Zirci boltok egykor VI. A zsidó kereskedők 2. - Laptörténet

Benczikne: /* Weisz Sándornak */

2023-01-20T09:10:01Z

‎Weisz Sándornak

Benczikne: /* Kohn Mór */

2023-01-20T09:09:07Z

‎Kohn Mór

Benczikne: /* Kohn József */

2023-01-20T09:07:12Z

‎Kohn József

Benczikne: /* Baumel Sámuelt */

2023-01-20T09:04:18Z

‎Baumel Sámuelt

Benczikne, 2023. január 20., 08:58-n

2023-01-20T08:58:56Z

Benczikne: Új oldal, tartalma: „Zirci boltok egykor VI. A zsidó kereskedők 2. A zsidó kereskedő családok = Deutsch Mór = (Dudar, 1864 – Auschwitz, 1944) Zircen 1897-ben vas- és fűszerkeres…”

2023-01-20T08:48:04Z

Új oldal, tartalma: „Zirci boltok egykor VI. A zsidó kereskedők 2. A zsidó kereskedő családok = Deutsch Mór = (Dudar, 1864 – Auschwitz, 1944) Zircen 1897-ben vas- és fűszerkeres…”

Új lap

Zirci boltok egykor VI. A zsidó kereskedők 2.

A zsidó kereskedő családok

= Deutsch Mór =
(Dudar, 1864 – Auschwitz, 1944) Zircen 1897-ben vas- és fűszerkereskedést nyitott a Vajda Ödön utca sarkán, ma Széchenyi u. 10. Nagy L alakú házat építettek, itt volt az üzletük és a lakóházuk is. Jómódú családként az 1930-as években a legtöbb adót fizető polgárok között említették.
Vaskereskedésében a mosoni Kühne gyár termékeit is árulta, könnyű acéleke, vetőgép, borona, daráló, szecska- és répavágó is szerepelt az 1931-ben megjelent hirdetésében. Árult különböző növényvédő szereket is. Képeslapokat is kiadott már az 1920-as évektől kezdve.
A harmincas években megnőtt a Győr – Veszprém útvonalon az autóforgalom. Zircen két benzinkút is működött egymással szemben, Deutsch Mór benzinkútját a Vákuum cég (Vacuum Oil Company) üzemeltette, szemben Rosenbergerék kútját a Shell cég látta el üzemanyaggal.
Tragikus sorsuk volt, az egész család auschwitzi áldozat lett. A boltot 1945-ben bombatalálat érte, a saroktelek sokáig üresen állt, majd 1992-ben építették fel a ma is működő áruházat.

= Rácz Dezső =
(1877 – Auschwitz, 1944) eredetileg Rosenberg család (ősük Rosenberg Mór (1843-Zirc, 1913) az 1800-as évek utolsó évtizedeiben települt Zircre. 1903-ban Ráczra magyarosítottak, kereskedésük és lakásuk a Kossuth Lajos utca és a mai Damjanich utca sarkán volt. Felesége Jámbor Erzsébet (1888- Auschwitz, 1944), lányukat, Rácz Terézt (Zirc, 1912 – Auschwitz, 1944) Adorján Endre vette feleségül. Rácz Dezső neve szerepel az első világháborúban hadviselt zsidók aranyalbumában. Az 1930-as években az országos fajbaromfi tenyésztők címtárában is benne van.
Csodálattal olvashatjuk a 120 évvel ezelőtti árukészletét. Nemcsak a textilkínálata volt sokszínű, de készruha készlete és öltözékkiegészítők, öltönyök, kalapok, nyakkendők, szarvasbőr kesztyű, sétabot, esernyő, valamint iparcikk kínálata is, lámpák, bőröndök, porcelánok, dísztárgyak. A Zirc és Vidékében közölt hirdetései ötletesek voltak, némelykor versbe szedte a mondanivalóját, vagy grafikai megoldásokkal hívta fel a figyelmet az áruira.
Hirdetése 1905. októberben a Zirc és Vidékében:
Ingyen adok 20 korona bevásárlásnál 6 db finom japán zsebkendőt!
Minden ember azt kívánja, / Hogy jól legyen kiszolgálva. / Ha jó kiszolgálást és olcsó árt kíván, / Rácz Dezsőnél ezekben nincs hiány. /Kaphat nálam, amit akar bárki, /Ha sokat vesz, ajándék is jár ki. /Első sorban mi mindent kap nálam, /Olcsón adom, hogy fel ne kopjon az állam. /Flanel, cérna barchetokat, mosó kretonokat, /Chifon, gyolcs és kanavászokat /És a leghíresebb „Aranyvirág” - vásznat / Női posztókat és divat ruhaszövetet, / Berliner-, Kashmer- és téli nagy kendőket. /Gyermek, férfiöltönyöket, /Téli alsó inget, nadrágokat, /Inget, hozzá gallérokat, kézelőket és gombokat. / Harisnyát, cipőt, nyakkendőt és kalapokat, / Esőernyőt és sétabotokat, függő és álló lámpásokat. / Vászon és bőr kofferokat, /Férfi és női szabókelléket és számos másféléket. / Ha nem hiszi, jöjjön hozzám, / A Takaréképületben, a téren van a portám. Rácz Dezső Zirc, a Takarék épületében 1905. október 22.

= A Grotto család =
őse, Grotto Salamon a Veszprém Vármegye újság hirdetése szerint 1898-ban „Zirczen a főtéren szállodát és kávéházi helyiséget nyit. Friss, ízletes ételek, jó minőségű italok”. Fia, Grottó Mór (Dunaszerdahely, 1889 – Auschwitz, 1944) kereskedelmi iskolát végzett, 1910-ben önálló gabonakereskedőként jegyezték. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült. 1919-ben mint szesz- szarvasmarha- és sertéskereskedelmi ügynök, liszt- és gabonakereskedőként említették a Kereskedők Lapjában. A Katolikus Legényegylet pártoló tagja is volt Zircen.
Zirc egyik leggazdagabb családjaként két házuk is volt egymáshoz közel. Az üzletük a mai Rákóczi tér és József Attila utca sarkán (korábban Erzsébet u. 2.) működött. Később feleségével, Engel Gizellával (1902- Auschwitz, 1944) együtt megvette dr. Csősz Gyula állatorvos házát is, az üzletükhöz közel. Az épületeket 1945-ben bombatalálat érte. Grottó Mór és felesége is a vészkorszak áldozatai lettek.

= Baumel Sámuelt =
(Dunaszerdahely, 1872 – Zirc, 1935) Zircen 1898-ban önálló kereskedőként jegyezték. A család a mai Deák Ferenc utca 47. szám alatt lakott, nyolc gyerekük született. Tojás- és baromfikereskedéssel foglalkoztak, ahogy mondták „tojásos, tikász” kereskedő volt. Lovas kocsival járták a környező falvakat, felvásárolták a baromfit, levágták, majd feldolgozták. Ebben a munkában az utcában lakó asszonyok is részt vettek, ezáltal egy kis jövedelemhez jutva.
A családfő halála után 1936-tól özvegy Baumel Sándorné Léderer Rózsi és fiai folytatták a kereskedést. A tojás és baromfi mellett déligyümölcs és cukorka nagykereskedésük is volt. 1918-ig Bécsbe, majd Budapestre is szállítottak. Volt egy Chevrolet autójuk is. A vállalkozásuk 1942-ig működött, ekkor fiaikat munkaszolgálatra hívták be, a két idősebb fiú, József és Miklós a háború után Izraelbe távozott.
A háború után a keleti frontról két fiatalabb fiúk tért vissza Zircre, Baumel Imre (Zirc, 1911- Zirc, 1998) és Baumel Gábor. Textilkereskedéssel foglalkoztak. Baumel Gábor szerezte be az anyagokat, a győri Richards gyárból a gyapjú- és finom posztó szöveteket, a pápai Perutz gyárból a színes pamut- és vászonanyagokat.
A bolt először a Baumel család házában működött a Deák Ferenc utcában, majd az államosítás után az egykori Scherer házba költözött. Baumel Imre boltvezetőként is vérbeli kereskedő volt, jó áruismerete révén tudta ajánlani a méterárut a zirci asszonyoknak, akik otthon varrtak. Volt konfekciórészlegük is. Baumel Imre a Zirci Felső-temetőben nyugszik.

= Kohn József =
Tésről költözött Zircre. Kereskedőként 1907-ben kezdte meg a működését a Kossuth Lajos utcában, a Bagolyvár mellett. Liszt- és fűszerkereskedőként hirdették 1910-ben, majd gabonakereskedő lett. A Zirci Járási Takarékpénztár felügyelőbizottságának tagja 1912-től. Fia, ifj. Kohn József (1919-1944) a székesfehérvári fiú felsőkereskedelmi iskolában tanult.
A zirci izraelita hitközség aktív tagja volt. Gyűjtést kezdeményezett az ITO mozgalom (Jewish Territorialist Organisation) számára. Ennek tagjai nem csatlakoztak a cionistákhoz, a hazájukat vesztett zsidóság számára más, megvalósítható eszméket hirdettek. A zirci gyűjtőíven Máhler Szigfried dr. ügyvéd, Rácz Dezső és Rosenberger Mór neve is szerepelt.
Kohn József kereskedő kezdeményezte azt is, hogy az Anczenberger Károly-féle asztalos műhelyt (ma Kossuth Lajos utca 6.) imaházzá alakítsák át, itt működött a zirci zsinagóga. A zsinagóga mellett volt Weisz Mór szikvízüzeme és zsidó vendéglője is az 1930-as évekig. Az 1907-ben távozott Silman Izsó helyettes rabbi állását pályázat útján töltötték be.

= Kohn Mór =
(1882- Auschwitz, 1944) vezette az 1920-as évektől az üzletet. Hirdetésben keresett házikisasszonyt kellemes otthon és jó bánásmód jeligével. Vegyeskereskedés és gabonakereskedése is volt.
Weisz Sándornak (Alsólendva, 1889 – Zirc, 1929)
ruhakereskedése volt Vajda Ödön (ma Petőfi Sándor) utcában. Halála után felesége, született Ransburg Berta (1891-Auschwitz, 1944) vezette az üzletet. Kész munkaruhákat is árusított.

Köszönet Répás Józsefnek a segítségért és a kutatási anyagai felhasználásának lehetőségéért.

Cuhavölgyi Klára

= Irodalom =
*A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Az 1914-1918-as világháború emlékére. Bp., 1941. 448 p.
*Müller Anikó Hanga: A fűszerkereskedőtől az órásig. – Napló, 2015. febr. 24.
*Rácz Sándor: Zirc és a volt cisztercita apátság ragadványnevei. ELTE, 1990. (Magyar Személynévi Adattárak, 92.)
*Répás József: A zirci zsidó kereskedőkről a Holokauszt 75. évfordulója alkalmából. Kézirat, 2019.
*Szeghalmy Gyula: Magyar városok és vármegyék monográfiája. 23. Dunántúli vármegyék. Veszprém vármegye községei. Bp., 1937.
*Tóth Zsolt: Zsidó családok Zircen 1. rész - Napló, 1994. március 18. (Halálra ítélve)
*Tóth Zsolt: Zsidó családok Zircen 2. rész. - Napló, 1994. március 19. (Halálra ítélve)
*Zirc és Vidéke korabeli számai

[[Category:Zirc]] [[Category:Cikk,_tanulmányok]]
<gallery mode="packed" heights="260px" perrow="5" >

Fájl:Deutsch Mór saját kiadású képeslapja az üzletéről 1920-as évek.jpg|Deutsch Mór saját kiadású képeslapja az üzletéről 1920-as évek
Fájl:Rácz Dezső hirdetése.jpg|
Fájl:Zirci gabonakereskedők 1910-ben.jpg|Zirci gabonakereskedők 1910-ben
Fájl:Rácz Dezső Divatüzlete.jpg|
Fájl:Deutsch Mór hirdetése 1931-ben a Zirc és Vidéke újságban.jpg|Deutsch Mór hirdetése 1931-ben a Zirc és Vidéke újságban

@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 (1882- Auschwitz, 1944) vezette az 1920-as évektől az üzletet. Hirdetésben keresett házikisasszonyt "kellemes otthon és jó bánásmód" jeligével. Vegyeskereskedése és gabonakereskedése is volt.
-= Weisz Sándornak =
+= Weisz Sándor =
 (Alsólendva, 1889 – Zirc, 1929) ruhakereskedése volt a Vajda Ödön (ma Petőfi Sándor) utcában. Halála után felesége, született Ransburg Berta (1891-Auschwitz, 1944) vezette az üzletet. Kész munkaruhákat is árusított.

@@ 32. sor: / 32. sor: @@
 = Kohn Mór =
-(1882- Auschwitz, 1944) vezette az 1920-as évektől az üzletet. Hirdetésben keresett házikisasszonyt kellemes otthon és jó bánásmód jeligével. Vegyeskereskedés és gabonakereskedése is volt.
+(1882- Auschwitz, 1944) vezette az 1920-as évektől az üzletet. Hirdetésben keresett házikisasszonyt "kellemes otthon és jó bánásmód" jeligével. Vegyeskereskedése és gabonakereskedése is volt.
 Weisz Sándornak (Alsólendva, 1889 – Zirc, 1929)
-ruhakereskedése volt Vajda Ödön (ma Petőfi Sándor) utcában. Halála után felesége, született Ransburg Berta (1891-Auschwitz, 1944) vezette az üzletet. Kész munkaruhákat is árusított.
+= Weisz Sándornak =

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 = Kohn József =
-Tésről költözött Zircre. Kereskedőként 1907-ben kezdte meg a működését a Kossuth Lajos utcában, a Bagolyvár mellett. Liszt- és fűszerkereskedőként hirdették 1910-ben, majd gabonakereskedő lett. A Zirci Járási Takarékpénztár felügyelőbizottságának tagja 1912-től. Fia, ifj. Kohn József (1919-1944) a székesfehérvári fiú felsőkereskedelmi iskolában tanult.
+Tésről költözött Zircre. Kereskedőként 1907-ben kezdte meg a működését a Kossuth Lajos utcában, a Bagolyvár mellett. Liszt- és fűszerkereskedőként hirdették 1910-ben, majd gabonakereskedő lett. A Zirci Járási Takarékpénztár felügyelőbizottságának tagja 1912-től. Fia, ifj. Kohn József (1919-1944) a székesfehérvári fiú Felső Kereskedelmi Iskolában tanult.
 A zirci izraelita hitközség aktív tagja volt. Gyűjtést kezdeményezett az ITO mozgalom (Jewish Territorialist Organisation) számára. Ennek tagjai nem csatlakoztak a cionistákhoz, a hazájukat vesztett zsidóság számára más, megvalósítható eszméket hirdettek. A zirci gyűjtőíven Máhler Szigfried dr. ügyvéd, Rácz Dezső és Rosenberger Mór neve is szerepelt.
-Kohn József kereskedő kezdeményezte azt is, hogy az Anczenberger Károly-féle asztalos műhelyt (ma Kossuth Lajos utca 6.) imaházzá alakítsák át, itt működött a zirci zsinagóga. A zsinagóga mellett volt Weisz Mór szikvízüzeme és zsidó vendéglője is az 1930-as évekig. Az 1907-ben távozott Silman Izsó helyettes rabbi állását pályázat útján töltötték be.
+Kohn József kereskedő kezdeményezte azt is, hogy az Anczenberger Károly-féle asztalos műhelyet (ma Kossuth Lajos utca 6.) imaházzá alakítsák át, itt működött a zirci zsinagóga. A zsinagóga mellett volt Weisz Mór szikvízüzeme és zsidó vendéglője az 1930-as évekig. Az 1907-ben távozott Silman Izsó helyettes rabbi állását pályázat útján töltötték be.
 = Kohn Mór =

@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 = Baumel Sámuelt =
-(Dunaszerdahely, 1872 – Zirc, 1935) Zircen 1898-ban önálló kereskedőként jegyezték. A család a mai Deák Ferenc utca 47. szám alatt lakott, nyolc gyerekük született. Tojás- és baromfikereskedéssel foglalkoztak, ahogy mondták „tojásos, tikász” kereskedő volt. Lovas kocsival járták a környező falvakat, felvásárolták a baromfit, levágták, majd feldolgozták. Ebben a munkában az utcában lakó asszonyok is részt vettek, ezáltal egy kis jövedelemhez jutva.
+(Dunaszerdahely, 1872 – Zirc, 1935) Zircen 1898-ban önálló kereskedőként jegyezték. A család a mai Deák Ferenc utca 47. szám alatt lakott, nyolc gyerekük született. Tojás- és baromfikereskedéssel foglalkoztak, ahogy mondták „tojásos, tikász” kereskedő volt. Lovaskocsival járták a környező falvakat, felvásárolták a baromfit, levágták, majd feldolgozták. Ebben a munkában az utcában lakó asszonyok is részt vettek, ezáltal egy kis jövedelemhez jutva.
 A családfő halála után 1936-tól özvegy Baumel Sándorné Léderer Rózsi és fiai folytatták a kereskedést. A tojás és baromfi mellett déligyümölcs és cukorka nagykereskedésük is volt. 1918-ig Bécsbe, majd Budapestre is szállítottak. Volt egy Chevrolet autójuk is. A vállalkozásuk 1942-ig működött, ekkor fiaikat munkaszolgálatra hívták be, a két idősebb fiú, József és Miklós a háború után Izraelbe távozott.
-A háború után a keleti frontról két fiatalabb fiúk tért vissza Zircre, Baumel Imre (Zirc, 1911- Zirc, 1998) és Baumel Gábor. Textilkereskedéssel foglalkoztak. Baumel Gábor szerezte be az anyagokat, a győri Richards gyárból a gyapjú- és finom posztó szöveteket, a pápai Perutz gyárból a színes pamut- és vászonanyagokat.
+A háború után a keleti frontról két fiatalabb fiuk tért vissza Zircre, Baumel Imre (Zirc, 1911- Zirc, 1998) és Baumel Gábor. Textilkereskedéssel foglalkoztak. Baumel Gábor szerezte be az anyagokat, a győri Richards gyárból a gyapjú- és finomposztó szöveteket, a pápai Perutz gyárból a színes pamut- és vászonanyagokat.
 A bolt először a Baumel család házában működött a Deák Ferenc utcában, majd az államosítás után az egykori Scherer házba költözött.  Baumel Imre boltvezetőként is vérbeli kereskedő volt, jó áruismerete révén tudta ajánlani a méterárut a zirci asszonyoknak, akik otthon varrtak. Volt konfekciórészlegük is. Baumel Imre a Zirci Felső-temetőben nyugszik.

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 = Deutsch Mór =
-(Dudar, 1864 – Auschwitz, 1944) Zircen 1897-ben vas- és fűszerkereskedést nyitott a Vajda Ödön utca sarkán, ma Széchenyi u. 10. Nagy L alakú házat építettek, itt volt az üzletük és a lakóházuk is. Jómódú családként az 1930-as években a legtöbb adót fizető polgárok között említették.
+(Dudar, 1864 – Auschwitz, 1944) Zircen 1897-ben vas- és fűszerkereskedést nyitott a Vajda Ödön utca sarkán, ma Széchenyi u. 10. Nagy "L" alakú házat építettek, itt volt az üzletük és a lakóházuk is. Jómódú családként az 1930-as években a legtöbb adót fizető polgárok között említették.
 Vaskereskedésében a mosoni Kühne gyár termékeit is árulta, könnyű acéleke, vetőgép, borona, daráló, szecska- és répavágó is szerepelt az 1931-ben megjelent hirdetésében. Árult különböző növényvédő szereket is. Képeslapokat is kiadott már az 1920-as évektől kezdve.
 A harmincas években megnőtt a Győr – Veszprém útvonalon az autóforgalom. Zircen két benzinkút is működött egymással szemben, Deutsch Mór benzinkútját a Vákuum cég (Vacuum Oil Company) üzemeltette, szemben Rosenbergerék kútját a Shell cég látta el üzemanyaggal.
@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 = A Grotto család =
-őse, Grotto Salamon a Veszprém Vármegye újság hirdetése szerint 1898-ban „Zirczen a főtéren szállodát és kávéházi helyiséget nyit.  Friss, ízletes ételek, jó minőségű italok”.   Fia, Grottó Mór (Dunaszerdahely, 1889 – Auschwitz, 1944) kereskedelmi iskolát végzett, 1910-ben önálló gabonakereskedőként jegyezték. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült. 1919-ben mint szesz- szarvasmarha- és sertéskereskedelmi ügynök, liszt- és gabonakereskedőként említették a Kereskedők Lapjában. A Katolikus Legényegylet pártoló tagja is volt Zircen.
+őse, Grotto Salamon a Veszprém Vármegye újság hirdetése szerint 1898-ban „Zirczen a főtéren szállodát és kávéházi helyiséget nyit.  Friss, ízletes ételek, jó minőségű italok”.   Fia, Grottó Mór (Dunaszerdahely, 1889 – Auschwitz, 1944) kereskedelmi iskolát végzett, 1910-ben önálló gabonakereskedőként jegyezték. Az első világháborúban az orosz fronton harcolt, megsebesült. 1919-ben mint szesz-, szarvasmarha-, és sertéskereskedelmi ügynök, liszt- és gabonakereskedőként említették a Kereskedők Lapjában. A Katolikus Legényegylet pártoló tagja is volt Zircen.
 Zirc egyik leggazdagabb családjaként két házuk is volt egymáshoz közel. Az üzletük a mai Rákóczi tér és József Attila utca sarkán (korábban Erzsébet u. 2.) működött. Később feleségével, Engel Gizellával (1902- Auschwitz, 1944) együtt megvette dr. Csősz Gyula állatorvos házát is, az üzletükhöz közel. Az épületeket 1945-ben bombatalálat érte.  Grottó Mór és felesége is a vészkorszak áldozatai lettek.