyakorlatban&nbsp;a háború előtti évekhez hasonlóan nem tudtak tevékenykedni.&nbsp;Csak 1921 januárjától vannak ismét adataink a legényegyletről.