Helyismeret - Új lapok [hu]

Lóczy Lajos Gimnázium

2025-11-29T17:10:34Z

Lonci:

{{InfoboxÉpület
|cím=Lóczy Lajos Gimnázium
|kép=Loczygimnazium.jpeg
|város=Balatonfüred, Ady Endre u. 40.
|év=1955/56
|építtető=
|tulaj=
|felújítva=
}}

A Lóczy Lajos Gimnáziumot 1955/1956. tanévben alapították. A világhírű geológus, geográfus, tudós, földrajzi író [[Lóczy Lajos|Id. Lóczy Lajos]] nevét viseli.

==1950-es évek==
Az iskola 1955-ben kezdte meg működését, akkor még a Bartók Béla utcára kivezető kis mellékutcában, az úgynevezett Zollner-házban. Az 1958/59-ben már nyolc osztállyal működött a gimnázium, fele reál, fele humán osztály volt.

==1960-90-es évek==
1961-ben a gimnázium egy szőlőművelő és borkezelő mezőgazdasági szakközépiskolai osztállyal bővült, mely 1974-ben beolvadt a balatonarácsi kertészeti szakközépiskolába. Mivel az épület egyre kisebbnek bizonyult, 1963-ban új, nyolc tantermes, átriumos gimnázium épült Márton István építész tervei alapján az Ady Endre utca 40. szám alatti telken. Az épületet 1964. január 18-án nagyszabású ünnepély keretében adták át. Az avatóbeszédet [[Németh László|Németh László]] író mondta. 1976-ban, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, bevezették a komplex természettudományos oktatást. mely oktatási forma 1993-ban megszűnt, mivel a kísérleti tananyag beépült a tantervbe. 1978-tól még magasabb óraszámban taníthatták az angol és orosz nyelvet, majd 1979-től a német nyelvet is. Így a megyében az iskola egyedüálló volt abból a szempontból, hogy egyszerre három nyelven folyhatott speciális idegen nyelvi képzés. 1998-ban két tanítási nyelvű idegenforgalmi szakközépiskolai osztály is indult.

==2000-es évek==
Az iskola új korszakba lépett. Előbb a gimnázium tornacsarnoka készült el Varga Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján, majd az iskola is teljeskörű felújításon esett át. 2005-ben PRO COMITATU díjat kapott a fenntartó Veszprém Megyei Önkormányzattól. 2020-ban egy új, nyolc tantermet felölelő emeletet kapott, így napjainkban összesen huszonkét tanteremben zajlik az oktatás. Az épület modernizálásával és bővítésével 21. századi körülmények között tanulhatnak a diákok és oktathatnak a pedagógusok.

==A gimnáziumban található műalkotások==
*Lóczy Lajos bronz mellszobra, Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása, avatása: 1970. május 4.
*Az utazó, Lóczy Lajos modern stílusú márványszobra, Berzsenyi Balázs alkotása, avatása: 2005.
*Fiú vitorlással, Boldogfai Farkas Sándor alkotása, avatása: 1965.
*Kerámia relief az épület homlokzatán, Garányi József keramikus alkotása (1963)

==Források==
*

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=6/2025. (XI.25.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A Lóczy Lajos Gimnázium Balatonfüred fontos és meghatározó szellemi műhelye, oktatási intézménye.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Jókai Mór összes művei nemzeti díszkiadásban...

2025-11-29T15:41:37Z

Lonci:

[[Image:Jokainemzeti.jpg|thumb|right|200px]]

[[Jókai Mór|Jókai Mór]] ötvenéves írói jubileuma alaklmából, 1893 májusában körvonalazódott Révai Mór javaslatára a teljes, nemzeti díszkiadás ötlete. A díszkiadás a nemzet ajándéka volt Jókainak, hiszen a száz kötet az előfizetők révén jött létre. A Jókai-életművet reprezentálja a száz regény, mely őrzi és bemutatja az írófejedelem munkásságát. A díszkiadás 1894-ben jelent meg a Révai Testvérek kiadásában.
A teljes sorozatot Jónásné Könczöl Nóra és Isó Tünde ajánlotta fel a Balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjtemény számára.
Jókai Mór és Balatonfüred neve szorosan összekapcsolódott, hiszen az író 1870 és 1890 között nyaranta Balatonfüreden élt és alkotott, emlékét őrzi a [[Jókai Mór Emlékház|Jókai Mór Emlékház]] 1954 óta.

A települési érték teljes megnevezése: Jókai Mór összes művei nemzeti díszkiadásban, melyet a Jókai Mór 50 éves írói jubileuma alkalmából alakult bizottság bocsátott közre 1896-ban

Kép forrása:[https://szentimreantikvarium.hu/katalogus/index.php?action=item_details&item=26088/ Szent Imre Antikvárium]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=3/2025. (IV.07.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=Jókai Mór és Balatonfüred neve szorosan összekapcsolódott.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Villa Gyetvai

2025-11-29T10:25:26Z

Lonci:

{{InfoboxÉpület
|cím=Villa Gyetvai
|kép=Villagyetvai.jpg
|város=Balatonfüred, Deák Ferenc u. 23.
|év=
|építtető=
|tulaj=Gyetvai Zsolt
|felújítva=
}}

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=5/2025. (XI.25.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A példásan felújított villa Balatonfüred város egyik exkluzív kulturális találkozóhelyévé vált.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Borsos Miklós Balatoni szél című bronz szobra

2025-11-28T17:31:25Z

Lonci:

{{InfoboxÉpület
|cím=Balatoni szél
|kép=Balatoniszel.jpg
|város=Balatonfüred, Hajóállomás
|év=1960
|építtető=Borsos Miklós
|tulaj=
|felújítva=
}}
1960. május 15-én, az évadnyitó ünnepség keretében Kossa István közlekedés- és postaügyiminiszter leplezte le [[Borsos Miklós|Borsos Miklós]] Balatoni szél című szobrát. A magas oszlopon elhelyezett bronzszobor egy csónakban álló fiatal női aktot ábrázol, amint kezében tartott kendőjét lobogtatja a szél.

==Források==
*Kép: [https://www.kozterkep.hu/6015/balatoni-szel#vetito=25393/ Köztérkép]
*Középdunántúli Napló, 1960. május (Veszprém, 16. évfolyam, 117. szám, 1960-05-19, p. 2.

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=4/2025 (XI.25.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A Balatoni szél szimbolikusan is jellemző Balatonfüredre.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Arácsi Tájház

2025-11-28T16:24:54Z

Lonci:

{{InfoboxÉpület
|cím=Arácsi Tájház
|kép=Aracstajhaz.jpg
|város=Balatonfüred, Lóczy Lajos u. 101.
|év=
|építtető=
|tulaj=
|felújítva=2022
}}
Az Arácsi Tájház épülete a népi építészet jellegzetes, 19. század végi, 20. századi formavilágát tárja elénk. Arács központjában, a műemlék lakóház nyeregtetős, alápincézett, náddal fedett, egy hosszú szalagtelekre épült az utcafrontra merőlegesen. Építészetileg legfontosabb része a szabadkéményes füstöskonyha. A 20. századi átalakítás során keletkezett arculat kisnemesi lakóhely, a hátsó része teljes értékűen idézi fel a Balaton-felvidék egy jellegzetes és archaikus épülettípusát, az íves nyílással áttört tornácpilléres parasztházat. Az épület 2022-től kiállító- és közösségi színtér. A kiállítás bútorai, tárgyai, dokumentumai egy, a 20. század első felében élt család lakóhelyét mutatják be. A tisztaszoba és konyha a századfordulótól a 30-as évekig jellemző berendezést idéz a látogató elé. Az Arácsi Tájház azonban nem csak tárgyi formájában, hanem a hagyományőrzéssel is hivatott megidézni a kultúra terén azt a közösségi létet, amiben Arács példamutató volt, hiszen az épület falai között számos hagyományőrző egyesület működik.

==Források==
*Némethné Rácz Lídia: Barangolások Balatonfüreden: Utcák, házak, történetek... Balatonfüred Városért Alapítvány, Balatonfüred, 2019. 339. p.
*[https://kultura.balatonfured.hu/aracsi-tajhaz/ Füredkult]
*[https://balatonfured.hu/2022/05/21/atadtak-az-aracsi-tajhazat// balatonfured.hu]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=2/2025. (IV.07.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A két épület együttese két kor, két építészeti formavilág jellegzetes reprezentánsa Balatonarács építészeti örökségének.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Épített örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Jókai Mór Az Aranyember című regénye

2025-11-28T14:35:47Z

Lonci:

[[Image:Aranyember.png|thumb|right|1000px]]

Az Arany ember Jókai Mór legnépszerűbb regénye. Fő témája a boldogságkeresés, de megismerhetjük belőle a korszak társadalmi és politikai jelenségeit is. A Balatonfüredet körbeölelő táj, az ott lakó emberek közössége ihlette a mű központi alakjainak és természeti környezetének megformálását. Itt találkozhatunk a befagyott Balaton szépségének leírásával ugyanúgy, mint a halászok munkájának nehézségeivel. Olvashatunk a félelmetes balatoni rianásokról, amely ennek a természeti jelenségnek a legszebb szépirodalmi ábrázolása.

==Források==
*Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, Oct.Hung.699 szám alatt
*Benedek Marcell. A magyar irodalom története. Budapest:Singer és Wolfner, p. 215. (1938)
*[https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/152.html/ Magyar Elektronikus Könyvtár]
*Jókai Mór. Kiadások, átdolgozások fordítások, Az arany ember. Sajtó alá rendezte:Oltványi Ambrus, Budapest: Neumann Kht (2001)
*Kádár Judit: Jókai Mór: Az arany ember. In.: Irodalomtörténeti Közlemények, 96. évf. 4. sz. (1992)/OSZK.

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=1/2025. (IV.07.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=Jókai Mór [...] a füredi villában fejezte be legnépszerűbb regényét, Az arany embert, amelyet a legkedvesebb regényének nevezett.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

A Balatonalmádi Gyermekszanatórium és sorsjegyének története

2024-12-12T12:55:38Z

Fdanko:

<center>'''Szekeres Balázs'''</center>[[Image:ZsofiaGY_01.png|Sorsjegy|thumb]]
A Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjegye 2013-ban vásárlás útján került a tulajdonomba. A sorsjegy és az épület történetét a Veszprémi Hírlap korabeli tudósításai alapján kívánom felvázolni.
[[Image:ZsofiaGy_03.png|Zsófia Gyermekszanatórium|left|thumb]]
Széll Kálmán, Rákosi Jenő, Pallavicini Ede őrgróf, Bezerédy Viktor, [[Óvári Ferenc|dr. Óvári Ferenc]], dr. Lichtenberg Kornél és dr. Fodor Oszkár közreműködésével a Dunántúli
Közművelődési Egyesület kebeléből indult az a mozgalom, amelynek eredményeként 1910. február 27-én megalakult a Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület. A mozgalom élére, mint kormányzó elnök, gróf Zichy János vallás- és közoktatási miniszter került. A mozgalom fő patrónusául Zsófia hercegnőt kérték fel.<ref group="Jegyzetek:">Béry László (szerk.): A magyar filantrópia könyve. Budapest 1929. p. 323-324.</ref><ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: Zsófia Országos Gyermekszanatórium Egyesület 5. működési jelentése az 1914-es évről. Budapest 1915. p. 5-80.</ref>
Zsófia hercegnő Chotek Zsófia grófnő néven született 1868-ban, 1900-tól Ferenc Ferdinánd trónörökös felesége, ekkortól használta a Hohenberg hercegnő címet.<ref group="Jegyzetek:">Gonda Imre-Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest 1987. 340. p.</ref> 1914. július 28-án, férjével együtt, Szarajevóban merénylet áldozatául esett.<ref group="Jegyzetek:">Taylor, Alen J. P.: Az első világháború képes krónikája. Budapest 1988. 12. p.</ref>

Hohenberg Zsófia hercegnő első és egyetlen magyarországi szereplésének azt a mozgalmat választotta, amelynek célja a magyarság erejének növelése, feladata a
szegény gyermekek egészségének javítása, helyreállítása volt.<ref group="Jegyzetek:">Fodor Oszkár: i. m. p. 9-10.</ref>
[[Image:ZsofiaGy_02.png|Játékterv|thumb]]
A szanatóriummal kapcsolatos első említést a Veszprémi Hírlap 1910. március 6-ai számában olvashatjuk: ''„A múlt vasárnap Budapesten nagy értekezlet volt a gyermekvédelem ügyében. Prohászka Ottokár székesfehérvári megyéspüspök elbűvölő szózata a szívekig hatott, s az értekezlet üdvös határozatai, azt hisszük nemsokára testet öltenek, s a Balaton vidéke mihamarabb egy áldásos intézménnyel, a gyermekszanatóriummal fog szaporodni."''<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. március 6. XVIII. évfolyam, 10. szám, 7. p.</ref> Ettől kezdve több városban, intézményben folyamatosan gyűjtést rendeztek a gyermekszanatórium javára.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. július 31. XVIII. évfolyam, 31. szám, 4. p.</ref><ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. augusztus 14. XVIII. évfolyam, 33. szám, 5. p.</ref><ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: Balatonalmádi története a polgári korban In: Kredics László-Lichneckert András (szerk.) Balatonalmádi és Vörösberény története. Balatonalmádi. 1995. 573. p.</ref>

Óvári Ferenc Rufi Pál megbízottjaként a veszprémi káptalantól Balatonalmádiban földterületet kért az Országos Gyermekszanatórium Egyesület részére. 1910. április 16-án 1000 négyszögöl területei át is engedtek, majd júliusban és augusztusban hozott döntésük alapján 2000 négyszögöl ingyen, 2000 négyszögöl két koronás ölenkénti áron került az egyesület tulajdoná ba. 1911. március 24-én engedélyezték a Gyermekszanatóriumnak, hogy a nádast a telep irányába 100 méter szélességben kiirthassák és ott fürdőházat építtessenek. A fürdőt csak a szanatórium lakói vehették igénybe.<ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: i. m. 460. p.</ref> A gyermekszanatóriumi tanács megállapodott, hogy az első balatoni gyermekszanatóriumot Hoepfner Guidó tervei alapján építik fel. Méltányolta a pénzügyminiszter is a létesítést, tárgysorsjátékot engedélyezett, a sorsjegyek megrendelhetők voltak a Balatonalmádi Gyermekszanatórium sorsjáték irodájában a Budapest, Korvin tér 1. szám alatt. A sorsjegy ára 1 korona.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1910. november 6. XVIII. évfolyam, 45. szám, 4. p.</ref> Az építkezés 1910 októberében indult.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. július 30. XIX. évfolyam, 31. szám, 2. p.</ref>

Az Országos Gyermekszanatórium Intézőbizottsága dr. Bezerédy Viktor államtitkár elnöklete alatt Budapesten dr. Óvári Ferencet bízta meg a szanatórium
ügyeinek vitelével. A Budapesti Szent Vince Egyesülettől 4 apácát ápolónőnek vettek fel, akik az ellátásról gondoskodtak. Orvosnak dr. Lenkei Vilmos Danit
választották. Az almádi építkezésre 52000 koronát utalványoztak, a megnyitást június 16-ára tűzték ki.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. május 21. XIX. évfolyam, 21. szám, 5. p.</ref> Az intézmény felavatására nagy ünnepség keretében 1911. július 30-án került sor.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1911. július 23. XIX. évfolyam, 30. szám, 4. p.</ref>
1912 májusában említik először, mint Zsófia Gyermekszanatórium.<ref group="Jegyzetek:">Veszprémi Hírlap 1912. május 12. XX. évfolyam, 19. szám, 4. p.</ref> Fenn állása során az intézményt többször bővítették, átépítették, majd 2005-ben lebontották.<ref group="Jegyzetek:">Schildmayer Ferenc: A régi Balatonalmádi képes levelezőlapokon. Balatonalmádi-Veszprém 2006. 94. p.</ref>

E cikkből láthatjuk, hogy a filantrópia milyen nagy társadalmi szerepet játszott a 20. század első harmadában a korabeli Magyarországon.

A sorjegy 165x115 mm méretű, fekvő téglalap alakú, kétoldalas nyomat. Leírása, előoldal: bal oldalon gyermekek sorban várakoznak bebocsátásra várva egy épület bejáratánál, jobb oldalon Balatonalmádi és a Balaton látképe. A jobb felső sarokban elhelyezett sorszám alatt több sorban a következő felirat szerepel: SORSJEGY A BALATONALMÁDI Gyermekszanatórium JAVÁRA RENDEZENDŐ TÁRGYSORSJÁTÉKRA. A szöveg alatt aláírások és az aláírók titulusai olvashatók. (Dr. Óvári Ferenc sorsjegy bizottsági elnök, Széli Kálmán titkos tanácsos díszelnök, Rákosi Jenő társelnök, Dr. Baránszky Gyula főpénztáros, Fodor Oszkár főtitkár.) A hátlapon az engedélyezéssel és a játéktervvel kapcsolatos szöveg olvasható, feltüntetve a húzás időpontját is. A keretezésen kívül, legalul, középen a nyomda neve és címe szerepel (RÉVAI ÉS SALAMON, BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI-ÜT 1.)

Ezúton is megköszönöm Édesanyámnak, valamint Czuczor Sándornak és Schildmayer Ferencnek a cikk megírásához nyújtott segítségét.

=Jegyzetek=
<references group="Jegyzetek:"/>

[[Kategória:Cikk, tanulmányok]][[Kategória:Balatonalmádi]]

Protiwinsky Ferenc (1884-1947) festőművész munkássága

2024-12-02T08:08:49Z

Lonci:

[[Protiwinsky Ferenc|Protivinszky Ferenc]] 1884. július 30-án született Balatonfüreden. Szüleihelyben vendéglősök voltak. Elemi iskoláit Balatonfüreden végezte.
Középiskoláit valószínűleg Veszprémben végezte. 1900-1904 között a budapesti Iparművészeti Iskolán díszítőfestészetet és restaurálást tanult.Tanulmányai után Hollósy Simon tanítványa Münchenben. 1907-től 1913-iga Bajor Királyi Festőakadémiát végzi. 1914-ben hazajön Füredre. Elismert művészként meghívják budapesti tárlatokra és rendszeresen Füreden is kiállítja képeit. 1921-1934 között ismét Münchenben élt, majd végleg visszatért Balatonfüredre. 1933-ban a község kérésére megrajzolta Darányi Kálmán, Balatonfüred országgyűlési képviselője részére a díszpolgári oklevelet, valamint megfestette portréját. 1935-ben a plébánia-templomban keresztút-sorozatot festett. 1942-ben restaurálja a Kerek Templom festményeit. 1947. március 28-án, Balatonfüreden elhunyt. A Bajcsy-Zsilinszky úti katolikus temetőben van eltemetve.

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=3/2024. (VII.17.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=Protiwinsky Ferenc Balatonfüred, a füredi emberek és a balatoni táj kiemelkedő festője volt.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

A Hankóczy (Benacsek) Jenő-féle balatoni cirkálók

2024-12-02T07:37:40Z

Lonci:

[[Image:Benacsek.jpeg|thumb|right|280px]]

==Kezdetek==
A Robert Young angol hajóépítő mester által 1880-ban, a jelenlegi Vitorlás Étterem és az
1867-ben alapított Balatonfüredi Yacht Club területén létrehozott hajóépítő műhely ekkortól
kezdve számos különböző típusú hajót épített. Vitorlás versenyeket is rendeztek, sorra alakultak a
vitorlás egyletek és szakosztályok. A hazai sportban, az akkoriban szinte egyeduralkodó VIAC
1924-ben hozta létre Siófokon vitorlás szakosztályát, amelynek elnökségi tagja vitéz
Nagybányai Horthy Miklós kormányzó volt.
A hazai vitorlássport fellendülése egyértelműen az új cirkáló típusokhoz, a Balatonfüredi
Yachtépítő Rt-hez és a cég előbb tervezőjéhez, majd 1948-as eltávolításáig annak
igazgatójához, Benacsek Jenőhöz fűződött.

==Benacsek Jenő==
1903-ban Veszprémben született és 1922-ben
ugyanitt érettségizett, majd Budapesten a Műegyetemen tanult. 1926-1928 között az IBUSZ
Rt. füredi jachtépítő üzem tervezője, 1931-től a Balatoni Hajózási Részvénytársaság füredi
hajóépítő tervezője, 1939 szeptemberétől a BHRt. hajóépítő üzemeinek cégvezetője, majd
1941. december és 1948. január között az üzemigazgatója, illetve 1945. május és 1948. január
között pedig vezérigazgatója is volt. Családja anyai ágának Hankóczy vezetéknevét
édesanyja halálát követően, 1943-ban tiszteletből vette fel.
Szakértelme és tudása meghurcolása ellenére is nélkülözhetetlen volt a kommunista
diktatúra számára is, ezért 1963-ban történt nyugdíjba vonulásáig a magyar hajóépítés
megkerülhetetlen szereplője maradt. Ahogyan a II. világháborút megelőzően az európai
vitorlás életnek is, amelyet számos nemzetközi tagsága és elismerése igazol. Ennek volt
köszönhető, hogy felismerve a fellendülő balatoni turizmusban és a tó adottságaiban rejlő
lehetőségeket, a 20-as években nekilátott a legkorszerűbb sporthajók építésének.

==A cirkálók==

Hankóczy (Benacsek) Jenő irányítása mellett a Balatoni Yachtépítö Rt-ben 1924-ben
kezdetben külföldi tervek alapján - építették meg az első, Európában népszerűvé vált
korszerű és gyors ún. scharenkreuzert (angolul: skerry eruiser, svéd eredetiből szövegszerű
fordításban szigetvilág cirkáló). 1929-től a hajógyár német licenc alapján nagy sikerrel
gyártotta a másik sikeres cirkáló típust a seefahrtkreuzert. Utóbbinak „ötvenes” változata ma
is balatoni cirkálóként él a köztudatban és a hajóleveleken. A balatonfüredi hajógyárban
készült példányokból számos, többségében ma is működő hajó fennmaradt és nélkülük a
Balaton látképe ma elképzelhetetlen lenne. A balatoni viszonyokra optimalizált egyedi műszaki megoldások mellett a Benacsek-féle
cirkálók a sport területén is nemzeti értéket képviselnek. A klasszikus harmincas és ötvenes
cirkálók önálló hajóosztályban, a többi Benacsek-féle egység az Összevont Cirkáló Zárt
Osztályban versenyeznek. A legkisebb, 22-es hajóosztály jelenleg, elégséges versenyzésre
felkészített hajó hiányában, nem aktív osztály.

==Források==
*Dulin Jenő: A magyar vitorlázás története. Budapest, 2015.
*Dulin Jenő: A Sirocco. Budapest 2005.
*dr. Borók György: A mi tengeri cirkálóink[https://porthole.hu/cikk/13475-a-mi-tengeri-cirkaloink-tortenete---1-resz]
*Kép forrása: A mi tengeri cirkálóink[https://porthole.hu/cikk/13475-a-mi-tengeri-cirkaloink-tortenete---1-resz]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=13/2014.(XI.18.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A balatoni viszonyokra optimalizált egyedi műszaki megoldások mellett a Benacsek-féle cirkálók a sport területén is nemzeti értéket képviselnek.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Ipari és épített megoldások]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

A Hankóczy (Banecsek) Jenő-féle balatoni cirkálók

2024-11-26T19:59:39Z

Lonci: Új oldal, tartalma: „ {{Indoklás |település=Balatonfüred |határozat=13/2014.(XI.18.) |címer=Cimer-bfured.png |igazítás=left |méret=70 |indoklás=A balatoni viszonyokra opt…”

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=13/2014.(XI.18.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A balatoni viszonyokra optimalizált egyedi műszaki megoldások mellett a Benacsek-féle cirkálók a sport területén is nemzeti értéket képviselnek.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Ipari és épített megoldások]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

100 éves BSC (Balatonfüredi Sport Klub)

2024-11-26T19:14:40Z

Lonci:

[[Image:Bsc.jpg|thumb|right|200px]]

A Balatonfüredi Sport Clubot, 1924-ben alapították meg és első elnökének Brinzey Aurélt, balatonfüredi fürdőigazgatót választották meg. Az egyesületet még ugyanazon év novemberében be is jegyezték. A száz év során a klub ugyan többször átalakult, majd egyes szakosztályok, int például a labdarúgás vagy a vitorlázás kiváltak és önálló klubokat alakítottak, de a BSC egyesület ma is töretlenül működik.

==Források==
*Burka Tibor: A balatonfüredi labdarúgás története, 2024
*Kép forrása: magyarfutball.hu[https://www.magyarfutball.hu/en/csapat/312/cimerek]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=5/2024. (XI.26.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=
A 100 éve született BSC meghatározóan hatott Balatonfüred verseny- és tömegsportjára.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Sport]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Arácsi Széchényi-kastély

2024-11-03T16:06:16Z

Lonci:

{{InfoboxÉpület
|cím=Arácsi Széchényi-kastély
|kép=Szechenyikastely.jpg
|város=Balatonfüred, Hősök tere 1.
|év=18. század vége
|építtető=
|tulaj=
|felújítva=
}}
A ma Széchényi-kastélynak nevezett épület dokumentált története 1782-re vezethető vissza, amikor [[Széchényi Ferenc]] a szőlőtelket és a rajta álló kis nemesi kúriát megvásárolta Csonka Istvántól, de a helyén feltehetően már a középkortól kezdve szőlők övezte ház állhatott. A földszintes kis épület a közel két és fél évszázad alatt jelentős változáson ment át – amíg a mai architektúrája látható. A tulajdonosok és a funkciói is többször változtak – szerencsére, mindig előnyösen a helyi társadalmi szükségleteknek megfelelően.
Széchényi Ferencet, a Nemzeti Múzeum alapítóját, aki kibővítette az épületet, több tulajdonos követte. Közülük kiemelkedő a tímármesterséggel foglalkozó Kemnitzer Károly, aki kapcsolatban volt a Széchényi-családdal, s 1797 körül lett a birtok és az épület tulajdonosa. Ez az 1830-as években került a Molnár-család tulajdonába. Feltehetően [[Molnár Dénes]] (1800-1871), a veszprémi járás főszolgabírója volt a megszerzője, akinek a fia, [[Molnár Aladár]] (1839-1881), Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter egyik legfontosabb pedagógus munkatársa örökölte a telket, s ő – édesapja ösztönzésére is -, 1870-ben előbb az apai házban, majd 1871-től az arácsi kastélyban működtette a gyermekek otthonául szolgáló Szeretetházat. Füred történetében ez jelentős társadalmi, karitatív és oktatási-nevelési program lett: a több mint fél évszázad alatt sok száz szegény, árva, félárva kisgyermek élete itt fordult át úgy, hogy a bentlakás és az elemi népiskolai, majd a gazdasági és a polgári iskolai tanulmányaik hozzásegítették őket a polgári életmódjuk megalapozásához. Amikor az 1930-as években megszűnt a Szeretetház, amelynek a vezetőségében számos kiemelkedő személyiség volt, többek között [[Jókai Mór]] is, akinek a regénye, az Arany ember is ide kötődik, szőlészeti-borászati iskola lett, s ennek utódja lett az országszerte ismert, híres Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola és Kollégium, 2009 tavaszán úgy döntött a pannonhalmi bencés vezetés, hogy a szakiskola, szakközépiskolai oktatás irányában nyit: így jött létre a Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium.

==Forrás==
*Némethné Rácz Lídia: Barangolások Balatonfüreden. Balatonfüred : Balatonfüred Városért Közalapítvány Kiadványai 83. (2019), p. 41-47.
*Kép: [https://szentbenedekiskola.hu/2020/10/05/szechenyi-kastely/ Balatonfüredi Szent Benedek Középiskola és Kollégium]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=2/2024. (III.18.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=A jelenleg oktatási intézményként működő Széchényi-kastély Balatonfüred jellegzetes épülete, az arácsi városrésznek pedig egyik meghatározó intézménye.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Kulturális örökség]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]

Koloska-völgy

2024-11-02T18:31:34Z

Lonci:

[[Image:Koloska .jpg|thumb|right|300px]]

A Koloska-völgy egy dűlőnév Balatonfüreden, összefoglaló megjelölése az Arácsi-völgynek, a Koloska-forrásoknak, a Koloska-völgyi kirándulóhelynek és a védett Természetrajzi tanösvény/Erdei tornapályának. A tanösvény és térsége a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, azon belül a Balatonfüredi-erdő Természetvédelmi Terület, illetve a Bakonyerdő Zrt. gondozásában áll.
Keleten a Péter-hegy, nyugaton a Tamás-hegy erdős lejtője határolja. Tavasszal árvalányhaj nyílik az oldalban, ősszel pedig a [[cserszömörce]] színesíti a tájat. A tanösvényen információs táblák sora mutatja be a hely geológiáját, vízrajzát, állat- és növényvilágát.
Közkedvelt, jól kiépített kirándulóhely, Balatonfüred Város Önkormányzata minden évben itt rendezi meg a már országos hírű [[Jókai-bableves főzőverseny|Jókai-bableves főzőversenyt]] a Jókai-Napok keretében.

==Források==
*Zákonyi Ferenc: Balatonfüred (Adalékok Balatonfüred történetéhez) Veszprém, 1988
*Wikipédia [https://hu.wikipedia.org/wiki/Koloska-v%C3%B6lgy/ Koloska-völgy]
*Kép forrása: [https://www.termeszetjaro.hu/hu/tour/gyalogtura/kirandulas-a-koloska-voelgybe/28986199/#caml=8hk,2yhj9q,7ro61s,0,0/ Természetjáró]

{{Indoklás
|település=Balatonfüred
|határozat=1/2024.(III. 18.)
|címer=Cimer-bfured.png
|igazítás=left
|méret=70
|indoklás=Balatonfüred sokkal több, mint egy fürdőváros a Balaton északi partján. Számtalan épített látnivalója és történelmi városrésze mellett természeti értékekben sem szűkölködik.
}}

[[Category:Balatonfüred]][[Category:Természeti környezet]][[Category:Balatonfüredi értéktár]]