Zolnay és Jákóy villa - Laptörténet

Fdanko, 2017. május 30., 13:39-n

2017-05-30T13:39:19Z

Fdanko: /* Forrás */

2014-02-14T12:49:49Z

‎Forrás

Fdanko, 2013. április 2., 16:55-n

2013-04-02T16:55:25Z

Solti Gábor: Új oldal, tartalma: „Írta: Schildmayer Ferenc Lapunk elmúlt havi számában a Bereczky Boldizsár-féle birtokból létrejött telekosztások egyik részét ismertettem...”

2011-09-02T15:03:14Z

Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> Lapunk elmúlt havi számában a Bereczky Boldizsár-féle birtokból létrejött telekosztások egyik részét ismertettem...”

Új lap

<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>

Lapunk elmúlt havi számában a Bereczky Boldizsár-féle birtokból létrejött telekosztások egyik részét ismertettem. Az 1866. január 1-én ebből a birtokból Szebenyi Imre által megvett 3 k. hold 745 négyszögöl nagyságú rész sem maradt változatlanul. 1889. szeptember 28-án történt bejegyzés szerint, az anyai rész örökösöké lett, amit őt 1890. július 24-én Tattay Irén székesfehérvári lakosnak eladtak. Végül az 1891. február 3-i bejegyzés szerint a birtok kizárólagos tulajdonosa Tattay Irén, tehát még maradt a birtok egy test.

Az 1866-ban megindult folyamat nem állt meg, mert 1899. január 10-én kelt adat szerint 600 négyszögölet dr. Zolnay Gyula és neje Szladits Ilona megvásárolt 600,- o.é. forint ellenében. A következő adat 1901. május 22-én tett bejegyzés, aminek értelmében a május 20-án kiállított községi bizonyítvány alapján „az újonnan épült ház bekebeleztetik” Zolnayék javára. Az épület sajnos ma már nem látható, mert a II. világháború alatt bombatalálat következtében megsemmisült. Egy 1909-ben készült fénykép tanúsága szerint, szőlőben épült, kisméretű nyaraló volt, a kornak megfelelő stílusban építve.

[[Image:Zolnay_Gyula_nyugta.jpg|thumb|Nyugta a letelepülési díj befizetéséről]]

Az eredeti adás-vételi szerződésben, szabadkézi vázlaton rögzítették a telek fekvését, és ebből egyértelműen látszik, hogy az egykori Beretzky birtok délnyugati szélén, a mai Óvári út melletti területről van szó. Még egy irat maradt meg, nevezetesen egy „hivatalos nyugta” arról, hogy 40 korona „letelepülési díjat” fizetett dr. Zolnay Gyula a községi pénztárba. Ebből következik az, hogy ha valaki almádi illetőségű akart lenni, némi pénzbe került annak idején.

[[Image:Zolnay_telek_vázlat.jpg|thumb|Zolnay-féle telek vázlata]]

1899. február 3-án ugyanebből a birtokból Horváth Kálmán és neje Ziegler Paula veszprémi lakosok 1 k. hold 371 négyszögölet megvettek 1971 Ft ellenében. Az előbb említett - Zolnay-féle - vételnél, valamint ennél az eladásnál is 1 Ft/négyszögöl volt a vételár. 1901. február 15-én, községi bizonyítvány alapján a „246 népsorszámú” épületet, mint újat a telekkönyvbe bevezették. A telekkönyvi adatok szerint „Zalavári Antalné építőmester neje, veszprémi lakos” javára 2600 korona zálogjogot jegyeztek be 1903. február 2-án. Ennek alapján feltételezhető, hogy Zalavári Antal építőmester - aki egyébként az almádi községházát építette - volt az építője a nagyméretű és a maga idejében Almádi legszebb épületének.

1918. március 14-i telekkönyvi adat arról tanúskodik, hogy 70.000 koronáért Jákóy Endre erdőmérnök vásárolta meg az épületet, amelyet később „Jákóy-panzió” néven jegyeztek, mint almádi szálláshelyet. Sajnálatosan, ezt az épületet is bombakár érte a háború alatt és a helyreállítás során nem volt anyagi lehetőség arra, hogy a gyönyörű faverandák eredeti szépségükben kerüljenek helyreállításra.

Almádi beépülésének folyamatát ismerhetjük meg a Bereczky Boldizsár féle birtok történetéből, a Bermüller, Stubenvoll, Zolnay és a Jákóy villák adatain keresztül. A fentiekből következően most nem zárhatom az ismertetést azzal, hogy megfontolandó az épületek helyi védelem alá helyezése.

==Forrás==

[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 2. szám, 2. old.

[[Category:Cikk, tanulmányok]]
[[Category:Balatonalmádi]]

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 == Forrás ==
-[http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 1996. (8. évf.) 2. sz. 2. p.
+[[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/1996/UAU_1996_02.pdf 1996. (8. évf.) 2. sz. 2. p.]
 [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] [[Category:Balatonalmádi]]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center>
 Lapunk elmúlt havi számában a Bereczky Boldizsár-féle birtokból létrejött telekosztások egyik részét ismertettem. Az 1866. január 1-én ebből a birtokból Szebenyi Imre által megvett 3 k. hold 745 négyszögöl nagyságú rész sem maradt változatlanul. 1889. szeptember 28-án történt bejegyzés szerint, az anyai rész örökösöké lett, amit őt 1890. július 24-én Tattay Irén székesfehérvári lakosnak eladtak. Végül az 1891. február 3-i bejegyzés szerint a birtok kizárólagos tulajdonosa Tattay Irén, tehát még maradt a birtok egy test.
 Az 1866-ban megindult folyamat nem állt meg, mert 1899. január 10-én kelt adat szerint 600 négyszögölet dr. Zolnay Gyula és neje Szladits Ilona megvásárolt 600,- o.é. forint ellenében. A következő adat 1901. május 22-én tett bejegyzés, aminek értelmében a május 20-án kiállított községi bizonyítvány alapján „az újonnan épült ház bekebeleztetik” Zolnayék javára. Az épület sajnos ma már nem látható, mert a II. világháború alatt bombatalálat következtében megsemmisült. Egy 1909-ben készült fénykép tanúsága szerint, szőlőben épült, kisméretű nyaraló volt, a kornak megfelelő stílusban építve.
-[[Image:Zolnay Gyula nyugta.jpg|thumb]]
+[[Image:Zolnay_telek_vazlat.jpg|thumb]]
-−
 Az eredeti adás-vételi szerződésben, szabadkézi vázlaton rögzítették a telek fekvését, és ebből egyértelműen látszik, hogy az egykori Beretzky birtok délnyugati szélén, a mai Óvári út melletti területről van szó. Még egy irat maradt meg, nevezetesen egy „hivatalos nyugta” arról, hogy 40 korona „letelepülési díjat” fizetett dr. Zolnay Gyula a községi pénztárba. Ebből következik az, hogy ha valaki almádi illetőségű akart lenni, némi pénzbe került annak idején.
 . február 3-án ugyanebből a birtokból Horváth Kálmán és neje Ziegler Paula veszprémi lakosok 1 k. hold 371 négyszögölet megvettek 1971 Ft ellenében. Az előbb említett - Zolnay-féle - vételnél, valamint ennél az eladásnál is 1 Ft/négyszögöl volt a vételár. 1901. február 15-én, községi bizonyítvány alapján a „246 népsorszámú” épületet, mint újat a telekkönyvbe bevezették. A telekkönyvi adatok szerint „Zalavári Antalné építőmester neje, veszprémi lakos” javára 2600 korona zálogjogot jegyeztek be 1903. február 2-án. Ennek alapján feltételezhető, hogy Zalavári Antal építőmester - aki egyébként az almádi községházát építette - volt az építője a nagyméretű és a maga idejében Almádi legszebb épületének.